Oszsza meg másokkal is

Az Országgyűlés mentelmi jogi bizottsága holnap tárgyalja Gyurcsány Ferenc ügyét, és dönt arról: felfüggesztené-e a volt miniszterelnök mentelmi jogát, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség meggyanúsíthassa hivatali visszaéléssel a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. Bár a bizottság döntése - noha vélhetően megszavazza Gyurcsány kiadását, miután a nyolc tagú testület négy kormánypárti, két MSZP-s és egy-egy jobbikos illetve LMP-s tagból áll - nem kötelező az Országgyűlésre nézve, a képviselők kétharmada várhatóan így is amellett lesz szeptember 12-én, hogy függesszék fel a volt szocialista kormányfő mentelmi jogát.

Ismert, az egész ügy az LMP frakcióvezetője, Schiffer András feljelentése nyomán, 2009 októberében indult. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos tavaly novemberben pedig arról beszélt: "küszöbön áll" a volt kormányfő büntetőjogi felelősségre vonása, de azóta a Fidesz, illetve Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő világossá tette: ki fogják adni Gyurcsány mentelmi jogát, ha arra kerül a sor. Azt egyelőre még nem tudni, Gyurcsány részt vesz-e a mentelmi bizottság holnapi ülésén - noha korábban úgy értesültünk, nem jelenik meg -, de korábban jelezte: maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Az elszámoltatási gépezet - miként az előzmények mutatják - nélküle is működik; a múlt héten az ügyészség két napon keresztül hallgatta ki ismét Bajnai Gordont, hogy a a Velencei-tó partjára tervezett King's City-fejlesztésről és az ehhez kapcsolódó kormányzati egyeztetésekről és döntésekről kérdezzék. Az ügyészség szerint ugyanis Gyurcsány bűne az, hogy támogatta a 2007-ben felmerült, egymilliárd dollárosra tervezett beruházást, amely az előzetes tervek szerint mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre.

Mindenki, aki ott volt 2008 májusában a suko¬rói kaszinóberuházást tervező befektetőkkel folytatott parlamenti megbeszélésen, tanúként később azt mondta, ott semmilyen döntés nem született - közölte Gyurcsány múlt csütörtökön, a Legfőbb Ügyészség ügyben keletkezett iratainak tanulmányozása után lapunkkal. "Ha a miniszterelnök pozitív hozzáállásának kinyilatkoztatása bűn, akkor minden magyar miniszterelnök elkövette ezt a bűncselekményt, hiszen minden beruházásnál, ahol milliárd dollárokról van szó - így az Audi-, a Mercedes-, az Opel- vagy a Suzuki-gyár esetében is -, a befektetők előbb-utóbb eljutnak a miniszterelnökhöz is beszélni" - tette hozzá.

Legutóbbi Facebook-bejegyzésében amúgy a volt kormányfő arról írt, ügye mögött Polt Péter áll, akinek legfőbb ügyészi kinevezése annak feltétele volt, hogy őt meggyanúsítsa. "Először találtak bűnöst - ez most én lennék - és ehhez keresnek bűnt" - írta Gyurcsány, egyúttal bírálta Orbán Viktort is, aki szerinte "gazemberként" fog bevonulni a magyar történelembe, "egy szerencsétlen III. Richárdként, aki cselt vetett, de rajta vesztett". A Fidesz erre úgy reagált, Gyurcsány "összeesküvés-elméleteket kreál, és mindenáron mártírt próbál faragni magából, pedig ha valóban ártatlan a Sukoró-ügyben, nincs mitől félnie". A párt szerint III. Richárd karaktere pedig "nem Orbán Viktorhoz, hanem sokkal inkább hozzá hasonlít, hiszen a volt miniszterelnök tegnap ismét bebizonyította, hogy ideggyenge és az őrület határán áll".

"A Magyar Szocialista Párt teljes politikai súlyával kiáll a volt miniszterelnökök mellett és a leghatározottabban visszautasítja azt a gyakorlatot, amely során korábbi kormányzati tisztségviselőket a Fidesz ügyészségi vagy egyéb más úton próbál befeketíteni" - reagált Szanyi Tibor, a párt elnökségi tagja, aki szerint "az ügyészség hűen szolgálja ezeket a rémálmokat, amelyeket az orbáni bábszínház megtervezett".

Az alapügyben még ítélet sincs

Különösen pikánssá teszi az ügyet, hogy még mindig tart az a 2009 novemberében indult polgári per, amelyben a sukorói telekcsere-szerződés semmisségének megállapítását kéri a Fejér Megyei Bíróságtól a magyar államot képviselő Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A főügyészség korábban szakértői véleményekre hivatkozva azt közölte, hogy a szerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg a Joav Blum izraeli-magyar állampolgárságú üzletember által cserére ajánlott albertirsai és pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. Így a csereügyletben 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg - legalábbis a vádhatóság szerint. Mivel az ügyben még első fokú ítélet sem született, erősen kérdéses, hogy - a csere megvalósulása híján - érte-e bármilyen kár a magyar államot.

A Gyurcsány elleni elszámoltatásnak azonban a Fejér Megyei Bíróságon folyó per gátja is lehet, mivel az ítélkezési gyakorlat szerint ha "előzetes kérdés" eldöntéséről van szó - jelesül arról, Gyurcsány elkövetett-e hivatali visszaélést -, amelynek tárgya büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, akkor a bíróság a per tárgyalását a másik eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti. Vagyis kérdéses, hogy a Gyurcsány elleni eljárás jogszerűen megindítható-e, ha közben nincs jogerős válasz arra, érte-e kár a magyar államot. Ám előfordulhat, hogy "sikerül" meggyanúsítani Gyurcsányt, ekkor a Fejér Megyei Bíróság lesz kénytelen felfüggeszteni a pert.

forrás és szerző : Barna L. Norbert / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.