Oszsza meg másokkal is

Közben a svájci frank árfolyama folyamatosan rekordokat döntöget, a devizahitelesek drámája folytatódik.

Úgy döntöttünk, segítünk Szijjártó Péternek, aki rácsok mögött szeretné látni a devizahitelezés elszabadulásáért felelős politikusokat: figyelmébe ajánljuk Matolcsy Györgyöt, az első Orbán-kormány volt gazdasági miniszterét, aki elindította a meggondolatlan költekezést, Járai Zsigmond volt fideszes jegybank elnököt, aki a magas kamatlábak és a drága forint erőltetésével kifizetődővé tette a devizahiteleket, továbbá George W. Busht, az amerikai elnököt, akinek a regnálása alatt elszállt az amerikai államadósság és felfúvódott az ingatlanlufi, elvégre ez indította el a világméretű mizériát.

Aztán - hogy az újabb fejleményekről se feledkezzünk meg - ott van még Kósa Lajos debreceni polgármester és a kormányfő szóvivője, bizonyos Szijjártó Péter, akiknek tavalyi államcsődöt vizionáló nyilatkozatai bedöntötték még a távol-keleti tőzsdéket is. Na jó, nem gondoljuk ezt komolyan, szerintünk nem szabad a politikai és a büntetőjogi felelősséget keverni, nem szeretnénk például azt látni a CNN-ben, hogy magyar jogsegély kérelem hatására láncra verve vonszolják el a sheriffek W. Busht a texasi farmról. Mindezzel csak azt akartuk megvilágítani, mennyire nevetséges a kormányfő magyar hangjának javaslata a politikusok felelősségre vonására.

Mert a frankválságnak nem csak a megoldása bonyolult, hanem az okok kibogozása is. Mint azt a lapunknak nyilatkozó volt miniszterek, amúgy a szíjjártói javaslat célkeresztjében lévő politikusok elmondták: a devizahitelezés még az első Orbán-kormány idején indult be és felfutásában kulcsszerepe volt a drága forinthitelnek, amit a Nemzeti Bank akkori vezetése által makacsol erőltetett magas kamatlábnak és túl erős forintnak köszönhetünk. Hiába ismételgetik szijjártóék, hogy "gyurcsányahibás", ha például pont Gyurcsány vitatkozott folyamatosan Járaival az exportot is megnehezítő drága forint miatt.

Az előző évtizedben az egymást követő kormányok politikája - hamisan - azt sugallta, hogy az ország fejlődési pályája fenntartható, többek között ezért az emberek bátran léptek bele azokba a hitelkonstrukciókba, melyek a jelenlegi helyzetben mind a háztartásokat, mind az egész országot kiszolgáltatottá teszik - válaszolta kérdésünkre Gimes Gergely a Political Capital elemzője.

Nem csak a múlt zavaros, a jövőt sem látjuk tisztán. Egyes elemzők máris attól tartanak, hogy a gazdasági világválság mégiscsak W alakú, vagyis nem tartunk még a kilábalásnál, hanem jön az újabb mélypont, mások viszont ennél optimistábbak, és korrekcióra, majd lassú kilábalásra számítanak. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint például nem látni, hogy hol áll meg a frank mostani erősödése, már nincs messze attól, hogy paritásról beszéljünk, vagyis hogy egy frank egy eurót érjen.

Ha a pesszimistáknak van igazuk, jaj lesz a devizahiteleseknek, tömegesen dőlnek majd be a hitelek, de az optimista forgatókönyv sem ígér gyors kilábalást, miközben az eladósodott családok már felélték a tartalékaikat. Az ő megsegítésükre már megszületett a Belügyminisztérium javaslata, hogy Ócsán építsenek nekik állami bérházakat, ahol mellesleg a hátsó kertben veteményest alakíthatnak ki, de az építkezésen is dolgozhatnak, esetleg közmunkásként.

Bajban vannak a svájci frank erősödése miatt az önkormányzatok is, hiszen szeptember végén, illetve október közepén esedékessé válnak a jelentős részben svájci frankban felvett hitelek negyed- és féléves törlesztései. Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke levélben fordult a kormányfőhöz, támogatást kérve a törlesztés megkezdésének egy éves elhalasztásához, válasz egyelőre nem érkezett.

Itt a csodaszer a svájci frank alapú hitelesek számára

Létezik egy egyértelmű, gyors és végleges megoldás a devizahitelesek számára: október 1-jétől minden devizaalapú lakáshitelesnél automatikusan életbe kellene léptetni a 180 forintos árfolyamgátat, a bankok pedig a gyűjtőszámlán felhalmozott összegeket minden évben leírhatnák a bankadóból annak összegéig - írta Angyal József adószakértő, matematikus kedden a HVG Adózónában. Az adószakértő megmagyarázza azt is, miért keletkezik extra profit a devizaalapú hitelezésen.

A cikk szerint 260-270 forintos svájci frank árfolyamig a bankadó összege fedezné az árfolyamgát miatti banki veszteséget. A bankadót meghaladó banki veszteséget pedig a bankok költségként leírhatnák adóalapjukból, ami csak extrém esetben, svájci frank - euró paritás felett következne be. Angyal azt is kifejti, miért keletkezett extra profit a devizaalapú hitelezésen.

Mint írja, évekkel ezelőtt, a devizaalapú hitelek térnyerésével visszaszorultak a forinthitelek, az a bank, amelyik versenyben akart maradni, a forint megtakarításokat is devizaalapú hitelként helyezte ki inkább. Az adószakértő azzal a feltételezéssel él, hogy egy bank 15 millió forintos hazai forint megtakarítást helyez ki devizaalapú hitelként, s a folyósításkor egy frank 150 forintba kerül. A 15 millió forintot azonban a bank átszámítja deviza(frank)alapú hitelre, ennek alapján az ügyfél - papíron - 100 ezer frank devizaalapú hitelhez jutott, de valójában 15 millió forint hazai megtakarításból származó hitelt kapott. A törlesztés is forintban történik, de átszámítják svájcifrank-alapra.

Feltételezve, hogy az eredeti havi törlesztő részlet 150 ezer forint (1.000 svájci frank), 250 forintos frank árfolyamon átszámolva (1.000x250) már 250 ezer forint. Az eredeti tőketartozás pedig 15 millióról 25 millió forintra (100.000x250) emelkedett, pedig a bank valójában 15 millió forint forrást helyezett ki. A havi törlesztő részlet úgy emelkedett csaknem 70 százalékkal, hogy ez a devizaalapú hitel "nem is látott" svájci frankot, mégis indokolatlanul kihat a törlesztő részletre a frank egyre emelkedő árfolyama. A svájci frank csak egy korábban divatos átszámítási metodikához kellett - írja Angyal József.

A mostani erős svájci frank az ebben a devizában eladósodottak számára sok esetben már kétszer akkora törlesztőrészletet jelent, mint amivel a hitel felvételekor számoltak - mondta a Portfolio.hu elemzője. Palkó István szerint emiatt egyre többen lesznek kénytelenek igénybe venni az árfolyamrögzítést. A rögzített árfolyamot választó devizahitelesek szerződését közjegyzői okiratba kell foglalni, a kormány szerint minden jogszabály rendelkezésre áll ahhoz, hogy augusztus 12-én életbe lépjen az árfolyamrögzítés.

A legtöbben 2006-2008 között vettek fel svájci frank alapú jelzáloghitelt, akkor 150-170 forintos árfolyamon. Jelenleg 250-260 körül jár az alpesi deviza árfolyama, ez 60-70 százalékos emelkedés, míg az 5-6 százalékos THM-ből átlagos 8 százalékos lett.

Járaiék tétlenül nézték a devizahitelezés túlterjeszkedését

A devizahitelezés, amely az első Orbán-kormány találmánya, Járai Zsigmond pénzügyminisztersége, majd jegybank-elnöksége idején élte virágkorát, és vette át a vezető szerepet a lakossági ingatlan (lakás) kölcsönök nyújtásában, de elterjedtté vált a vállalkozók és az önkormányzat körében is. (A gépjármű-lízingelésnél a 2000-es évek első évtizedének végéig szintén a svájci frank vitte a primátust.) Járai nevéhez fűződik a forint jegybanki alapkamatának emelése 2004-ben 12-13 százalékra, amely eleve hátrányos helyzetbe hozta a forinthiteleseket és a devizakölcsönök felé terelte őket.

A 2008-as gazdasági világválság kezdetéig ez a hitelforma rendkívül kedvező volt mind az ügyfelek, mind a bankok számára. A forint erősödött a frankkal szemben, és az alpesi deviza kamata is sokkal kedvezőbb volt, mint a magyar fizetőeszközé. Vagyis az ügyfelek a forint folyamatos erősödésére spekuláltak, viszonylag rövid ideig eredményesen. Járai Zsigmond MNB-elnöksége idején meghatszorozódott a devizahitelek aránya, ugyanakkor már ebben az időben hívta fel Barta Judit, a GKI kutatásvezetője a figyelmet arra, hogy a jegybank folyamatosan elveszítette a kontrollját a devizahitelezésnél, a bankok szándékai felett.

Barcza György elemző mondta akkor: ez nem is csoda hiszen a pénzintézetek kétszer annyit keresnek, ha devizában hiteleznek, mint a támogatott forinthitellel. Az sem látszott elhanyagolható körülménynek, hogy a jelzálogbankokkal sem kellett a kamatnyereségen osztozniuk. Ennek a szándéknak a megvalósulását azonban a Járai vezette MNB tétlenül nézte, annak ellenére, hogy az árfolyamkockázatok veszélyeivel tisztában voltak.

Ketyegő önkormányzati adósságbomba

A lakáshitelesek mellett egyre nagyobb aggodalommal figyelik az elmúlt két nap tőzsdei zuhanásával együtt járó svájci frank erősödését az önkormányzatok is: szeptember végén, illetve október közepén ugyanis esedékessé válnak a jelentős részben svájci frankban felvett hitelek negyed- és féléves törlesztései. A svájci frank árfolyamának elszabadulása mellett ez is közrejátszott abban, hogy Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke megkongatta a vészharangot, és levélben fordult a kormányfőhöz, támogatást kérve a törlesztés megkezdésének egy éves elhalasztásához. A hírre felfigyeltek a londoni elemzők is, akik azonnal rontottak a magyar államadósság kockázati felárán, mivel az államháztartásra leselkedő veszélynek érzékelték az indítványt.

A svájci frank folyamatos erősödése már korábban is jelentős terheket rótt a településekre: a PricewaterhouseCoopers (PWC) tanácsadó cég áprilisi adatai szerint az önkormányzatok által kibocsátott kötvények 611 milliárd forintos állományából 180 milliárd az árfolyam változása miatt keletkezett, pedig akkor még csak 210 forint körül mozgott az árfolyam, a jelenlegi 260 forintos szinthez képest. A Barclays Capital befektetési bankcsoport csütörtöki becslése szerint az árfolyamváltozás idén eddig 200 milliárd pluszterhet rótt az önkormányzatokra.

Az önkormányzatok eladósodottsága nem új keletű probléma, annak veszélyeire már több mint egy éve figyelmeztetett például a PWC is. Figyelmeztető jel lehetett az is, hogy a 2010-es államháztartási hiánycél éppen az önkormányzatok miatt nem teljesült: a központi költségvetés ugyan a GDP 3,3 százalékára hozta a hiányt, de az önkormányzatok adatainak feldolgozása után a teljes államháztartási hiány 4 százalék fölé került.

Az adósságállomány mértékére különböző számítások léteznek: az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) statisztikája szerint az önkormányzatok teljes konszolidált adóssága 2010 utolsó negyedévében 1169 milliárd forint volt, az idén év végére pedig meghaladja az 1200 milliárd forintot. A PWC számításai szerint viszont már az idén tavasszal 1462 milliárd forintra rúgott, és év végére megközelíti a 2000 milliárdot.

Ócsán épül a frank-gulág

A Pest megyei Ócsára telepítik a bedőlt lakáshitelek miatt földönfutóvá vált családok első csoportját. Az örömöt, hogy az állam gondoskodik róluk és mégis lesz fedél a fejük fölött, némileg beárnyékolja, hogy a programot a Belügyminisztérium szervezi és a háztáji növénytermesztés mellett az Ócsára költözők részt vehetnek az építkezésben, sőt közmunkát is vállalhatnak. A Belügyminisztérium javaslata szerint ugyanis a devizahiteleseknek szánt bérlakások építésénél igénybe veszik a saját munkát és a közfoglalkoztatást.

A Budapesttől 30 kilométerre fekvő, kilencezer lelkes Ócsán a házaspárok 40 négyzetméteres, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres családi házat kapnak majd, ezer négyzetméteres háztáji telkekkel. Orbán Viktor kormányfő korábban úgy nyilatkozott, hogy állami tulajdonú, könnyűszerkezetes házakat építenek, "előkerttel, hátsó veteményessel, hogy ott dolgozva a családi kasszán is lehessen segíteni". Az index.hu a programmal kapcsolatban megkereste Bukodi Károly ócsai polgármestert, aki nem kívánt részleteket mondani addig, amíg nem születik meg a kormánydöntés az építkezésről.

Ha bevezetjük az eurót, nem gond a frankhitel

A svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy csökkenteni kellett a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami ráadásul erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ezért megérte devizában eladósodni - magyarázta kérdésünkre Csillag István volt gazdasági miniszter.

A devizahitelezés tömegessé válása akkor nem látszott nagy veszélynek, csak egyszeri kilengésnek, hiszen Magyarország az euró átvételére készült. A svájci frank és az euro között pedig nem lehetett feltételezni nagy árfolyamkockázatot. A mai helyzet azért más, mert az euroövezet válsága, a görög, a spanyol és az olasz gondok miatt az euro ma már kockázatosnak számít és az árfolyama is ingadozik.

Ki a felelős a devizahitelezés elszabadulásáért?

Járai Zsigmond pénzügyminisztersége után, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székébe ülve olyan helyzetet teremtett, hogy kifejezetten magasan tartotta az alapkamatot és úgy gondolta, hogy monetáris szigorításra van szükség. Érdekes módon azonban erre csak a Meggyessy-kormány hivatalba lépése után szánta el magát, az első Orbán-kormány utolsó évében még nem tartotta elengedhetetlennek. A fő baj nem is a kamat emelés volt, hanem hogy azt huzamosabb ideig indokolatlanul magasan tartotta, s ezért Járai felelőssége megkerülhetetlen a devizahitesek mai gondjai miatt.

Gimes Gergely a Political Capital elemzője
A Járai Zsigmond vezette jegybank az inflációs célt szem előtt tartva 2003-től folyamatosan emelte az alapkamatot, ami versenyképtelenné tette a forinthiteleket az olcsó külföldi hitelekkel szemben. Ezt tovább erősített 2004-től, hogy az egyre inkább elszálló költségvetés miatt a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány folyamatosan szűkítette a forinthitelek állami támogatást, arra számítva, hogy a családok olcsó devizahitelekhez jutnak.

Csillag István volt gazdasági miniszter:
Ez bonyolult kérdés, hiszen a költségvetési és a monetáris politika egymásnak feszült: ha a költségvetés két kézzel szórja a pénzt, a Nemzeti Bank drágítja a pénzfelvételt, hogy visszafogja a költekezést. Ennek nem várt következménye volt, hogy nagyon erős lett a forint. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Járai Zsigmond jegybank elnök önfejű, rugalmatlan politikájának nagy szerepe volt a frank hitelek vonzóvá válásában.

Jobbra lejtett a pálya

A jelenlegi kormányzat kizárólag a szocilaista kormányokat teszi felelősséa deviza a devizahitesek összes gondjáért, holott a forint hitel mellett már 2000-ben megjelent az euró, a jen és végül, de nem utolsó sorban a svájci frank hitel is. Járai Zsigmond pénzügyminisztersége után, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székébe ülve olyan helyzetet teremtett, hogy kifejezetten magasan tartotta az alapkamatot és úgy gondolta, hogy monetáris szigorításra van szükség Magyarországon - idézte fel Veres János, volt pénzügyminiszter. Érdekes módon azonban erre csak a Meggyessy-kormány hivatalba lépése után, 2002. nyarán szánta el magát, az első Orbán-kormány utolsó évében még nem tartotta elengedhetetlennek a költségvetési fegyelmet - tette hozzá a szakpolitikus.

Akkor még a jegybanki alapkamat emeléséről sem esett szó. Járainak annyira sürgős volt ez a lépés, hogy még a szocilaista kabinet első intézkedéseit sem várta meg. Az is furcsa volt, hogy hirtelen sokkal kockázatosabbnak ítélte az ország finanszírozhatóságát, mint alig néhány héttel korábban. A szakember szerint a fő baj nem is a kamat emelés volt, hanem hogy azt huzamosabb ideig indokolatlanul magasan tartotta, s ezért Járai felelőssége megkerülhetetlen a devizahitesek mai gondjai miatt.

Ennek azután súlyos következményei voltak, mert a magas jegybanki alapkamat miatt a kereskedelmi bankok a szabad forrásaikat a kockázatmentes, viszonylag magas kamatot fizető MNB-ben helyezték el, ahelyett, hogy a gazdaságot finanszírozták volna - jegyezte meg a volt pénzügyminiszter. Így relatív hitelezési hiány alakult ki, illetve nehezebben juthattak forinthitelhez a válalkozások és a magánszemélyekis. A kereskedelmi bankok, hogy a hiteligényeket mégis ki tudják elégíteni, külföldi forrásokat vontak be.

forrás és szerző : Zsebesi Zsolt, Bonta Miklós, Sas István, Bihari Tamás / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.