Oszsza meg másokkal is

A magyar közvélemény ritka egyetértésben támogatja, hogy a munka nélkül maradt emberek tömegének munkalehetőséget biztosítson azt állam. A közmunka-programokat már az előző kormányzati ciklusban elindították. (Igaz, azonnal életbe lépett az a valóságidegen rendelkezés is, hogy egy családban csak egy segélyezett lehet.) Hosszú késlekedés után az Orbán-kormány is meghirdette a közmunka-programját. Lassan kibontakozik, mit is jelent a magyar politikai elit felfogása szerint a szükséghelyzetbe jutott emberek megélhetéshez juttatása.

Az Orbán-kormány kiszorítja a közmunkásokat az egyenjogú polgárok köréből. Csak így értelmezhetjük, hogy a közmunkás nem kaphatja meg a minden magyar munkavállaló számára garantált minimálbért sem. Keresetük "valahol" a segély és a minimálbér között lesz. Ez az elképesztő szabály ráadásul élesen ellentétben áll mindazzal, amit korábban a "segélyekből dőzsölő" észak- és kelet-magyarországi lakosokról összehordott a sajtó és a politikusok.

Nem az a baj, hogy az állam közmunkaprogramot indít. Akkora a munkanélküliségből fakadó szegénység egész országrészekben, hogy ha a tőkések nem teremtenek elegendő munkahelyet, márpedig látjuk, hogy nem teszik, a bajt közpénzből kell megoldani.

Csakhogy a foglalkoztatás legyen valódi munkahelyteremtés. Mindenki kapja meg a munkavállalóknak járó jogokat, törvényes védelmet, az egyenjogúság garanciáit. Stabil intézményekhez kötődhetnének az emberek. A közfoglalkoztatott gondolkodhasson hosszú távú perspektívában - divatos szóval, adjanak neki "életpálya-modellt". A konstrukcióban legyenek ösztönzők. A jól teljesítők, a továbblépésre vágyók pénzben, oktatási lehetőségekben, továbblépésben lássák meg a jó munka értelmét.

Gyakori riposzt: minderre nincs pénz. Hát, nézzünk körül, mi mindenre van pénz. A politika a preferenciák meghatározásáról szól. A közfoglalkoztatás, ahogyan most előáll rengeteg ember munkába állításának jogi környezete és infrastruktúrája, mindent elmond arról, hogy ebben az országban a többség mit gondol ennek az ügynek a jelentőségéről és céljáról.

A most kibontakozó munkajogi változtatások ugyanakkor nem csak a közmunkások, de minden magyar munkavállaló számára rossz időket jósolnak. A szakszervezetek megtörésének szándéka, a sztrájkok ellehetetlenítése, a Munka törvénykönyvének tervezetében megfogalmazott korlátozások azt mutatják, megszűnhet a közmunkások és a többi alkalmazott közötti különbség. Gyorsabban, mint gondolnánk - csakhogy nem lesz az egyenlőségben örömünk. Mindenki együtt süllyed le a jogfosztottak szintjére.

forrás és szerző : stop.hu / Tamás Tibor


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.