Oszsza meg másokkal is

Féléves csúszással, leghamarabb októberben juthatnak hozzá a magyar állam folyósította oktatási-nevelési támogatáshoz a határon túli magyar szülők. Az ötmilliárd forint körüli összeg a júniusban zárult tanévre járt volna, de a pályázók – akik vállalták, hogy cserében magyar óvodába, iskolába, egyetemre íratják gyerekeiket – még az őszi tanévkezdésre sem kapják meg a 22 ezer forintos összeget.

A hvg.hu hivatalosan meg nem erősített információi szerint ezért a csúszásért, az elmúlt években jól működő rendszer vontatott átalakítása miatt kell távoznia a határon túli támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap Zrt. (BGA) vezetőjének, Ulicsák Szilárdnak és az igazgatóság több tagjának. Az Alap vezetésének leváltását kedden jelentette be a nemzetpolitikai államtitkárságot is magába foglaló Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A második Orbán-kabinet tavalyi kormányra kerülése után döntötte el, hogy teljesen átalakítja a támogatáspolitikát. A területet kezelő államigazgatási vezetők leváltása, az új támogatáskezelő alap, a pályáztatási és a kifizetési szisztéma létrehozása után az új rendszer idén májusra állt fel. A pénzeket korábban kezelő, majd a feladatot átvevő határon túli szervezetek szerint nehezen érthető, mi tartott ilyen sokáig, miért csúszott ennyit a pénzek folyósítása.

További nehézségeket okozhat majd, hogy a kormány szakított a korábbi utalási gyakorlattal is: ősszel nem a postákon, hanem a Romániában is terjeszkedő OTP Bankon keresztül utalja a pénzt. A pénzintézetnek azonban egyelőre kevés településen van fiókja vagy automatája, így a szülők csak hosszú utazás után tudják felvenni az összeget.

Nem rázták a rongyot

„Tavaly és tavalyelőtt ebből a pénzből oldottuk meg a két gyerek szeptemberi beiskoláztatását. A férjem májusban veszítette el az állását, most égetően szükségünk lenne a támogatásra” – mondta az egyik kolozsvári líceum pedagógusa, aki tavaly már június közepén hozzájutott a magyar állam juttatásához. A tanárnő – aki kérte, ne írjuk le a nevét, mert tart attól, hogy a nyilatkozata hatással lesz a pályázatára – vegyes házasságban él, és elismerte, részben az oktatási-nevelési támogatás ösztönözte arra, hogy magyar iskolába írassa két fiát.
 

Székelyek a magyar parlamentben - szimbolikus támogatás?

Fotó: Túry Gergely
 

„Közel 110 ezer pályázatot kaptunk június 30-áig. A szülők 155 ezer gyerek után kérik a támogatást. Elkezdtük a jogosultságok vizsgálatát, majd szeptember elején átadjuk a csomagot a magyar alapkezelőnek, melynek döntése után várhatók az utalások” – mondta a hvg.hu-nak a magyar állam romániai partnerét, a Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) vezető Burus Siklódi Botond. Tavaly, illetve a korábbi években a kormány rendszerint február közepére kiírta a pályázatot, majd a tanév végére, júniusra meg is kapták a szülők a pénzt. Most alig pár hetük maradt arra, hogy a nyári szünet előtt kikérjék az oktatási intézményektől a pályázat feltételeként szabott iskolalátogatási igazolásokat.

A nemzetpolitikai államtitkárság a korábbi hónapokban rendszerint indulatosan, a kormányzati szervekre nem jellemző hangütésű közleményekkel válaszolt a csúszás okait firtató kérdésekre. „A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. sajtókampány és rongyrázás helyett azonnal munkához látott és 10 napon belül elkészítette a Határtalanul! tanulmányi kirándulások pályázati kiírásait, amelyekre már az első napon több mint 470 érdeklődő kattintott” – írta az államtitkárság és a Bethlen Gábor alapkezelő, amikor Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője május elején az elkésett pályázati kiírások miatt bírálta a kormányt.

A közlemény szerint „az államtitkárság nem tétlenkedett, hanem a szociálista-liberális kormány nemzetpolitikai semmittevését követően újra összehívta a Magyar Állandó Értekezletet, a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény alapján kikérte a MÁÉRT szakbizottságainak véleményét (…) és számos olyan szakmai szervezet újjáélesztéséhez nyújtott támogatást, amelyet az előző kormányzat tetszhalott állapotba hozott”. A hvg.hu kereste Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt, kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.

Ráérős ügyintézés

„Május elején Budapestre hívtak és szóban értesítettek, hogy megszakítják velünk a kapcsolatot. Másfél hónappal később kaptam meg a hivatalos levelet, melyben Répás Zsuzsanna bejelentette: hat hónapos felmondási idővel szerződést bontanak velünk” – mondta a hvg.hu-nak a támogatásokat az utóbbi hét évben kezelő Iskola Alapítvány (IA) igazgatója, Nagy Zoltán.

A jobbikos Szávay, majd az LMP-s Dorosz Dávid azért kritizálta a kormányt, mert a két képviselő szerint még a támogatási rendszer nagyszabású átalakítása sem indokolhatja, hogy hónapokkal az átalakításról szóló döntése után, november végén terjesztette be a kormány a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt. Ezt követően négy hónapig tartott a BGA Zrt. bejegyzése és Ulicsák Szilárd igazgató kinevezése.

További másfél hónap telt el a pályázatok kiírásáig, az RMPSZ-nek pedig időt kellett adnia a szülőknek a pályázati csomagok összeállításához, miként az is adminisztratív nehézségeket okozott, hogy az IA a román adatvédelmi előírásokra hivatkozva nem adta át a személyes adatokat tartalmazó adatbázist a Szövetségnek. „Sokat segített, hogy a hozzánk tartozó pedagógusokon keresztül közvetlenül értesíthettük a szülőket a pályázati kiírásról” – mondta Burus Siklódi arról, hogyan hidalták át a nehézségeket. Az RMPSZ elnöke bízik benne, hogy a BGA vezetőségének leváltása nem fog újabb csúszást eredményezni.
 

Répás Zsuzsanna államtitkár - csúszó pénzek

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
 

Az államtitkárság május elején kiadott közleményében azzal magyarázta a folyamatos késlekedést, hogy időt vett igénybe az átadás-átvétel a Szülőföld Alap és a szinte teljesen azonos feladatkörű BGA között, továbbá „nem volt egyszerű” a 100 százalékig állami tulajdonú részvénytársaság beiktatása, mert „az nem egy kft.”.

Szűk esztendő, bankkereséssel

Ezzel szemben egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, a minisztériumokra rákényszerített takarékoskodás is szerepet játszhatott abban, hogy lassan állt fel az új rendszer. A költségvetési törvény első körben csak 1,2 milliárd forintot folyósított az alapba, a közel 13 milliárdos támogatást szakaszosan kapja meg az év folyamán a BGA.

A támogatások szűkösségét Orbán Viktor is elismerte, amikor a székelyföldi Tusnádfürdőn figyelmeztette hallgatóságát: „nehéz és kemény idők várnak még Magyarországra, következésképpen a határon túli nemzetrészekre is. Elegendő, hogyha a költségvetési támogatások nagyságrendjét nézzük”.

A költségvetési takarékoskodással indokolta a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy megszüntetik a postai utalást és közvetlenül bankszámlára folyósítják a megítélt támogatást – erre a Romániában 2004 óta terjeszkedő OTP Bankot választották. Nagy Zoltán szerint neki Répás azt mondta, a magyar állam nem kíván egy román állami céget, a Román Postát támogatni. Csakhogy a bukaresti központú romániai OTP-nek gyenge a lefedettsége Erdélyben.

Megyénként mindössze 2-3 fiókja van a banknak, márpedig Burus Siklódi szerint a pályázók alig 36 százaléka lakik olyan településen, ahol van OTP-fiók vagy automata: ha a szülők fel akarják venni a pénzt, esetenként órákat kell utazniuk. A bank romániai léányvállalatának honlapja szerint a magyar többségű székelyföldi megyékben 4-5 fiókja van, viszont azokban a megyékben, ahol a szorványmagyarság él - az oktatási támogatás kijezetten az ő beolvadásukat igyekszik megakadályozni - egy-két irodával rendelkezik, az országhatár melletti Arad és Szatmár megyében például mindössze eggyel.

Nagy Zoltán azt mondta, tavaly a pályázók 80 százaléka postán kérte a támogatást: ők falun laknak és így könnyebben jutottak hozzá a pénzhez, mindössze 20 százalék fogadta el a banki utalást. Nagy úgy véli, a magyar állam nem fog spórolni az OTP-s megoldással, mert a nemzetközi utalások legalább olyan drágák, mint a postai kézbesítés. "Mi a bank kiválasztásánál egyetlen szempontot vettünk figyelembe: hogy minél nagyobb lefedettsége legyen, függetlenül attól, hogy magyar vagy román" - mondta Iskola Alapítvány igazgatója. Ulicsák viszont májusban azt ígérte, térítésmentesek lesznek az utalások.
 

Csányi Sándor OTP-vezér Tusnádfürdőn - segít, ahol csak tud

Fotó: Túry Gergely
 

Szintén a takarékoskodással magyarázta a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy Szlovákiában és Romániában szakított a korábbi partnerszervezetekkel. A BGA igazgatója májusban azt nyilatkozta, a lebonyolítók 10-20 százalékos kezelési összeget számoltak fel, ami az 500 milliós összeget is elérte évente. „Ezek a számok értelmezhetetlenek számomra, hiszen a magyar állammal kötött szerződésben 8 százalékban volt maximalizálva a bonyolítási költség, melynek kétharmadát költöttük a szervezet fenntartására és a fizetésekre, a többi a postakölstég volt” – reagált Ulicsák kijelentésére Nagy Zoltán.

Diplomáciai-politikai csörtetés

A határon túli magyarok támogatásának átalakítása a kifizetések csúszása mellett politikai konfliktusokat és diplomáciai feszültségeket is gerjesztett. Az oktatási-nevelési támogatást még az első Orbán-kabinet vezette be a 2001-ben elfogadott kedvezménytörvénnyel, feltételül szabva, hogy a juttatásért cserébe a szülők magyar iskolákba írassák a gyerekeiket – az idei évtől már az óvodások után is lehet igényelni.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.