Oszsza meg másokkal is

Nagyon úgy tűnik, nem véletlenül késlekedik együtt az önkormányzati, a közigazgatási és a választójogi reform. A Fidesz-KDNP ugyanis vélhetően már a 2014-es választások esélyeihez, illetve a következő kormányzati ciklushoz alakítaná az új alaptörvény miatt elengedhetetlenné vált törvényeket. A narancsos szavazatmaximálás, illetve az orbáni hatalom bebetonozása lesz tehát a legfőbb vezérelve a készülő sarkalatos törvények által kialakuló rendszernek, ez már a kiszivárgott elképzelésekből is jól látható.

A többi sarkalatos törvénnyel együtt mind az önkormányzati, mind pedig a választójogi jogszabályt december 31-ig kell elfogadnia a parlamentnek. Ahhoz képest, hogy a Belügyminisztérium (BM) már tavasszal nyilvánosságra hozta saját önkormányzati koncepcióját, azóta nem sokat hallani róla, és nem ismert az - állítólag széles körben folytatott egyeztetések révén eldőlt - változások valódi iránya sem.

Az viszont már biztosnak tűnik, hogy az újraformázott koncepciót először augusztus 15-én vitatják meg közigazgatási egyeztetésen, ezt követően pedig 17-én kerül a kormány elé. Ugyanilyen titokzatos körülmények között készül a választójogi törvény is, amelyről egy hónapja Áder János, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője beszélt. A párt elnöksége ugyanis szűk körben eldöntötte, hogy vegyes rendszerű, kompenzációs lista nélküli, egykamarás parlamenti rendszert látnának jónak. Áder bejelentése világossá tette, hogy a kormányoldal valamivel 200 fő feletti parlamentet kíván kialakítani, amelyen belül 100 körül lesz az egyéni mandátumok száma, és hasonló arányban oszlanának meg az országos listás mandátumok.

Csakhogy a legújabb hírek könnyen felboríthatják a Fidesz által eltervezett, még a sokat kritizált jelenleginél is aránytalanabb rendszert - persze nem jobb irányba. Mint az utóbbi napok híradásaiból kiderült; a kabinet tervei szerint egybeesnének az 1983-ban megszűnt, most pedig újra létrehozni szánt járások és a kisebb parlamentbe választott egyéni képviselők körzetei. Navracsics Tibor az ATV híradójának pénteken azt mondta: 160-180 körüli járásban gondolkodnak.

Úgy fogalmazott: "ha megtartjuk a vegyes rendszert, akkor nyilvánvalóan a járások számánál kevesebb egyéni választási körzetre lesz szükség". A miniszterelnök-helyettes szerint azonban ettől függetlenül jó lenne, ha ezek egymásra épülnének. Nehezen érthető, hogy 160-180 járás hogyan tudna egybeesni 100 egyéni körzettel, de egyelőre az sem világos, hogy mindehhez hogyan arányosíthatják a lakosságszámot vagy más körigazgatási határokat, mint például a megyék. Ma leginkább úgy tűnik, a Fidesz-KNDP minden körülmények között, bármi áron bebiztosítja újabb évekre szóló hatalmát.

Szűkül az önállóság

A helyi népképviselettől a kormányzathoz kerülhet a hatalom és a pénz az új önkormányzati rendszerben, amennyiben megvalósulnak a kormány átalakítási tervei. A Fidesz-KDNP szándékai szerint a ma még jelentős részben független irányítású, kétezres lélekszámúnál kisebb falvak önállósága jelentősen csökkenne, ezer főnél kisebb lakosságnál már a polgármesterektől is megfosztanák a helyieket. Sok feladatot elvennének a településektől, a megyék csak dísznek maradnának meg, de látványosan átalakulna Budapest felépítése is.

Persze mindennek már az új alaptörvény szövegezése is előszele volt. Hiszen - mint arra korábban Lamperth Mónika szocialista politikus felhívta lapunk figyelmét - míg a hatályos alkotmányban az szerepel, hogy a választópolgárok közösségét megilleti az önkormányzáshoz való jog, az új már csak azt tartalmazza, hogy "Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek". Deklarálni, hogy vannak és működnek helyhatóságok, nem egyenlő a helyi közhatalom gyakorlásával, tehát az önkormányzáshoz való joggal - figyelmeztetett.

Az intelem pedig beigazolódni látszik, hiszen a belügyminisztériumi koncepció szerint bezárnák az önálló polgármesteri hivatalokat azokon a településeken, ahol kétezernél kevesebben laknak. Az ezer fő alatti településeken nem lehetne főállású a polgármester, ha pedig emiatt egy település nem tud vezetőt választani, akkor kötelezően egy másik községhez kellene csatlakoznia, vagy átmeneti időre a megyei kormányhivatal vezetője nevezne ki valakit a település élére.

Mára az is biztos, hogy több, jelenleg az önkormányzatok által ellátott feladatot állami kézbe venne a kormány. Az állami szervekhez - a megyei és járási kormányhivatalokhoz - kerülnének a jelenleg még az önkormányzatnál lévő államigazgatási hatósági ügyek: az okmányirodák, a gyámhatóság, illetve az építési hatóság. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) már megállapodott a miniszterelnökkel, hogy a megyei önkormányzatoknak 2012-től kizárólag területfejlesztési hatásköreik maradnak. A megyék tehát csak jelképesen maradnának meg, míg várhatóan állami tulajdonba kerülnek az eddig helyi érdekeltségbe tartozó egészségügyi, szociális és oktatási intézmények is.

De nemcsak a megyéktől venne el önkormányzati feladatokat a kabinet. Arról is lehetett hallani, hogy a közoktatásban az állam fizetné a pedagógusok bérét, míg az iskolaépületek fenntartása továbbra is az önkormányzatok feladata maradna - ezt segítő normatíva nélkül. Az egészségügyi feladatok körében pedig úgy tudni, hogy az önkormányzatok kezében maradhatna a járóbeteg-ellátás, viszont a kórházakat már az állam venné át. Információink szerint ez utóbbit úgy kívánják megoldani, hogy néhány önkormányzattal megállapodást kötne az állam a kórházak továbbműködtetéséről, de csak ott, ahol az az ágazati programot, a Semmelweis Tervet nem zavarja.

Járási jogú városok jönnek?

Már azt is tudni lehet, hogy az új közigazgatási rendszerben a járások lesznek az államigazgatás bázisai, hiszen szétválik a jegyzői és a polgármesteri hivatal. Így a különböző helyi- és államigazgatási ügyek jelentős része kormányzati fennhatóság alá kerülhet. A kormány már jövőre létrehozná a 2013-tól működő járásokat, ahol kormányhivatalok gyakorolhatnák a jegyzők mostani hatáskörébe tartozó, nagyjából négyezer feladat kétharmadát.

A Népszava információ szerint egyébként 168 járást tervez a kormány, amelyekhez kijelölnek majd egy-egy várost is, így ezek a központok "járási jogú városként" működtethetik majd az addigra már állami oktatási és egészségügyi intézményeket. Egyébként az is biztos, hogy a járások vezetői nem közvetlen választással kerülnek majd a pozíciójukba, viszont olyan feladat- és jogköröket is magukhoz vonhatnak majd, amelyek korábban a választott polgármestereket illették meg. A megyei és járási kormányhivatalok ugyanis beleszólhatnak majd az önkormányzatok rendeletalkotásába, de alapvető működésébe is, például önkormányzati cégek élére vezetőt nevezhetnek ki, vagy egyes feladatok ellátásával megbízhatnának olyat, akiről a helyi képviselő-testület nem tudott dönteni.

Ennél azonban hangsúlyosabb, hogy várhatóan nem csupán az országgyűlési választások egyéni választókerületeit szabja majd meg - a törvény mellékletében - a kormány, hanem ezekben a járási kormányhivatalokban rajzolják majd meg azokat a térképeket is, amelyek az önkormányzati választások szavazókörzeteit meghatározzák. Nem kétséges, hogy miután a kormányhivatalok és vezetőik a kabinet "kinyújtott karjaként" felelősek az orbáni, azaz a kormányzati szándék helyi érvényesítéséért, így a választókörzetek is a kormánypártok igényeinek megfelelően alakulnak majd.

Rajzolgatják a határokat

Az egy hónapja bejelentett választási tervek szerint a maximum 200 fős Országgyűlésben nagyjából fele-fele arányban lennének listáról bekerült és egyéni képviselők. Arról azonban állítólag még ma sincs döntés, hogy a jelenlegi 176 helyett hány egyéni választókerület legyen. Annyi biztos, a vegyes rendszert meghazudtoló volna, ha a 200 fős parlamentben 168 mandátumot egyéni körzetből lehetne elnyerni, főként úgy, hogy a Fidesz legújabb tervei szerint egyfordulós lesz a választás. Magyarán az egyéni mandátumokat már érvényességi küszöb felett el lehetne vinni, győzelmi aránytól függetlenül.

Az országos lista állításának feltétele az lenne, hogy a választókerületek negyedében kellene jelöltet indítania az adott pártnak, és "megfelelő országos reprezentációra" is szüksége lenne, ami kilenc megyei és a budapesti listát jelenti. A parlamenti képviselők létszámának csökkentése miatt ugyanakkor át kell szabni a választói körzeteket, ennek során pedig egymással rivalizáló, most még önálló választókerületként működő településeket kell majd egy körzetbe kényszeríteni. Az ugyanis a létszámcsökkentés miatt biztos, hogy a jelenleginél nagyobb körzetek lesznek, de az ígéretek szerint azok a megyehatárokat nem lépik majd át.

Érdekesség, hogy a Fidesz tavalyi, a 200 főt alkotmányba illesztő tervezetének nyilvánosságra kerülésekor még azon alakult ki vita, hogy száznál kevesebb egyéni körzetet csak úgy lehetne kialakítani, ha a körzetek átlépik a megyehatárokat, egyébként sérülne az elv, hogy hozzávetőleg azonos népességű egyéni választókerületek legyenek. A Fidesz folyamatos népszerűségvesztése azonban már más stratégiát követel, így az is előfordulhat, hogy az egyéni választókerületek megsokszorozása szépen lassan a vegyes rendszer tervét is felülírja.

Lamperth: egy a cél, a hatalomkoncentráció

Az MSZP sürgeti, hogy a kormány közölje, milyen közfeladatokat kíván államilag ellátni, és milyen feladatokat akar továbbra is az önkormányzatokra bízni. Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetjének vezetője pénteken azt közölte: az elmúlt hetekben egymásnak ellentmondó hírek és felszínes ötletek láttak napvilágot, amelyből csak egyetlen dolog látszik világosan: "minden átalakítás, amelyet a Fidesz eddig elvégzett és minden tervezett lépés a nagyobbik kormánypárt és Orbán Viktor ellenőrzés nélküli hatalmának koncentrációját szolgálja". Szerinte a járások kialakítására vonatkozó hírekből csak annyi látszik, hogy 160-180 új állami hivatal jön létre, amelyek jelentős feladatokat vesznek át az helyhatóságoktól. Az MSZP támogatja, hogy tárgyalják újra az állam és az önkormányzatok közötti munkamegosztást, de ez - mint Lamperth írta - nem jelentheti kizárólag az állami szerep erősítését.

forrás és szerző : B.I.M / Népszava

Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.