Oszsza meg másokkal is

A bírálók úgy fogalmaznak: a második Orbán-kormány „visszafejleszti” a Magyar Honvédséget, afféle vatikáni gárdává alakítaná, az előző szocialista vezetéssel szembeni vádak megfogalmazása és az elszámoltatás pedig éppen ezt a folyamatot hivatott elfedni. Azt Benkő Tibor vezérezredes, a honvédség vezérkari főnöke is elismerte a Népszabadságnak, hogy a fejlesztési beruházások elmaradnak a szükségletektől, azt azonban cáfolta, hogy megrekedtek vagy leálltak volna.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy segélyprogram keretében az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben tizennégy Humvee típusú gépkocsit adott a hadseregnek. Igaz, erről még Szekeres Imre (MSZP) állapodott meg 2009-ben Washingtonban. Az új kocsiknak köszönhetően a katonák már itthon is fel tudnak készülni a járművekből, és nem kell ezért Németországba utaztatni őket, vagy élesben, Afganisztánban megszokniuk őket.
 

Az afganisztáni Baglan tartományban járőröző magyar katonák 2010 márciusában
Népszabadság - Kurucz Árpád
 

„Kiváló katonáink vannak, nagyszerű szakemberek, akik felkészültek és motiváltak. Ez a legnagyobb ereje a honvédségnek: a személyi állománya. Kétségtelen, hogy a technikai eszközpark bizonyos területeken elöregedett. Vannak olyan eszközök, amelyek kihordási életciklusának a végén tartunk, ilyenek például a harckocsik és a páncéltörő tüzéreszközök. A gépjárműpark sem friss, de folyamatos a fejlesztési program, nemrég küldtük ki a páncélozott Rába gépjárműveket és az Unimog mentőket az afganisztáni misszióba. Nem titkolom, jó lenne nagyobb ütemben folytatni ezeket a fejlesztéseket, de a költségvetés ezt most nem teszi lehetővé” – fogalmazott Benkő Tibor.

Kérdésünkre hozzátette: „szükséges lenne a BTR–80-as páncélozott gépjárműpark modernizációja is, nagy szükség lenne szállítóhelikopterekre, illetve azok üzemidejének meghosszabbítására. A jelenlegi költségvetési helyzetben az a cél, hogy a felajánlott erőknél, a misszióba menő katonáknak megfelelő legyen az eszközállományuk, így az egyéni felszerelésük, fegyvereik, védőeszközeik. Ez élvez prioritást.” Azzal kapcsolatban, hogy okoz-e feszültséget a katonák körében a különbségtétel, vagyis az, hogy a külhoni missziókban részt vevők szinte mindent megkapnak, míg a magyar bázisokon szolgálók autóiban gyakran még elég üzemanyag sincs, Benkő azt válaszolta: „valóban jellemző volt a missziók megindulásakor, hogy többen azt mondták: kétféle haderőt építünk, egy hazait és egy külföldit. Ez a vélemény azonban elkopott azóta, főleg amiatt, mert kétezer főt váltunk évente a missziókban, így szinte mindenki sorra kerül. Aki pedig háborús műveleti területre megy, jogosan várja el, hogy rendelkezzen a szükséges eszközökkel.”
 

A szerződéses katonák kivételével a honvédségben folyamatosan nő a feltöltetlen beosztások száma, ami nagy megterhelést jelent a szolgálatot ellátók számára. Idén tavasszal például a nyilvános adatok szerint a tiszti állományból 930-an, a tiszthelyettesi állományból 1318-an, a szerződéses legénységi állományból pedig 1028-an hiányoztak. Ehhez kapcsolódik, hogy épp a napokban jelent meg a kormányzati portálon az a Hende Csaba honvédelmi miniszter által kezdeményezett törvénymódosítási terv, amelynek alapján a honvédkórházban dolgozó, a Szent Koronát őrző, illetve további biztonsági és protokolláris feladatokat ellátó állomány beillesztése a rendszerbe körülbelül évi 3,7 milliárd forintos többletkiadást jelentene a tárcának. Ezt sokan kritizálják, hiszen ez nem ad semmilyen új képességet a honvédségnek, szemben azzal a fejlesztéssel, amikor a légtérellenőrzés, illetve a pápai bázis fejlesztése érdekében emeltek létszámot 2008-ban.

Benkő Tibor ezzel kapcsolatban azt mondta: valóban létszámgondokkal küzd a honvédség. „Azért nem töltjük fel az üres beosztásokat, mert a költségvetés nem teszi lehetővé. Van egy rendszeresített létszám, amely a feladatok ellátásához szükséges létszámot jelenti, és van egy költségvetési létszám. A gondot a kettő közti különbség okozza. A hiányzó beosztásokban lévők feladatait is el kell ugyanakkor látni, ez pedig tovább terheli az állományt. Nem véletlenül meghatározott, hogy egy feladathoz mekkora létszám kell. Vannak olyan területek, ahol nem lehet megoldani kevesebből. Egy műtétnél sem hiányozhat az altatóorvos. De költségvetésünk rendszeresen megköti a kezünket” – fogalmazott a vezérezredes.

Őrző-védőkből önkéntes tartalékosok

Parasztvakítás – így jellemezték a szocialisták korábban az úgynevezett önkéntes védelmi tartalékos rendszer létrehozását. Álláspontjuk szerint ugyanis hiába kötöttek 1921 fővel szerződést, ők valójában azok a korábban őrző-védő cégek alkalmazásában lévők, akiket csak akkor foglalkoztattak tovább az épületek őrzésére, ha vállalták, hogy önkéntes tartalékosok is lesznek.

Vagyis – állítják – ugyanazok az emberek és ugyanazt a munkát végzik a katonai egyenruhához hasonló ruhában, viszont „alkalmatlanok arra, hogy valódi katonai szolgálatot lássanak el, és katonai beosztásokat töltsenek be”. A HM elismeri, hogy jelentős az átfedés a korábbi őrző-védők és a jelenlegi HMEI munkavállalói, az úgynevezett tartalékosok között, de – mint állítják – minőségi szűrésen estek át, kiképezték és levizsgáztatták őket.

forrás és szerző : nol.hu / Szalay Tamás Lajos


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.