Oszsza meg másokkal is

„Budapest új zászlajának díszszegélye katonai csapatzászlóéhoz hasonlít, ez pedig városi zászló esetében nem elfogadható" – summázta Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság főtitkára, az ELTE BTK docense saját, egyben a történésztársadalom döntő részének véleményét a főváros új jelképéről még július végén a Kossuth Rádióban.

A számtalan bírálat végül nem maradt következmények nélkül; augusztus utolsó napján a Fővárosi Közgyűlés módosította a zászlót, az előterjesztés szerint azért, mert „a rendelet hatálybalépését követően olyan új változat elkészítésének igénye merült fel, amely a hagyományok tisztelete mellett a modern városarculat elemeit is magán hordozza". Vagyis az előterjesztés nem említi a – Mandiner bloggerének megfogalmazásával élve – ki nem kényszerített heraldikai hibát, csupán esztétikai indokra hivatkozik. Ebből tehát nem világos, pontosan kire hallgatott Tarlós István, amikor a módosítás mellett döntött.
 

Budapest új zászlaja az augusztus 20-án fellobogózott Lánchídon - Fotó: MTI, Máthé Zoltán
 

„A júniusitól eltérően ezúttal szándék volt rá, hogy szakvéleményt kérjenek tőlem, ám nem tudtak utolérni a szabadságom miatt, ez csak a döntés előtti utolsó pillanatban sikerült, ekkor értelemszerűen sok ráhatásom a dologra már nem volt" – válaszol kérdésünkre Bertényi Iván, az ELTE BTK történelem szakának professzora, aki a fent idézett Pandula Attila mellett korábban szintén sérelmezte a szakértői véleményeztetések hiányát. A történész szerint Budapest zászlajának mostani állapota sokkal jobb, mint az előző döntés utáni. „Az ugyanis a zászlótan szempontjából – mely történeti résztudomány egyébként a címertannál sokkal kevésbé merev szabályrendszerben működik – egyszerűen hibás volt. Hozzá kell tennem, bizonyos szakmai alapokon túl nem is az a lényeg, hogy a kutatónak mi tetszik, hanem hogy a közösség mit érez magáénak" – mondja a Heti Válasz Online-nak Bertényi.

A Főpolgármesteri Hivataltól Ráday Mihály fővárosi tanácsnok megkeresésünkre csupán annyit mondott a zászlócseréről, továbbra is tartja a „legjobb válaszható jelkép a legrégebbi" konzervatív elvet. „A Főpolgármester ismerte az igen konok véleményem ebben a kérdésben még korábbról, ezért az aktuális változtatáskor sem egyeztettünk külön. Nem volt már miről" – mondja Ráday.

Ráday szerint az első zászlócserekor az övével közel azonos véleményen volt Bojár Iván városarculati tanácsnok is, ő viszont ezúttal megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni.

Az Index augusztus harmincadikai információja szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hende Csaba honvédelmi miniszter közösen figyelmeztették Tarlós Istvánt, hogy bajok vannak az általa kitalált új zászlóval. Ezt az információt Bertényi is megerősítette lapunknak. A jelek szerint tehát a váltást a kormány felől érkezett nyomás okozta, az eredmény mégis a „hoztam is meg nem is" gyakorlatát tükrözi, hiszen technikailag kizárólag annyit változott a kifogásolt szegély, hogy már ne lehessen összevethető a XIX. századi katonai lobogókkal.

A vita következtében Bertényi Iván július közepén Rendet közösségi jelképeink körül! címmel a Magyar Nemzet hétvégi kiadásában publikált programadó cikket, melyben egy „sürgősen felállítandó" címerzsűrire, vagy címertani (heraldikai) bizottságra tesz javaslatot. Az írás megjelenésével párhuzamosan a történészprofesszor észrevételeit beadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek is, aki válaszában támogathatónak nevezte azt. Berényi Iván reméli, ősszel visszatérnek a kérdésre, még ha – ahogy fogalmaz – érthetően nem is ez mostanában a legégetőbb kérdés az ország sorsa szempontjából.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Borbás Barnabás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.