Oszsza meg másokkal is

A nemrég létrehozott, ám az egészségügyi kormányzásban hamarosan szinte korlátlan hatalomhoz jutó szervezet akár még az intézmények beszerzéseit, vagy akár a dolgozói kinevezéseket is "kontrollálhatja" majd. A közgyűlés szerdán dönthet a kórházak állami kézbe adásáról.

Nem esik szó anyagi ellentételezésről a 12 fővárosi önkormányzati tulajdonú kórház államosítását lehetővé tevő, Tarlós István főpolgármester nevével fémjelzett előterjesztésben és mellékleteiben. Az egészségügyi intézmények állami tulajdonba adásáról dönthet ugyanis jövő szerdán a fővárosi közgyűlés, noha az ügyletben már januárban megegyezett Tarlós és az egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós, ezt követően pedig májusban az Orbán-kormány is áldását adta a nagy kórházállamosításra, mikor elfogadta a Semmelweis Tervről szóló kormányhatározatot. Mindeddig ugyanakkor egyik fél sem volt hajlandó érdemi tájékoztatást adni arról, mégis milyen feltételekkel kerülnek az államhoz a fővárosi lakosok hozzájárulásából fejlesztett intézmények.

Most, a fővárosi önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között kötendő megállapodás tervezetében az szerepel, hogy az átadás-átvétel kiterjed az alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve fekvő- és járóbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatokra, továbbá az önkormányzat intézményfenntartói jogára, az érintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre. Az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1., ám - mint az az előterjesztésből kiderül -, amennyiben a közgyűlés egyszerű többséggel áldását adja Tarlós álmára, a fővárosnak gyakorlatilag semmiféle befolyása nem marad az intézményekre az átmeneti időszakban sem.

A Nefmi egészségügyért felelős államtitkársága ugyanis a megállapodás tervezetében vállalja a szükséges jogszabályi háttér teljes körű előkészítését és az ehhez kapcsolódó egyeztetések lefolytatását. Ezek között szerepel egyebek mellett az intézményekben dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök megváltoztatása, a fenntartói jogok átrendezése, az intézményeket és a tulajdonos önkormányzatot terhelő összes, az egészségügyi feladatellátás körében létrejött kötelezettségvállalás átvállalása, beleértve a folyamatban lévő fejlesztésekhez biztosított önrészeket is. Az átadással kapcsolatos többletköltségeket kizárólag a központi költségvetésből fedezik.

Noha Tarlós István főpolgármester közgyűlési előterjesztésében hangsúlyozza: a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti, illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti - ennek ő is a felelőse a tárgyalások során -, a feladat, az intézményrendszer és hozzárendelt vagyoni elemek állami fenntartásba adásának folyamatára szinte már semmilyen hatása nem lesz. A helyzethez képest Tarlós javára írandó, hogy ebben az előterjesztésben az eddigiektől eltérően szerepel az is; a fővárosi önkormányzat, "mint a fővárosban élő polgárok érdekeinek képviselője az átalakuló egészségügyi ellátórendszertől elvárja a fővárosi lakosok egészségügyi ellátásának magas szintű biztosítását."

A megállapodás tervezete szerint az átvétel folyamatát a Főpolgármesteri Hivatal és a Nefmi "munkavállalóiból, szakembereiből álló tematikus munkacsoportok" felügyelik majd. Az államosítást az előzetes bejelentések szerint a GYEMSZI koordinálja, így ez az intézet szervezi a munkacsoportok működését. Sőt, vezetője is a szervezet által kijelölt személy, akinek a munkáját egy fővárosi koordinátor segítheti majd. A megállapodás talán legvitathatóbb melléklete az a munkáltatói intézkedés, amely "a fővárosi önkormányzat fenntartásából az állam fenntartói jogába kerülő egészségügyi intézmények vezetőinek különleges beszámolási és tájékoztatási kötelezettségéről" rendelkezne. Eszerint ugyanis az érintett kórházak "vezetői előzetesen egyeztetni kötelesek" a GYEMSZI-vel gyakorlatilag mindenben, hiszen engedélyt kell majd kérni - a többi között - a működtetéshez minimálisan szükséges létszámot meghaladó foglalkoztatási jogviszony meghirdetéséhez /létesítéséhez; a kötelező személyi juttatásokon kívüli jutalom és más, jutalmazást elősegítő juttatások kifizetéséhez; az egészségügyi intézmény vezetőinek kinevezéséhez/felmentéséhez; valamint új szerződések megkötéséhez, a lejáró szerződések meghosszabbításához.

Az is szerepel az egyeztetési és engedélyezési kötelezettségek között, hogy a kórházvezetőknek a bruttó egymillió forintot meghaladó, "a működési biztonságot nem veszélyeztető beszerzésekhez, illetve bármilyen kötelezettségvállaláshoz" a GYEMSZI-hez kell fordulni. Mindez azt jelenti, hogy a kormányzati intézmény embereinek vélhetően irodát kell majd biztosítani a kórházakban, hiszen egy-egy, mondjuk gyógy-, vagy kötszer beszerzésük ennél az összegnél lényegesen nagyobb. Ha azonban egy kórházvezető nem tudja értesíteni a GYEMSZI-t egy-egy napi döntéséről, akkor kötelezettsége súlyos megsértésével vádolhatják. Ráadásul a kórházvezetőknek az intézmények minden adatát is az intézet rendelkezésére kell bocsátani.

"Jelen előterjesztés elfogadása egyrészről biztosítja a Budapesten élő polgárok magas szintű és költséghatékony egészségügyi ellátását, másrészről kiváló példája a kormány és a fővárosi önkormányzat jogokra, és a polgárok alapvető érdekeire figyelemmel lévő együttműködésének" - lobbizik a társadalmi egyeztetés nélkül előkészített előterjesztés elfogadásáért Tarlós, aki ugyanakkor arról már nem tesz említést, hogy a fővárosiak állami egészségügyi ellátásának jövője még bizonytalan, az államosítás pedig önmagában is 30-60 milliárd adóforintba kerülhet. Persze hallgat, hiszen a megállapodás szerint azt már az állam fizeti majd.

Feszültségkeltés az ingatlanok ügyében?

A fővárosi Fidesz kórház-államosítást ellenző tagjainak érdekében állhatott a tegnapi Magyar Nemzetben, "Csemegéznek az ingatlanok közül" címmel megjelentetett, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes nevével fémjelzett előterjesztés nyilvánosságra hozatala. "Mielőtt a főváros átadja kórházait az államnak, módosítaná azok alapító okiratát: számos ingatlant kivenne belőle, s a jelenlegi, korlátozottan forgalomképes kategóriából átsorolná a forgalomképesbe. Így azok nem kerülnének a fekvőbeteg-ellátó intézményekkel együtt állami tulajdonba, s akár értékesíthetővé is válnának" - írta a napilap.

Arra azonban nem tértek ki, hogy a főpolgármester egyeztette-e már ezt a listát a kormánnyal, sőt, kérdésesnek nevezték a kabinet viszonyulását ahhoz is, hogy Tarlós egyáltalán ellentételezést vár a több százmilliárd forint értékű önkormányzati vagyon átadásáért cserébe. Egyértelmű azonban, hogy Szócska Miklós államtitkár és a főpolgármester között már kialakult valamiféle egyezség, hiszen az államosításnak megágyazó előterjesztés egyik melléklete tartalmazza "a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló, az állam tulajdonába kerülő egészségügyi feladatok ellátásához szükséges ingatlanok (telephelyek) jegyzékét." Ám, miután ezt összevetettük a lapunk birtokában lévő listával, egyértelművé vált: a 12 fővárosi kórház átadásáról szóló megállapodás nem tesz említést arról a 21 ingatlanról, melyet a főváros megtartana. Eszerint ezek a kórházi telephelyek a jövőben is az önkormányzat tulajdonát képezik.

Ami egykor spekuláció volt, most természetes

Amennyiben a közgyűlés elfogadja az idevágó, Szentes Tamás nevével fémjelzett előterjesztést, 21 egészségügyi ingatlan marad a fővárosnál, sorsuk mégis bizonytalanná válik. A főpolgármester-helyettes ugyanis azért indítványozza a kórházak alapító okiratának módosítását, hogy azok kikerüljenek az egészségügyi intézmények által használt telephelyek közül. Mint fogalmazott, ezek az ingatlanok a kórházak alapfeladatainak ellátásához nem szükségesek, így indokolt lehet forgalomképessé minősítésük is. Jelenleg az ominózus 21 ingatlan korlátozottan forgalomképes, azaz csak rendkívül nehezen értékesíthető, vagy hasznosítható nem egészségügyi célra. Amennyiben azonban forgalomképessé teszik, a főváros akár el is adhatja majd a telkeket.

Érdekes pálfordulás ez, hiszen mint ismert, 2008-ban 3 fővárosi - állami fenntartású - kórház zárt be, a Svábhegyi Gyermekkórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) és a Szabolcs utcai kórház. Ekkor a mai kormánypártok a Fővárosi Bíróságon és az Alkotmánybíróságon támadták meg az általuk ingatlanpanamának tartott döntést. "A XII. és a II. kerület fideszes többségű önkormányzata változtatási tilalmat rendel el a kórházak épületére, amelyeket a megszűnés miatt a kormány értékesíteni akar" - jelentette be Pokorni Zoltán akkoriban. A Fidesz-alelnök és párttársai ugyanis még úgy látták; kötelességük fellépni a bűnös ingatlanspekuláció ellen.

forrás és szerző : Biró Marianna / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.