Oszsza meg másokkal is

– Ön az új Munka Törvénykönyv tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az keresztényietlen, embertelen. Mire gondolt?

– A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) világnézeti alapon működő szakszervezet, és XIII. Leo pápa Rerum Novarum című enciklikájából vezeti le a társadalom, az állam, valamint a civilek számára a munkavállalók kötelezettségeit. Ez az enciklika az egyik filozófiai alapja a kereszténydemokrata politikai erőknek is, éppen ezért a Keresztény Demokrata Néppártnak, és a Fidesznek – amely magát polgári, keresztény értékek mentén szerveződő politikai erőnek tartja – kötelessége lett volna az enciklikának az elvárásaira, megállapításaira alapozni a társadalomszervező politikáját, és különösen a szegényekről, a kiszolgáltatott munkavállalókról gondoskodó Munka Törvénykönyvét. A keresztény elvek szerint nincs alá-, és fölérendelt viszony a munka világában. A tőke és a munka egymás nélkül nem létezik. Noha a tőke, vagyis a befektetők mindig is előnyösebb helyzetben vannak, az államnak kötelessége jogi eszközökkel, és intézményrendszerrel gondoskodni arról, hogy a munkaadó, és a munkavállaló közötti kiegyenlítődés megmaradhasson, és méltó partnerei lehessenek egymásnak. Az új tervezet a munkavállalókat olyan mértékben teszi kiszolgáltatottá, hogy nem valósul meg a keresztény társadalomszervező jogelv.

– Feszültség van a kormánypártok között, a KDNP szerint elfogadhatatlan a Munka Törvénykönyvének tervezete jelenlegi formájában.

– Örömteli és reményt adó, hogy a KDNP, mint a kormányzó koalíció egyik tagja azonos állásponton van a Munkástanácsok Országos Szövetségével, és meglepő, hogy a Fidesz a mostani törvénytervezettel szembe megy saját, választások előtti politikai ígéreteivel. A nagyobbik kormánypárt retorikája egyértelműen arra irányult, hogy az a fajta kifosztás és kizsákmányolás, amit a társadalommal szemben a tőke elkövetett, annak vége szakad, azonban a jelenlegi előterjesztésből kiderült, hogy az új törvény egy jól körülhatárolható érdekcsoportnak kedvezhet majd. Egyértelműen látható például a kereskedelmi láncok érdekeinek megjelenítése.

– Kompenzáció a különadókért?

A tény, hogy a kormány a parlamenti választások előtt egyetlen munkavállalói érdekképviselettel nem találkozott, illetve a választásokat követően is hosszú hónapok teltek el az érdekegyeztető-tanács összeüléséig, nyilvánvalóan elővetítette, hogy a nagyvállalkozó, munkáltató szféra – akikkel folyamatosan tárgyalt a kormány – előnyhöz juthat. Úgy vélem, nem jár helyes úton a kormány, ha azt gondolja, hogy ha a munkáltatóknak, a tőkének az igényeit kielégíti, attól majd a magyar gazdaság talpra áll. A politika, szerte a világon, nyilvánvaló módon foglya a tőkének, a befektetőknek, a bankoknak, a pénzvilágnak. Dicséretesnek mutatkozott az irány, amelyet a Fidesz-kormány a megalakulását követő hónapokban kijelölt, nevezetesen, hogy megadóztatja a bankokat, a multi-kereskedelmi láncokat, és nem az embereket próbálja megnyúzni. Azonban úgy tűnik, hogy eljött a kompenzáció ideje. A multinacionális cégeknek be kellett fizetni a kasszába, hogy a költségvetési egyensúly megteremthető legyen, hiszen az Európai Unió nem engedte elszaladni a költségvetési irányt, most ezt igyekszik a kormány – hosszú távon, torz módon – törleszteni. Ha az új Munka Törvénykönyv tervezetét elfogadja az országgyűlés, még magasabb profitra tehetnek szert ezek a mamut cégek, mindenféle akadályok nélkül, ráadásul, ez a pénz kiáramlik az országból.
 

(Fotó: Vörös Szilárd)
 

– A tervezet szerint a szakszervezetek képviseleti jogát is megszüntetnék.

– Cél, hogy minél kiszolgáltatottabb legyen a munkavállaló, és minél inkább kihasználható legyen a munkaerő. A jogalkotó úgy fogja fel a törvénymódosítást, hogy a magyar munkaerő, mint gazdasági eszköz teljesen személytelenül, bármilyen körülmények között, használható legyen, és ha nincs rá szükség, akkor visszaakasztható legyen a szögre. Az új Munka Törvénykönyvéből kiolvasható, hogy a munkáltató egyoldalúan megállapíthat járandóságokat, amitől egyoldalúan el is állhat. Ez a legnagyobb disznóság, amit el lehet követni a közösséggel, a kollektív jogokkal szemben. Az egyén mindig is kiszolgáltatott volt. A védelmet számára az a fajta kollektív jog jelentette, amitől nem lehetett eltérni, mert jogszabályi hatóereje volt egy megállapodásnak, egy kollektív szerződésben foglalt juttatásnak. Az új tervezet szerint egyoldalúan elállhat ettől a munkáltató mindenféle következmények nélkül. A törvénytervezet szellemisége az, hogy a munkavállaló semmilyen helyzetben ne tudjon ellent mondani, ne tudja megvédeni a kialkudott jogait, de kialkudni sincsen lehetősége, mert a szakszervezeti jogokat teljes mértékben kiiktatták ebből a rendszerből.

– Európai demokráciában előfordul-e hasonló eset a szakszervezeti forma felszámolására?

– Ez példátlan. Hasonló helyzet az Egyesült Államokban volt, amikor a New Deal hatásának vége szakadt a 70-es évek végén. Akkor teljesen kiegyenlített gazdasági fejlődésben, teljesen kiegyenlített módon osztoztak a társadalom tagjai a megtermelt javakon. Ennek az egyik biztosítéka és intézménye volt a szakszervezet. Amikor Reagan elnök – akinek most szobrot emelt a Fidesz-KDNP vezette Magyarország – hatalomra került, az első intézkedései között volt, illetve a mögötte álló konzervatív mozgalomnak, vagyis a munkáltatóknak, hogy visszaszorítsák a szakszervezeteket. Ennek az lett a következménye, hogy a kiegyenlített jövedelemelosztásból a gazdagok oldalára, a tőkebefektetés oldalára átcsoportosították a megtermelt jövedelmeket. Kiiktatták a szakszervezeteket, és a kollektív jogot, valamint a munkavállalók széles rétegeinek azt a lehetőségét, hogy a megtermelt javakból osztozzanak. Kísértetiesen hasonlít ez a recept arra, amit, most úgy tűnik, hazánkban is bevezetnek.

– Ön szerint egyáltalán szükség van-e új Munka Törvénykönyvére, vagy legfeljebb korrekcióra?

– Korrekcióról már évek óta folynak tárgyalások. Tíz évvel ezelőtt már felvetődött, hogy a törvény átfogó átdolgozása szükséges, miközben a megalkkotását követően nem telt el olyan kormányzati ciklus, amikor nagyon komoly beavatkozások ne történtek volna. Éppen az 1998 és 2002 közötti Fidesz-kormányzás alatt történt az egyik legjelentősebb változtatás, amikor az Európai Uniós jogharmonizációs folyamat zajlott. Akkor átalakításra volt szükség, és az Európai Unió jogrendszeréhez kellett igazítani Magyarország Munka Törvénykönyvét. Az Unió egy komoly szabályt határozott meg, amely arról szól, hogy egy nemzeti jogrendszert a belépést követően nem lehet alacsonyabb szintre engedni. Hazánk az úgynevezett közepes sávba tartozott a Munka Törvénykönyv tekintetében az uniós jogrendszerben, most előveszik az uniós jogot és a legalacsonyabb szinten szabályoznák újra, ami egyértelműen ütközik az uniós joggal.

– Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a nyomásgyakorlás minden eszközét meg fogják próbálni, ha nem születik megállapodás. Mire lehet számítani?

– Az nyilvánvaló, hogy az összes eszköz, ami rendelkezésre áll, az utcai demonstrációk, a sztrájkok, az útlezárás, a nemzetközi fórumokhoz való fordulás, nemzetközi konferenciák idehozása felmerülhet. Azt gondolom, hogy széles eszköztára van a tiltakozásnak. Ez mind-mind kemény kiállást követel a munkavállalóktól, de azt tapasztalom, hogy ilyen elszántságot az elmúlt húsz évben nem láttam munkavállalók részéről, tagjaink részéről, akiket igazán keményen és komolyan érint, és megértették mi vár rájuk, hogyha nem lépnek föl.

forrás és szerző : mindennapi.hu / P.Horváth Csaba


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.