Lyukra fut az ügyészség?
2011.08.16. 04:23

Vélhetően rossz helyen tapogatózik a katonai ügyészség, mikor a jogosulatlan információgyűjtés gyanúja után nyomozva a nemzetbiztonsági bizottság korábbi tagjait faggatja. Ők ugyanis csak a hivatalos - a szakszolgálatok által végzett - megfigyelésekről értesülnek "alanyi jogon", és csak akkor, ha annak valamely parlamenti képviselő a közvetlen "célszemélye".
Oszsza meg másokkal is
Arról viszont nem tudhatnak, ha a szabályszerűen megfigyeltek képviselőkkel beszélgetnek - mint történt az UD Zrt. ügyében fideszes képviselőkkel. Arról főleg nem tudhatnak, ha a lehallgatást nem is a "Cég" végzi, hanem jogosulatlanul valaki más. A részletek "a kémügyhöz" hasonlóan ezúttal is titkosak - 2087-ig.
Több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol az, hogy a Hír Televíziónak a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) vezetője - bár nem nevezték meg, de a szervezetet Hegedűs Antal dandártábornok irányítja - elismerte: jogosulatlan, titkos információgyűjtés gyanúja miatt folyik a nyomozás abban az újabb ügyben, amelyben tanúként hallgatták meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi tagjait, így mások mellett Vadai Ágnest is, aki ma a testület MSZP-s elnöke. A megerősítés ténye is érthetetlen, különösen hogy meghallgatása után Vadai semmit nem mondott, arra hivatkozva, hogy az ügy 2087-ig államtitoknak számít.
Emlékezetes: az ugyanilyen szigorúan - igaz, csak 2041-ig - titkos Galambos-Laborc-Szilvásy "kémügyben" az elmúlt két hónapban a BKÜ még az eljárás tényét sem ismerte el. Ráadásul a jelek szerint a tanúként beidézett volt bizottsági tagok sem ugyanazt a tájékoztatást kapták az ügyről - vagy másképp értelmezték. Míg Vadai államtitokról beszélt - és erre utalt szűkszavúságával az aznap meghallgatott Gulyás József, korábbi SZDSZ-es bizottsági tag is - , a néhány héttel korábban vélhetően ugyanezen ügyben faggatott Mécs Imre lapunknak azt mondta: nem említették neki, hogy államtitokról lenne szó ez ügyben, erre utaló nyilatkozatot nem is írt alá. A Magyar Nemzet - lapunkhoz hasonlóan - úgy értesült, hogy a volt fideszes tagok, Simicskó István és Demeter Ervin is járt már az ügyészségen.
Megírtuk, a szintén nemzetbiztonsági vonatkozású történet 2007 júliusa és 2007 decembere közötti eseményeket érinthet. Az ügyben beidézett Gulyás lapunknak azt mondta: az eset "ebben az állapotában nem kapcsolható össze a kémüggyel." Az MSZP-s Juhász Ferenc és az MDF-es Boross Péter volt bizottsági tagokon kívül meghallgatott Mécs pedig arról számolt be: azt a kérdést tették fel neki, előfordult-e, hogy országgyűlési képviselőket hallgattak le, illetve volt-e erről tudomása a bizottság tagjaként. Mécs azt válaszolta, emlékei szerint képviselőt nem hallgattak le, de engedélyhez kötött lehallgatásban érintett külső személy beszélgetéseibe "becsúszhatott" parlamenti képviselő is.
A nemzetbiztonsági törvény szerint a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek haladéktalanul értesítenie kell a bizottságot, ha "a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek vagy folytatnak". De azt is kimondja, hogy az érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást. Ha azonban a lehallgatásra vonatkozó engedélyben más a célszemély, aki történetesen egy képviselővel beszél, akkor ez a kötelezettség már nem áll fenn.
Véletlenek
Emlékezetes eset volt, amikor a szakszolgálat szélsőséges szervezeteket, személyeket hallgatott le, ők viszont "véletlenül" politikusokkal is beszéltek. A 2006. szeptember 18-i MTV-székházostromot, illetve az október 23-i utcai összetűzéseket előidéző szélsőségesek vezetőivel az akkori ellenzék több tagja is beszélt. A Tomcat néven ismert Polgár Tamás például Ékes Ilonával. A zavargók jogi tanácsadójával, Grespik Lászlóval pedig a fideszes Demeter Ervin.
Az UD Zrt. ügyében végzett lehallgatások között is több olyan beszélgetés volt, melyen a biztonsági cég egyik akkori vezetője, Horváth József a Fidesz két korábbi titkosszolgálati miniszterével, Demeter Ervinnel és Kövér Lászlóval beszélgetett. Összességében igen aktív volt az UD-sek és a Fidesz kapcsolata: egy év alatt több mint kétszáz beszélgetést dokumentáltak Horváth lehallgatott telefonja és a Fidesz valamelyik telefonszáma között - ezek közül több mint hetven hívás valamelyik "végén" Demeter vagy Kövér beszélt.
Hasonló véletlen volt a 2005-ös "Mucuska-gate"-ként elhíresült ügy is. Akkor a magyar titkosszolgálatok lehallgatták az állítólag a román szolgálatnak dolgozó Szatmári-házaspár telefonbeszélgetéseit. Utóbb a kémkedés nem nyert bizonyítást, ám így véletlenül "képbe került" a megfigyeltekkel telefonbeszélgetést folytató két kormánypárti miniszter - Magyar Bálint és Hiller István - , sőt három fideszes politikus is.
forrás és szerző : L.T. / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|