Oszsza meg másokkal is

Tizenhét emeletes lakótornyokat, sé¬tálóutcákat, kulturális és sportesemé¬nyek megrendezésére alkalmas közös¬ségi tereket álmodott Újpest kapujához néhány éve a CEU Reality Group. A be¬ruházó több mint ötezer építészirodát ke¬resett meg, hogy az 1200 lakásosra ter¬vezett Károlyi István városközpont a IV. kerület ikonszerű épületegyüttese legyen. A grandiózus elképzelések nagy része azonban a tervezőasztalon pihen: bár az első ütemben mintegy 300 lakás készült el, a folytatásnak a válság keresztbe tett. Az újdonsült lakók ablakai zöld parkok, belvárosi hangulatot sugárzó terek he¬lyett most egy csupasz, beépítés előtt álló, poros területre néznek.
 

Vég nélküli lakóparkok

Nem jobb a helyzet a XIII. kerületben sem, amely igen felkapott volt az ingat¬lanfejlesztők és az új lakásról álmodók körében. A kerület szívében félbe maradt lakóparkokba, foghíjtelkekbe, bontásra váró üres épületekbe botlani lépten-nyo¬mon. Egy ideje már azt a konténerből kialakított értékesítési irodát sem lehet látni a befejezetlen Narancsliget lakóne¬gyed sarkán, melyben a lakások értéke¬sítése folyt. Az 50 millió eurósra becsült beruházás keretében egy 600 lakás¬ból álló, több iroda- és üzlethelyiséget is magában foglaló, ötezer négyzetmé¬teres belső kerttel rendelkező komple¬xumot tervezett felépíteni az SL Group. A lakónegyednek tényleg csak a negye¬de készült el, a folytatásról a társasház blogján egymástól érdeklődnek a lakók. Minden reményük elszállt, amikor meg¬tudták: a Récsei Centert és a XIV. kerüle¬ti István Parkot is megálmodó SL Group leánycégei - az SL Group Management és az SL Properties Kft. - felkerültek az adóhatóság feketelistájára, mivel 100 millió forintnál is nagyobb adótartozást halmoztak fel. Így kérdéses, hogy az SL csoport III. kerületi, 240 lakásos Laborc projektje is megvalósul-e valaha.

A Narancsligettől néhány utcányira a Central Park lakói várják a befejezést. A több mint tíz éve indított, 900 lakásos¬ra, saját uszodával megtervezett lakóte¬lepnek ugyanis még mindig nem készült el a két utolsó épülettömbje. A XIII. ke¬rület főépítésze ugyanakkor bizakodó: a kivitelező jogerős építési engedéllyel ren¬delkezik a folytatáshoz. Arató György a befulladt tervek közül a torzóban maradó Narancsligetnél is tragikusabbnak tartja a Duna pláza közelébe tervezett, a HomeCenter által megálmodott 360° mega¬projektet. Az angyalföldi fejlesztések kö¬zül ez lett volna a legnagyobb, ha nem megy csődbe a kitalálója. A beruházás ér¬téke meghaladta volna az 500 millió eu¬rót, Budapest leghosszabb épülete pedig jachtkikötővel, uszodával, saját vízibusz¬járattal szolgálta volna az új városrész 20- 50 ezer lakosát. Három lakótoronynak már 2008 óta állnia kellene, a területen azonban nem történt semmi. Sőt a beru¬házás honlapja is eltűnt az éterből.

Sikkasztás, felszámolás, adóelkerülés

Egyvalami mindenesetre közös a Na¬rancsliget, a Central Park és a 360° pro¬jektben: mindegyikük hátterében izraeli tőkehátterű cégek húzódtak meg. Ez nem is csoda, hiszen a 2008-as válság kirobba¬nása előtt a budapesti ingatlanfejleszté¬sek több mint 70 százalékát izraeliek va¬lósították meg. Az Ecorys Magyarország nemzetközi tanácsadó tanulmánya sze¬rint a legalább száz lakást értékesítő vál¬lalkozások top tízes listájából hét helyet 2008-ban az izraeli cégek foglaltak el. La¬kóparkok tömkelege, bevásárlóközpon¬tok, irodaházak és szállodák köszönhetik létrejöttüket az izraeli tőkének. Nem vélet¬lenül tartja magát az a vélekedés az ingat¬lanszakmában, hogy a krízis kitörése előtt a megszerzett profit minden második fo¬rintja izraeli társaságot gazdagított. Egy biztos: a rendszerváltás után több száz¬milliárd forintot fektettek be izraeli beru¬házók a magyarországi ingatlanbizniszbe. Ugyanakkor tucatnyi budapesti hotel és számtalan társasház megvalósítását tette parkolópályára most a válság. A növek¬vő költségek, az elvárt magasabb önerő, a bankok hitelezési hajlandóságának csök¬kenése, a projektfinanszírozás szünetel¬tetése miatt tömegével mentek csődbe az ingatlanfejlesztők és kivitelezők. (Lapunk korábban bebizonyította: a radikáljobboldal mendemondáival szemben a valóságban a „zsidó nagytőke" pont úgy viselkedik, mint a többi: bejön, majd - további üzleti lehetőségek után kutatva - kivonul - lásd Heti Válasz, 2009. december 3.)
 

Narancsliget. A lakónegyed negyede készült el
 

Az izraeliek közül legutóbb a Neocity és az Arlon csoporthoz köthető vállalkozások egy része dőlt be és kerültek felszámolás alá, illetőleg offshore tulaj¬donba. Pedig a csillaghegyi ForestHill Natura lakóparkjukban, az ürömi Natura Villaparkban és a pestszentlőrinci Re¬viczky Ligetben szinte valamennyi lakást sikerült eladniuk. Az üzleti beszámolóikból ugyanakkor nem derül ki, hová és mekkora összegben folyt el az értékesítésekből származó bevétel. Csak an¬nyi tudható, hogy a legjelentősebb tétel az a kötelezettségállomány, amely jó-részt hosszú lejáratú, nagy valószínű¬séggel a beruházásokhoz felvett bank¬hiteleket takar. A tízmilliárd forintot is meghaladó fejlesztések méretéhez és az eladott lakások számához képest a neocitys cégek furcsamód nem értek el jelentős árbevételt; ez csupán egyetlen évben, 2008-ban lépte át a milliárdos nagyságrendet.

Ugyancsak felszámolás alatt áll a Coral Holdinghoz tartozó, az adóható¬ságnak több mint 100 millió forinttal adós City Center Park Ingatlanfejlesz¬tő és Ingatlanforlagmazó Kft., valamint a Coral Construction Kft. Mindkét tár¬saság ellen rendőrségi nyomozás is zaj¬lik. A Coral Constructiont egy debreceni alvállalkozó jelentette fel csalás gyanújá¬val, a City Center Park társasház-tulajdo¬nosai pedig azért fordultak a rendőrség¬hez, hogy kiderüljön: ki sikkasztotta el a közös számlára befizetett több millió fo¬rintjukat.

Magasról indítottak

Mielőtt bárki bűnbaknak kiáltaná ki az izraeli ingatlanfejlesztőket, érdemes kö¬rülnézni a spanyolok háza táján is. A spa¬nyolországi ingatlanpiac telítődése után hazánkban is sorra jelentek meg a spa¬nyol tőkehátterű vállalkozások, melyek nemcsak a fővárost, hanem a Dunántúlt is fölfedezték. Terjeszkedésüknek a jel¬zálogpiaci válság és a spanyol gazdaság gyengélkedése vetett gátat. Ennek ellené¬re az izraeli fejlesztők után a második leg¬jelentősebb külföldi beruházókká léptek elő a magyar piacon - lekörözve például az íreket.

„Az elmúlt tíz év annyira jó volt a spa¬nyol ingatlanos cégeknek, hogy túlnőt¬ték magukat. Így szükségképpen léptek ki hazájukból" - fogalmazott a Gestesa magyarországi piaci megjelenésekor a nemzetközi ügyvezető, Joaquin Madrigal. Az 1995-ben megalapított cég - mely ha¬zájában a negyven legnagyobb ingatlan¬fejlesztő közé küzdötte fel magát - Ma¬gyarországon egy irodaházzal, a Baross térre megálmodott Galériával szerette volna megörökíteni a nevét. Az iroda¬ház sorsáról azonban még a terveket el¬készítő Középülettervező Zrt. Skardelli-stúdiójánál sem tudnak információkkal szolgálni.

Jóval nagyobb szabású tervekkel - pél¬dául a pátyi golffalu ötletével - indított a Grupo Milton, mely hét kiemelt terület¬részt és számos értékes ingatlant vásárolt meg néhány éve a pécsi önkormányzat¬tól. A társaság azt ígérte, hogy a pécsi la¬katlan Magasházat 2010-re felújítja és a város egyik jelképévé teszi. A lerobbant lakótornyot - 100 milliárd értékű ingatlanfejlesztés keretében - felhőkarcoló¬vá akarta átalakítani, benne irodákkal, luxusapartmanokkal, exkluzív étterem¬mel. Az ingatlan mindössze 400 millió fo¬rintért került a Grupo Milton tulajdonába, nagyívű elképzeléseikből azonban semmi sem valósult meg. Sőt, az őrizetlenül álló, 25 emeletes épület tetejéről a napokban egy óriási vasdarab zuhant 70 méter ma¬gasból a járdára a fémtolvajok garázdál¬kodása miatt.

Az európai viszonylatban is jelentősnek számító ingatlanfejlesztő, a Sedesa is a Dél-Dunántúlra vetett szemet. Igaz, csak lenyűgöző terveiről s a botrányos M43-as sztrádaberuházásról ismerheti leginkább a közvélemény a társaságot, mely egy¬szerre tervezett volna logisztikai közpon¬tot a taszári repülőtérhez, MotoGP ver¬senypályát Sávoly közelébe, és vett volna részt az előző kabinet presztízsberuházá¬sában, a kormányzati negyed megépíté¬sében. A Sedesa Hungária Kft. ugyanis azt gondolta, hogy a minisztériumok „ki¬telepítése" után megkaparintja a felsza¬baduló patinás épületeket. A Sedesa be¬lépő üzletként szociális bérlakás-építési programot hirdetett. Úgy képzelte, hogy 150 millió euró (38 milliárd forint) érté¬kű beruházás keretében ötezer alacsony költségű bérlakást épít az ország 12-15 településén, ami most persze jól jönne a kilakoltatásra váró devizahiteleseknek.

A Sedesának volt egy másik beváltat¬lan nagy ígérete is: a spanyol Martinsa- Fadesa céggel a Csepel-sziget észa¬ki csücskén egy 175 hektáros területen Manhattan-szerű városrészt tervezett kulturális, sport- és szabadidőközponttal. A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer négyzet¬méternyi irodát is magában foglalt volna. A Fadesa meg is vásárolt - papíron11,3 milliárd forintért - a csepeli önkormány¬zattól egy 82 hektárnyi területet, ahol az¬óta egy kapavágás sem történt, és nyo¬ma sincs a londoni Docklands mintájára tervezett vízi városnak. A spanyol anya¬cég csődje nyomán a Fadesa kiárusításba kezdett, és eladta a XIII. kerületi Danubio Park projektet is az izraeli hátterű D&B RealEstate-nek potom 59 millió euróért.

A válság miatt leállította az időköz¬ben csődvédelembe menekülő spanyol Habitat azt az 1800 lakásos lakóparkfejlesztést is, amelyet a Diursával a régi Vágóhíd területén valósított volna meg. A beépíthető 185 ezer négyzetméterből 115 ezret az ugyancsak izraeli hátterű Olimpia csoportnak adott el. A spanyol modell - így nevezte el a szaksajtó a spa¬nyolok botrányos ingatlanberuházásait - nálunk is tarolt. A spanyolok, kijárva a befolyásos politikusok támogatását, ju¬tányos áron jutottak hozzá a fejlesztésre szoruló területekhez, melyekre megapro¬jektek felépítését ígérik. Aztán az átmi¬nősített területen a beruházást vagy fél¬behagyják, vagy még mielőtt el kellene kezdeni a munkát, túladnak rajta.

A jórészt külföldi beruházók által uralt ingatlanágazatban a válság kiszűrte a sze¬rencselovagokat, a kialakult helyzet pedig most a magyar fejlesztőknek kedvez, akik a krízis enyhülésével ismét előtérbe kerül¬hetnek. Feltéve, hogy a megbízható vállal¬kozások is túlélik a szűk esztendőket.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Gy. J.


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.