Oszsza meg másokkal is

A legeladósodottabb önkormányzatok honlapjai közül jó néhány úgy fest, mintha az élet csupa néptáncos, íjfeszítős, tócsnisütős mulatságból állna. A lakosonkénti 580 ezer forintos kötelezettségvállalással a listánk nyolcadik helyén álló Fejér megyei Aba község polgármestere, Kossa Lajos egyenesen pezsgőspohárral köszönti az internetes látogatót. A valóságban nincs oka vigalomra: júliusban kénytelen volt Budapestre zarándokolni, mert az Erste Bank zárolta a számlájukat, és ezzel 300 család megélhetése került veszélybe. Kossa személyesen kérte az Erste vezetőjét: szabadítson fel 25 millió forintot a falu számlájából, hogy a segélyeket ki tudják fizetni, mivel a bank még ezt a pénzt is zár alá vette.

Egymilliárd a válságfalunak

Ám a válság körüli nyilatkozatokban egy hangnyi utalás sem történt arra, hogy ez még csak a kezdet: a 4600 lakosú község egymilliárd forint(!) értékű kötvényt is kibocsátott, ezzel növelve eladósodottságát. Miként lehetséges ez, hiszen Aba olyan szegény, hogy az állam még az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű - vagyis a csőd szélén billegő - településeknek járó különtámogatást is odaítélte nekik? Az Ersténél mégis jó volt a település 400 ezer euróra, s noha a tőkéből még egy fillért sem kellett törlesztenie, máris ellehetetlenült a gazdálkodása. A baj nem jár egyedül, a hitel kamatot, a kamat büntetőkamatot szül, Aba immár 2,7 milliárd forint követelésállományt görget maga előtt.

A Heti Válasz a GKI Gazdaságkutató Intézet által összegyűjtött adatok alapján készítette el az önkormányzatok adósságlistáját. A települések önbevallásán alapuló számok azonban meghökkenthetik azokat, akik úgy hitték: az adósságlistát a fideszes polgármesterek által irányított nagyvárosok vezetik. Jó néhány narancsos város és kerület élen járt ugyan a kötvénykibocsátásban, ám nem a nagyvárosok eladósodása a legaggasztóbb. Az elmúlt évek inkább a "törpék lázadása" szavakkal írhatók le. A legnagyobb egy főre jutó hitelállományt cipelő települések harmadának még tízezer lakosa sincs, sorra találjuk köztük a hátrányos helyzetű térségek falvait vagy a néhány éve faluból várossá előléptetett településeket. A nagy adósok egy főre vetített terhei többnyire jóval enyhébbek. A koponyánkénti rangsor első tíz helyére a megahitelesek közül csak Esztergom és a főváros V. kerülete fért be. Pécs, mely a legnagyobb összeggel tartozó vidéki város, csak a negyvenkettedik, Debrecen pedig a 111. helyen található.

A Rogán Antal vezette V. kerület helyzete csalóka. Budapest belvárosa sem vagyonban, sem bevételekben nem szűkölködik, ám mindössze 27 ezer állandó lakos él a kormánynegyedként is szolgáló kerületben; ők osztoznak a 16 milliárdos adósságon. A hatalmas summa 13,9 milliárdnyi hitel- és kötvényállományból, valamint ennek kamataiból áll.

A nagy adósok közé tartozik a magát svájci frankban "elkötvényesítő" Veresegyház. A lista 11. helyén álló agglomerációs település mintapéldája annak, milyen nehéz valós képet kapni egy önkormányzat anyagi helyzetéről. A tavalyi önkormányzati választásokon az egyik fő vitatéma a város adósságállományának nagysága volt, pedig ezt évről évre kötelező (lenne) nyilvánosságra hozni. A helyieknek azonban be kellett érniük a kisvárost immár több mint négy évtizede vezető Pásztor Béla nyilatkozatával, aki szerint hatmilliárd forint alatti svájci frank az adósság. Veresegyház könyvelésébe viszont már a választások előtti év, 2009 végén is 7,3 milliárd forint került be, 2010 végén pedig 13,7 milliárd forintot tartottak nyilván. Ám ennek "kinyerése" a település honlapjáról nem kis feladat, még a pénzügyi osztályvezető segítségével sem sikerült rögtön.

Titokban tartott számok

Az elmúlt hetekben érdekes szópárbaj alakult ki Gémesi György (cikkindító képünkön), a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Lázár János között. Gödöllő független polgármestere - városa nyolcmilliárdos követelésállományával a 33. helyen áll a listánkon - arra kérte a kormányt, hogy a helyhatóságok kapjanak egy év moratóriumot tőketörlesztésük megkezdésére. (A 2006-2007-ben tömegesen kötvényt kibocsátóknak ugyanis többnyire idén kell kinyögniük az első nagy részletet.)

A 21 milliárdot kibocsátó Hódmezővásárhely - listánk 13. helyezettje - vezetője szerint viszont csak a bajba jutott önkormányzatoknak kell ilyet kérniük, azt is a bankjuktól, és nem a kormánytól. Lázár hangsúlyozta, hogy Hódmezővásárhely - mely a városfejlesztést 2006-ban 12 milliárd forintnyi kötvénnyel támogatta - képes törleszteni adósságát. Igaz, ebben segítségére van, hogy a kormány júniusban 1,6 milliárd forintért tulajdonrészt vásárolt a diktatúrák rémtetteit bemutató vásárhelyi Emlékpont múzeumban.

A nagyok közül elsőként a sokáig az MSZP mintavárosaként számon tartott Nyíregyháza kérte adósságállománya átütemezését. Közel 19 milliárd forint követelésállományával a 91. helyen áll listánkon, ám ebből négymilliárdra rúgott rövid lejáratú hitelállománya.

Számos város kezdett gyors megszorításokba, hogy megőrizze fizetőképességét. A bankok annak idején ugyanis többnyire a kötvénykibocsátás feltételéül szabták, hogy ők vezethessék az önkormányzat számláját. Ha késik a törlesztés, rátehetik a kezüket az azon szereplő pénzre, mivel fedezetül jó néhány helyen - jogsértő módon - a számlára befolyó összeg szolgál. Nem csoda, ha a helyhatóságok mindent megtesznek ennek elkerülésére, a listánk 74. helyén álló Kiskunfélegyháza például 3,1 milliárd forint értékű kötvényt jegyzett, hogy elkerülje a csődöt.

A 22 milliárdos hitelállományú Pest megye példája hűen mutatja, miféle következményekkel jár, ha egy önkormányzat nem tud fizetni a hitelezőinek. A megyei fenntartású iskolákban tanulóknak attól kell tartaniuk, hogy szeptemberben nem lesznek új tankönyveik.

A polgármesterek az utolsó pillanatig titkolják, mekkora a baj. S mivel az adósságállomány kiderülne a települések költségvetéséből, gyakori, hogy a büdzsé legfontosabb melléklete "véletlenül" lemarad a városi, falusi honlapról. Árulkodhatnának az Állami Számvevőszék jelentései is, ám az ÁSZ csak a nagyvárosi revíziókat hozza nyilvánosságra, a többi polgármesternek júliusig lehetősége volt arra, hogy a kínos iratot egy fiók mélyére helyezve "titkosítsa".

Sok önkormányzatot a siker visz romlásba. Az uniós források olyan csábítóak, hogy nem tudnak ellenállni a pályázatírásnak, és vesztükre sorban nyernek - így önrészt kell felmutatniuk. A nehéz sorsú falvak és városkák, melyek önmaguk fenntartását is alig bírják, emiatt kezdtek sok százmilliós hiteleket jegyezni. Maglód például művészeti óvodája és iskolája miatt sodródott a csőd szélére, s vele listánk 82. helyére.

Tagadni a végsőkig

Ha pedig bajban vannak, tagadnak a végsőkig. "Nagyon fals" - ezt mondta a Boon.hu portálnak Németh Károly, a háromezer lakosú Cigánd volt polgármestere, amikor kiderült: 713 ezer forintos lakosonkénti hitelállományával a borsodi városka az ötödik helyen áll az országos adóslistán. Nincs tévedés, 2010-es önbevallásukban is szerepel a nagy adósság - 25 évig nyögik egy sportcsarnok és egy műfüves pálya PPP-konstrukcióját.

A bankok fizettek, mint a katonatiszt. Olyan falvaknak juttattak százmilliókat, amelyekről tudható volt, soha nem lesznek képesek a hitel törlesztésére - végső soron úgyis az államnak kell helytállnia az önkormányzati adósságokért. Három települést is találtunk, ahol az egy lakosra jutó tartozás meghaladja az egymillió forintot. Az 1200 lakosú Zala megyei Gelse, az SZDSZ egykori kirakatfaluja fürdőjére kapott megahitelt. Ép ésszel nem gondolhatta azt sem komolyan senki, hogy a baranyai fürdőhely, Harkány képes lesz törleszteni négymilliárdos adósságot. Zalaszentiván viszont azt állítja, csak átmenetileg tartozik a "milliomosok" közé; a pályázati forrásból megépülő szennyvíztisztítóra vállalt kezessége miatt.
 

A "nagyok" közül Esztergom áll az élen, 2009 végén 18,6 milliárdos követelésállománnyal, mely a számvevőszék szerint immár 22,4 milliárd forintra nőtt. A svájci frankban jegyzett hitel ugyanis magától nő, mint a gomba. A százas listán szereplő települések közül eddig húsz 2010-es tartozását ismerjük. (Ennyi jelent meg a Hivatalos Értesítőben.) Közülük 15 helyzete romlott - mégpedig forintmilliárdokkal. A legrosszabbul a listánk 38. helyén álló Kaposvár járt, melynek több mint ötmilliárd forinttal, 26 százalékkal nőtt 2009 és 2010 között a tartozásállománya. Tömeges csődre a nagy települések körében aligha kell számítani, ők újabb megszorításokkal uralni tudják a helyzetet. A kicsik sorban dőlhetnek be, akár úgy is, hogy képtelenek lesznek fenntartani a milliárdokból épített iskolájukat vagy uszodájukat.

A 100 LEGELADÓSODOTTABB ÖNKORMÁNYZAT
(egy főre jutó kötelezettségvállalás forintban)

1. Gelse 1 102 314 ,2. Zalaszentiván 1 074 921 ,3. Harkány 1 047 461 , 4. Borsodszirák 860 672 , 5. Cigánd 713 273 , 6. Esztergom 613 511 , 7. V. kerület 589 184 , 8. Aba 580 069 , 9. Szada 514 801, 10. Pilismarót 507 824, 11. Veresegyház 499 749, 12. Velence 489 620, 13. Hódmezővásárhely 449 780, 14. Mezőkövesd 395 521, 15. Kunmadaras 373 106, 16. Tiszafüred 368 660, 17. Siklós 356 895, 18. Nyírbátor 354 388, 19. Marcali 351 253, 20. Kisújszállás 334 888, 21. Felsőpakony 314 547, 22. Karcag 313 244, 23. Sopron 307 939, 24. Göd 291 267, 25. Tamási 286 658, 26. Mogyoród 274 871, 27. Budaörs 274 645, 28. Dunaújváros 272 671, 29. Kisbér 270 439, 30. Csenger 269 809, 31. Szolnok 262 424, 32. Pomáz 260 272, 33. Gödöllő 260 199, 34. Mátészalka 250 781, 35. Fonyód 250 621, 36. Lakitelek 249 631, 37. Szentendre 246 318, 38. Kaposvár 243 875, 39. Dabas 239 995, 40. Törökbálint 239 570, 41. Balatonfűzfő 238 856, 42. Pécs 230 855, 43. Páty 227 682, 44. Szigetvár 224 067, 45. Berettyóújfalu 220 845, 46. Ócsa 220 840, 47. Balatonboglár 219 662, 48. Barcs 216 336, 49. Kunhegyes 215 572, 50. Tolna 211 506, 51. Sárospatak 208 604, 52. Tárnok 207 641, 53. Abony 207 550, 54. Tatabánya 207 539, 55. Tata 205 158, 56. Fót 203 492, 57. Mórahalom 203 372, 58. Balmazújváros 197 403, 59. Füzesabony 197 043, 60. XXIII. kerület 191 559, 61. Nagyatád 191 202, 62. Kazincbarcika 190 513, 63. Kartal 188 618, 64. Csömör 188 424, 65. Gárdony 188 138, 66. Körmend 188 089, 67. Sátoraljaújhely 184 230, 68. Monor 181 553, 69. Miskolc 179 699, 70. Csorna 177 806, 71. Sarkad 176 888, 72. Szerencs 174 663, 73. Sárvár 172 615, 74. Kiskunfélegyháza 171 261, 75. Baja 170 852, 76. Szombathely 170 818, 77. Várpalota 169 264, 78. Mór 168 768, 79. Heves 168 375, 80. Makó 168 333, 81. Taksony 167 377, 82. Maglód 166 638, 83. Paks 166 195, 84. Bicske 166 123, 85. Székesfehérvár 165 453, 86. Törökszentmiklós 162 115, 87. Pilis 162 036, 88. Gyál 161 359, 89. Ajka 159 609, 90. Sándorfalva 159 289, 91. Nyíregyháza 158 830, 92. Sajószentpéter 158 780, 93. Kisvárda 155 243, 94. Kecel 154 889, 95. Szarvas 154 552, 96. Solt 152 586, 97. Kistelek 152 479, 98. Békés 152 087, 99. Kunszentmiklós 151 781, 100. Adony 151 297

A módszer: A táblázat a GKI gyűjtésén alapul, az egymilliárd forintnál nagyobb tartozásállományú és ezer lakosúnál nagyobb települések egy állandó lakosra jutó kötelezettségállományát tartalmazza. A listára nem vettük fel az egymilliárd forintnál kisebb össztartozású településeket. Az összesítés a 2009. decemberi adatokat tartalmazza, kiterjed az összes önkormányzati kötelezettségvállalásra.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Élő Anita


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.