Oszsza meg másokkal is

Van abban valami mélységesen ironikus, hogy egy a radikális jobboldalon minden elvetendő „liberális” attribútummal „felszerelt” rendezvény kellett ahhoz, hogy a szélsőjobb végre megkapja azt a pofont, amit Orbán Viktor beígért, és amiről persze azóta is hallgat. Az a néhány tucat szalonnáci, aki megpróbáltak tönkrevágni a Sziget Fesztivált, csak azt kapta, amit megérdemelt: néhány kokit és sallert a kidobóktól, majd a rendőröktől, valamint egy-egy gúnyos pillantást azoktól a fiataloktól, akik éppen szemtanúi voltak a szánalmas kísérletnek.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak esze ágában sem volt a magas benzinárak miatt tüntetni: ők egyszerűen tönkre akartak tenni egy olyan rendezvényt, ahová nem a magukfajták járnak: ahol nem „Sieg Heileznek” kórusban a „hazafiak”, ahol béke van, barátság, meg persze fű, fa, mámor és alkohol, jó csajok, szex – csupa olyan, amire valószínűleg mindannyian vágynak frusztrált személyiségük mélyén.

A szélsőjobb már így is tönkretett rengeteg dolgot ebben az országban. Rég nem népünnepély a melegfelvonulás: pedig annak a rendszernek (a HVIM-esek kedvéért: a demokráciának), amiben Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő lehetett, az a lényege, hogy a melegek szabadon vonulhassanak, ha akarnak.

Próbáljuk meg elképzeli, mi lenne, ha mondjuk a Labrisz Egyesület menne a Magyar Szigetre: semmilyen kíméletre nem számíthatnának Zagyva György Gyulától, és társaitól, senki nem venné figyelembe alkotmányos jogaikat, valószínűleg rendőrök tömegére lenne szükség, hogy egyáltalán az életük megmaradjon. Hiszen maga Zagyva György Gyula fenyegetett meg újságírókat tavaly, az idein pedig a nem magukfajták megöléséről lehetett remek értekezéseket hallani, a Betyársereg vezetőjének előadásában.

Ez az egész nem is a Sziget miatt érdekes, hanem a Jobbik szempontjából, amelyik láthatóan megint fejjel nekiment annak az útjelző táblának, amelyik a nyakkendős és a csuklyás típusú radikalizmus között áll. Erre épp az ominózus esemény volt a legjobb példa: miközben Zagyva huszáros rohammal akarta bevenni a zsidószigetet, aközben a fesztiválon Losonczy Pál, a Jobbik kommunikációs igazgatója és fővárosi önkormányzati képviselője, valamit Staudt Gábor, a párt főpolgármester-jelöltje tartottak épp beszélgetős sajtóprogramot. Losonczy utóbb az origó kérdésére "borzasztóan károsnak" is nevezte Zagyva akcióját.

* A magyar politikatörténelem viccesen ismétli önmagát: a Jobbik annak köszönheti a létét, hogy Orbán Viktor megpróbálta az összes jobbost egy zászló alá terelni, és hagyta Vonáékat polgári körözni. Csakhogy idővel kiderült, hogy a Fidesz langyisága különféle ügyekben egyszerűen nem elég a választók egy részének, továbbá mégsem igazán lehet a zászló alatt tartani azokat, akik belelövetnének a cigányokba, pláne azokat, akik maguk fognának gépkarabélyt a "rohadt, tetves zsidókra". Radikális változást akarók, zsidózók, cigányozók így egymásra találtak, 17%, parlament, pipa.

A jelek szerint hasonló helyzetbe került most a Jobbik is. egyik oldalon a karlendítő, Szigetet rohamozó radikálisok, másik oldalon a Szigeten sajtóbeszélgető radikálisok. Hasonló motívumok köszönnek vissza máskor is a Jobbik politikájában. Egyszer egy kulturáltnak és vitaképesnek tűnő javaslat, demokratikus elvekből kiinduló kiállás a Fidesz demokráciaellenes lépéseivel szemben, máskor hajmeresztő nyilatkozatok, eszetlen zsidózás és irreális ötletek.

Nem ez az első eset, amikor a Jobbikon kívül és belül egymással szembekerültek a nyakkendős meg a csuklyás radikálisok: Toroczkai László – aki szintén nem jobbikos, viszont a párt önkormányzati képviselője - egyszer már ki akarta irtani a szakértőket a Jobbikból. Gyöngyöspatán pedig maga a későbbi jobbikos polgármester lett a szélsőjobbos agresszió áldozata , miután megtámadta Eszes Tamás, a Véderő obersturmbannführere, akiknek zsebrohamosztaga a Jobbik retorikájában a vállalhatatlan agressziót jelenítette meg az általuk képviselt rendpolitikával szemben.

A konfliktusokat úgy tűnik, a Jobbikban sem tekintik helyi afféroknak. Ezt egyértelművé teszik, hogy ma, augusztus 16-án Vona Gábor személyesen állt a sajtó elé „tiszta vizet önteni a pohárba ”. Nyilatkozatának a lényege az volt, hogy a Jobbik radikális változást akar, de nem vállal közösséget azokkal, akik a radikális változás esztelen formáját választják. Ez értékelhető a „kulturáltabb” radikalizmus melletti kiállásként, bár Vona Gábor a vállalhatatlan politikusokkal és szervezetikkel való kapcsolattartásról semmi konkrétat nem mondott. Mondjuk a határozott nyilatkozgatás mindenféle konkrétum kínos kerülésével tipikus jele a magyar politikai középhez való húzódásnak.

A Jobbik 2014-ben a Fidesz kihívója szeretne lenni. Ez elég ambiciózus ötlet, amihez nyilvánvalóan az utolsó lehetséges töredékszavazót is elő kell kotorni a ládafiából, tehát a jelenlegi bázisnak nyilván kicsi, viszont annál hangosabb részét adó csikósnindzsás-betyáros-vármegyés radikálisokat is. A két fesztivál környékén előadott bohócparádék, különösen, amit a Sziget fesztivál előtt összehoztak, garantáltan nem fogja növelni a párt népszerűségét. Kíváncsian várjuk, mihez kezd a Jobbik a saját szélsőjobbjával.

Ön szerint mi lesz a Jobbikkal? írja meg: olvaso@hirszerzo.hu

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Kósa András - Kiss Ádám


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.