Oszsza meg másokkal is

Így - visszatekintve - meglepetősen pikánsnak tűnhet, hogy például Orbán egykor az uniós elvek és kritériumok figyelmen kívül hagyása valamint a demokráciára állapota miatt intette meg Romániát. Ma ugyanezt teszi Magyarországgal a Nyugat, amelytől inkább távolodunk.

A saját nemzetére rárontó magyar baloldali politikusok, antidemokratikus román állam és a nyugat-európai fejlett államok hanyatlása - csak néhány kijelentés, amely az utóbbi években hangzott el Orbán Viktortól, Magyarország jelenlegi miniszterelnökétől a bálványosi nyári egyetem előadásain.

A kormányfő nemcsak a földrajzi távolság miatt, hanem ideológiai szempontból is hosszú utat tett meg. A rendszerváltás óta minden évben megrendezett szabadegyetem indulásakor még nem a napi politikai eseményekkel foglalkoztak az előadók, hanem egy-egy tudományág egyetemesebb megközelítése volt naponta a cél. Az első tábor címe, "Átmenet a diktatúrából a demokráciába", jól mutatja azt az útkeresést, amely akkor a résztvevőket jellemezte.

A szervezők nem titkolt szándéka az volt, hogy egyfajta politikusképző műhelyt hozzanak létre, ahol a fiatal értelmiségiek (románok és magyarok egyaránt) belevághattak az úgynevezett "rövidnadrágos politizálásba". A másik cél a magyar-román együttműködés fejlesztése, a két ország közötti kapcsolatok javítása volt. A szabadegyetem az első években a Fideszt és a romániai ellenzéki pártokat, a politizáló értelmiséget, illetve a liberálisok értelmi holdudvarát vonzotta, derül ki Löffler Anna A bálványosi folyamat című tanulmányából.

A 90-es évek végéig, bár egyre több résztvevője volt, nem vált igazán jelentőssé a rendezvény, az csak a Fidesz kormányra kerülésével következett be, akkortól miniszteri találkozók színhelye is lett a nyári egyetem. A szervezőket nagyon meglepte, amikor 1998-ban Orbán Viktor - akkor már miniszterelnökként - háromezres tömeg előtt tartotta meg előadását. 1999-től pedig tömegesítésről is beszélhetünk - emiatt az értelmiségi körökben leértékelődött a rendezvény.

A liberálisok jelenléte - mai szemmel - talán különösnek tűnhet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a rendszerváltáskor a Fidesz még liberálisnak vallotta magát, ám az évek folyamán nemcsak elfordult ettől a politikai irányzattól, hanem szinte sátáni színben kezdte el feltüntetni. Ez nagyjából akkor történt, amikor a pártban is előtérbe kerültek a nemzeti témák és a bálványosi Orbán-beszédek nemzetpolitikai kinyilatkoztatássá váltak. A szövegeken végigtekintve elmondható, hogy Orbán Viktor (és a Fidesz) eléggé eltávolodott egykori önmagától.

Beszólt Orbán, de lekörözték

"El kell készítenünk azokat az intézményeket és törvényeket, amelyek a magyar nemzet érdekeit itt a Kárpát-medencében, a mi fölfogásunk szerint leginkább képesek szolgálni" - mondta 2001-es előadásában Orbán. A regionális gazdasági együttműködés az előző évben is téma volt, 2001-ben azonban már konkrét javaslattal állt elő a miniszterelnök, amikor a kis- és középvállalkozások számára közös hitelgarancia-keretre tett javaslatot. Az akkor még rendezettnek tűnő kapcsolatok azonban néhány évvel később megváltoztak, pedig a román politikai helyzet nem sokat módosult, hiszen akkoriban éppúgy Adrian Nastase volt a miniszterelnök, mint előtte. A 2002-től viszont már ellenzékben politizáló Orbán antidemokratikus országnak nevezte Romániát, amelynek nincs helye az Európai Unióban.

Mint fogalmazott: "A politikai bikkfanyelv koppenhágai kritériumoknak nevezi azokat a követelményeket, amelyeket a demokrácia szempontjából teljesítenie kell egy népnek, egy országnak, ha be akar lépni (az EU-ba). Azt kell, hogy mondjam, Románia ma ezeket nem teljesíti. Azt kell mondjam, hogy a romániai demokrácia állapota ma nem jogosítja fel Romániát arra, hogy gyors felvételében reménykedhessen az Európai Unióba." A Fidesz elnöke bírálta a román választási rendszert is: "Ahol nincsenek fair választások, ahol az emberek nem tudnak elindulni jelöltként, vagy választópolgárként nem tudnak részt venni a választásokon, ott nincs demokrácia. Mert a demokrácia lényege a választás".

Visszatekintve ezek a megjegyzések meglepetősen pikánsnak tűnnek, hiszen most épp Orbán és kormánya távolodik Európától, fogad el olyan szabályozást (médiatörvény, alkotmány), amelyet az Európai Parlament mellett szinte az összes nemzetközi szervezet élesen bírált, ráadásul szinte minden független intézményt saját embereivel tölt fel. A magyar választási szabályok tervezett átalakítása is okkal vetheti fel annak gyanúját, hogy - például a körzethatárok átrajzolásával - a Fidesz nem fair voksolást rendez majd.

Orbán akkori megnyilatkozása egyébként nem maradt visszhang nélkül: magyar kollégájához intézett nyílt levelében Nastase a többi között elfogadhatatlannak tartotta a romániai etnikumok közötti harmonikus viszony tagadását, és nehezményezte a szövegből áradó radikalizmust. Azt sem tartotta helyesnek, hogy egy román kisebbség más ország belpolitikai vitájának tárgya legyen. Már a szocialista kormány idején, 2009-ben jól jelezte a javuló viszonyt, hogy maga Traian Basescu román elnök vett részt a "tusványosi" találkozón. Tavaly nyáron - a sokadik fordulat után - Orbán újfent a közép-európai államok szoros együttműködéséről beszélt.

Exportált konfliktusok

A Fidesz 2002-es választási veresége után egyre látványosabbá vált a magyar társadalom politikai kettéosztottsága, és ez idővel a határokon túlra is átszivárgott. A helyzet 2005-ben durvult el igazán, amikor Orbán Tusnádfürdőn nemzetellenesnek nevezte a baloldali politikusokat: "A XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarországon egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. (...) tulajdonképpen december ötödike (vagyis a kettős állampolgárságról tartott népszavazás - a szerk.) is kormányzati rárontás a saját nemzetünkre." A beszéd hatalmas vitát váltott ki, az MSZP kikérte magának az elhangzottakat.

A későbbi évek rendezvényein is folytatódott a támadás, de annyiban változott, hogy akkor már inkább a liberálisok voltak a magyar nép problémáinak okai. "Az európai baloldal, mondjuk, száz évvel ezelőtt azt a rendkívül fontos célt tűzte ki maga elé, hogy a tőkével nem rendelkező embereket is megillessenek bizonyos jogok: emberi jogok, szociális jogok, a gyógyuláshoz való jog, a tanuláshoz való jog, a védett munkafeltételekhez való jog, és sorolhatnám." A polgári demokráciák befogadták ezeket az eszméket saját politikai programjaikba, ezért - Orbán szerint - a baloldal céltalanná vált. Mint kifejtette, "ezzel párhuzamosan kialakult egy gazdasági baloldali elit, amely lassacskán olyan előjogokat kezdett követelni magának, amelyekkel szemben egyébként az egész baloldali mozgalmat Európában valamikor létrehozták".

A magyar baloldalt szerinte egy "neoliberális tőkéscsoport" vásárolta fel, amelynek következtében magyart uszítottak magyarra (újabb utalás az említett népszavazásra), és "békés emberekre uszították politikai megrendelésre a rendőrséget" (célzás a 2006-os őszi zavargásokra).

Sötétedés nyugat felől?

A kezdeti rendezvényeken a Fidesz egyértelműen kiállt az Unió értékei és közösséghez csatlakozás mellett; részben a várható gazdasági eredmények és fejlődés miatt, részben pedig azért, mert úgy vélték, az országok közötti határok megszűnése az egyetlen mód arra, hogy a határon túli magyarok újra közvetlenül kötődhessenek az anyaországhoz. Később ez a kapcsolat rapszodikussá vált, attól függően, hogy az EU részéről érkezett-e bírálat az ország helyzetét illetően.

Ismét csak a pálfordulások sorát mutatja, hogy Orbán 2002-ben - még miniszterelnökként - már arról beszélt: "van élet az EU-n kívül is", majd a későbbi években ismét Magyarország és a közösség egymásrautaltságát hangoztatta. 2003-as bálványosi beszédében Orbán Viktor kiemelte, hogy az EU-ban túl kell lépni a közép-európai országok által kötött szövetségeken. "Az Európai Unióban nem földrajzi régiók állnak egymással szemben, hanem ügyről ügyre alakulnak ki koalíciók és együttműködési megállapodások. Minden egyes gazdasági kérdésben külön alkuk jönnek létre." Magyarország nem kötheti magát egyetlen régióhoz, hanem okosan és bátran, önnön érdekeit nem feladva kell alkudoznia.

Arról is beszélt, hogy a közösségnek be kell bizonyítania, magasabb jövedelmet, életszínvonalat és biztonságot tud nyújtani polgárainak, mint a nemzetállam. Ez a fajta derűlátás és az EU-val szembeni bizalom 2010-re ismét lecsökkent, majd napjainkra el is fogyott. Mint az idei találkozón kifejtette, a belső periférián található országok (a régi tagállamok, így Németország, Franciaország, Olaszország) éppen ellentétes irányba indultak el, mint a később csatlakozók. "Egy éve még a zátonyok felé sodródó országok között találhattuk Magyarországot, most pedig a zátonyoktól távolodó országok csoportjában lelhetjük. Összességében tehát a Nyugat horizontja ma sötétebb, és nem kevesebb, hanem több viharfelhő gyülekezik". Jóslata szerint a válság után a gazdasági súlypont át fog helyeződni a közép-európai régióra, amely magával fogja húzni egész Európát.

Csak győzzük kivárni.

Szabadegyetem, több mint két évtizede

Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetemet 1990. július 21-e és 29-e között rendezték meg, a Fidesz Kisebbségi Titkársága, az angol Fiatal Szociál-Liberális Demokraták, a romániai Pro Európa Liga, a Polgári Szövetség és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) szervezésében. A szervezők és az előadók gárdája idővel cserélődött. Előbbiek között a rendezvény növekedésével arányosan a vállalkozók is megjelentek, míg utóbbiak között egyre kevesebb lett a román és egyre több a magyar. 1997-ben a tábor átköltözött Tusnádfürdőre, ahol az infrastruktúra alkalmas volt a nagyobb tömeg befogadására, ettől fogva szokták "Tusványos"-ként is emlegetni.

Az évek folyamán változatos témákban tartottak előadást a politikusok, szakemberek és civil szervezetek munkatársai: privatizáció, jogbiztonság, igazságtétel, állam és egyház viszonya, román-magyar gazdasági és kulturális kapcsolatok, kisebbségi önkormányzatok működése, Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai. Az internet politikai célú használatáról az idén például az a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő beszélt, akinek az egyik közösségi oldalon tett vulgáris megjegyzései itthon és külföldön is nagy vihart kavartak.

forrás és szerző : D. Kovács Ildikó írása a Népszavának /


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.