Oszsza meg másokkal is

Az origo.hu-n hétfőn megjelent, Sólyom Lászlóval készült interjúban az elmúlt időszak alkotmányozással kapcsolatos eseményeiről és Sólyom saját munkásságának értékeléséről is szó esett. A korábbi államfő szerint a kormány egy éve alatt történtek tanulsága, hogy ami a törvényhozásban zajlik, az alkotmányos valóságnak csak egy töredéke. „Az alkotmány élete egy jóval összetettebb és állandóbb erőtérben zajlik. Úgy is mondhatnám, hogy amint elfogadták az új alaptörvényt, az gyakorlatilag kikerült a szerzői kizárólagos uralma alól, most már az alkotmányos kultúra kölcsönhatásaiban alakul az értelmezése és az érvényesülése.” Sólyom szerint ezt az okozza, hogy az alkotmány ugyan változik, de az Alkotmánybíróság jogértelmezési kerete az elmúlt húsz évben alakult ki, így az állandó marad. Az Ab korábban tervezett ellehetetlenítésére egyébként Kazahsztán példáját hozta fel, ahol csak előzetes kontrollra jogosulttá szorították vissza a helyi alkotmánybíróságot. Ez itthon ilyen fokig ugyan nem következett be, de „hatásköreinek megcsonkítása azonban így is gyógyíthatatlan seb az alkotmányon”.

Az ex-államfő nem tartja szerencsésnek az Ab tagjainak létszámbeli növelését, mert az nehezíti a döntéshozatali eljárásokat is. Visszaemlékezett az ő Ab tagságára is ahol szerinte kilenc fővel tökéletesen meg lehetett oldani a vitás kérdéseket is.

Szóba került még az ombudsmanok helyzete, illetve az, hogy egy kicsit aktívabban kellene jelen lenniük a nyilvánosságban. Arra a megállapításra, hogy Sólyom választotta meg őket, úgy reagált: „Ez igaz. Azt reméltem annak idején, hogy ők majd nap mint nap ott lesznek a fórumon, és kiabálnak. Várakozásomhoz képest kevés volt a hang, de hát ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna üdvös hatása a külön biztosoknak.”

Schmitt Pált megválasztásakor elődje támogatásáról biztosította, de az azóta eltelt időszakban csak egyszer, a 98 százalékos különadó kapcsán figyelmeztette, utóbb kiderült hasztalanul. Ezt a lépését Sólyom a következőképpen indokolta: „ez egy elvi fordulópont volt, az alkotmány életfontosságú szerve kapott sebet. Itt manifesztálódott a fordulat az alkotmányossághoz való hozzáállásban, és az ehhez való hozzáállás az elnöki szerep jövőjét is meghatározta. Kifejtettem mindezt az elnök úrnak, aki megértette és megköszönte.”

Arra a kérdésre, hogy vállalt volna-e még egy ciklust, igennel válszolt volna, ha felkérik, de végül nem ajánlották fel az újbóli indulás esélyét. "Abból pedig, hogy nem kérdeztek meg, sőt hogy már a kampányból gondosan kihagyták az elnök kérdését, tudhattam, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében nekem nem lesz helyem. Más kérdés, hogy illett volna ezt idejében megmondani.”

Az interjú végén szóba kerül, annak ellenére, hogy már nem tölti be a posztját, meglepő módon sarkalatos törvények rögzítik a hivatalból leköszönt elnök tevékenységi kötelezettségeit, többek között a közéletben való részvételről, közcélra történő adakozásról és egyéb teendőkről. Politikai tevékenységeket azonban továbbra sem támogathat. Sólyom szívesen tesz eleget ezen feladatoknak és a rendelkezésére álló anyagi források nagy részét már felhasználta adakozásra. Juttatott a Máltai Szeretszolgálatnak, a monori cigánytelep integrációjára, de lakhatási problémákkal küszködő családokon is segített már. Sólyom László egyre több vendégelőadói felkérést is kap, mióta elhagyta a Sándor-palotát és zárásként kijelenti: „bőven van mit tennem, a napi politikai szereplés ezeken túl méltatlan, nevetséges és perspektívátlan is lenne.”

Fanyalgás jobbról-balról

Amilyen fogadtatása elnöki idejében is volt, úgy most is két oldalról is kapott a fejére Sólyom, kijelentéseit nem hagyták szó nélkül a Népszabadságban és Magyar Nemzetben sem. Torkos Matild Sólyom NER-rel kapcsolatos kijelentéseit próbálja cáfolni, Friss Róbert máig nem bocsájtja meg,hogy szó nélkül nézte végig a Magyar Gárda förmedvényes várbéli szertartását.
 

Orbán Sólyomnál: nem hagyott neki helyet a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
Fotó: Túry Gergely
 

A Magyar Nemzet szerzője szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere - amely fogalmat egyébként saját bevallása szerint nem tud értelmezni- „a volt köztársasági elnököt amúgy tenyerén hordozza. Például impozáns villa szolgálja kényelmét élete végéig, amit egy esztendeig tartó keresgélés eredményeként találták meg számára valahol a Normafa környékén. Az impozáns ötszobás lak ősfás környezetben a luxuskategóriába tartozik.”

Azon is méltatlankodik Torkos Matild, hogy az egykori államfő adakozását saját adóforintjainkból finanszírozzuk, ami után elég nehezen tudja elképzelni a „nemzeti együttműködés rendszeréből való kirekesztettséget.” Sólyom saját alkotmányos kultúra felfogására pedig saját családja történetét is képbe hozva így reagál: „Abban a Sólyom László által említett húsz év alatt kiépült alkotmányos kultúrában, amely az elnök úr szerint már beivódott a jogászi hivatások gyakorlóiba, de az emberekbe is, nekem például több neves alkalommal is megrendült a bizalmam. Például akkor, amikor kárpótlási jeggyel akart kifizetni az állam apám elorozott földjeiért, a családom tönkretett életéért, vagy amikor nyilvánvalóan törvényeinkbe és talán az írott vagy íratlan alkotmányba ütközően is elprivatizálhatták országunk népének közösségi vagyonát.” Az elnök szava című cikke végén vitatja, hogy - az általa még mindig nem értett - NER-en kívül lenni Sólyomnak olyan rossz lenne.

A Népszabadságban Friss Róbert úgy látja, anno Sólyom nem tett semmit annak érdekében, hogy megakadályozza a Magyar Gárda várbéli avatóját. A szerző ezt a mai napig megbocsájthatatlannak tartja. „Alighanem kétujjas undorral húzta be az elnöki palota bársonyfüggönyét. Nem engedte szeme elé a mára már nem is annyira percemberkék látványát.”

Ennek oka, hogy Sólyom, aki mindig is "konzervatív arisztokrata" volt és habitusában is a „tudomány arisztokratája, a függönyrésen kitekintve akkor is, azóta is egyetlen ügyet lát maga előtt: az alkotmány és az alkotmányosság védelmét.” Azt mondja el, amit mi is látunk, csak ő egy kicsit jobban ért hozzá és tisztábban is látja azt. Írása végén úgy látja, az egykori köztársasági elnök túlzottan optimista, mert bízik abban, hogy az alkotmányos kultúra túléli a jelenlegi állapotokat. „Mi, földhözragadtak nem vagyunk ennyire optimisták. Jog kellene, de a Harmadik Köztársaság romjai alatt ott a civil kurázsi is.”

Ön is fanyalogna? Vagy örül, hogy néha megszólal a volt elnök? Írjon: olvaso@hirszerzo.hu

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.