Oszsza meg másokkal is

A nehéz helyzetben lévők legnagyobbrészt lakáshitelesek, de vannak olyanok, akik az autó-, áru- vagy szabad felhasználású kölcsönüket nem tudják fizetni, a bankok mellett pedig lízingcégeket, pénzügyi vállalkozásokat is perbe vinnének. A károsultakat ingyenes jogi tanácsadással (kiderüljön, van-e egyáltalán értelme perelniük), keresetlevél-mintákkal segítik, illetve olyan ügyvédekkel hozzák össze, akik az ilyenkor szokásos díjazások negyedéért-ötödéért elvállalják képviseletüket – mondta lapunknak.

Eredetileg ugyan azt tervezték, hogy pertársaságokat szerveznek, ám mivel az esetek eltérnek egymástól attól függően, hogy mely banktól mikor és milyen konstrukcióban vették fel a hitelt, ezért végül úgy döntöttek, hogy minden ügyben külön járnak el. A hitelszerződésekben formai és tartalmi hibákat keresnek, olyan elemeket, melyek nem felelnek meg az akkor hatályos törvényi előírásoknak, megvizsgálják, hogy a bank kellő mértékben felhívta-e a figyelmet a lehetséges kockázatokra, így az árfolyam kedvezőtlen alakulásának veszélyére.

Vitatják a szerződések egyoldalú módosításának gyakorlatát is: a bankok 2008 végén, 2009 elején az országkockázat emelkedése miatt dráguló forrásaikra hivatkozva kamatot emeltek, ám később a helyzet kedvezőbb alakulását a hitelek terhe már nem követte. Egy szerződés semmisnek minősítése esetén vissza kell állítani az eredeti állapotokat, ami azt jelenti, hogy az ügyfélnek vissza kell fizetnie a hitelt a kamatokkal együtt, ám azokat a pluszköltségeket, melyek az egyoldalú módosításból erednek, a bank nem követelheti.

Mindezeken túl a szervezet jogászai dolgoznak egy konkrét eseten alapuló, de általános kereseten is, melyhez „becsatlakozókként” más károsultakat is várnak. A tervek szerint augusztus végére összeálló kereset alapja a hitelintézeti törvény azon passzusa, mely szerint megtámadhatók azok a termékek, melyeknél a kockázatot nem becsülték fel kellő mértékben, márpedig a devizaárfolyamok várható alakulásával ez a helyzet – fogalmazott Barabás Gyula. A szakértő szerint azonban elsődleges céljuk nem a hitelszerződések semmisségének kimondatása, azt akarják elérni, hogy a bankok ügyfelei ket egyenlő félként kezeljék, üljenek le velük tárgyalni a helyzet rendezéséről, és vegyék ki részüket az árfolyam-ingadozás kezeléséből, ne hárítsák azt egy az egyben az adósokra.
 

Kérdés azonban, hogy ezek az érvelések mennyire állnak majd meg a bíróság előtt. Voltakmár hasonló próbálkozások, az ügyfelek számára kedvező döntés azonban csak igen ritkán születik, sikert eddig szinte csak azon pénzügyi vállalkozásokkal szemben értek el, melyeknél korábban a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) megállapította, hogy tisztességtelenül jártak el, s a szerződések kifogásolt elemeitmaga is megtámadta a bíróságon. A Magyar Szociális Kerek asztal érveihez hasonlókkal például Czirmes György ügyvéd korábban harminc pénzintézetet perelt be ügyfelei nevében, ám nem járt sikerrel.

A területen mozgó jogászok közül sem mindenki osztja a pereskedők optimizmusát. – Nincs kiskapu, így a devizahitelesek nem tudnak merre menekülni – sommázta a helyzetet lapunknak Gál János ügyvéd, aki szerint a pertársaságok sem jelentenek megoldást az ellehetetlenült devizahitelesek számára. Mint mondta: mire a nagyon hosszú ra, legalább 3–5 évre nyúló pereskedés során végeznének a bizonyítással, hogy ki miért és mennyi ben felelős, az adósok már elveszítenék mindenüket. Éppen ezért a bajba került hitelesek nem is érdeklődnek az ingatlanos ügyvédnél a jogorvoslati lehetőségek felől. A tápiósági ügyvéd szerint perre menni talán a vis maiorra hivatkozva lehetne, miszerint a kialakult helyzet úgy következett be, hogy arról senki sem tehet. Valójában az a helyzet, hogy a jelenlegi magyar jogszabályok és a kormányzati intézkedések nem nyújtanak lehetőséget a hitelesek megmentésére – állította.

A svájci frank árfolyamának 180 forinton történő rögzítése nem megoldás, ellenben ha az állammeghirdetné azt az egyszeri lehetőséget, hogy például 90 napon belül ezen az árfolyamon bárki kifizetheti az adósságát, akkor az sokaknak jelentene igazi segítséget. Azoknak, akiknek vanmegtakarított pénzük, de az elszabadult árfolyam miatt nem tudnak elő-, vagy végtörleszteni, ugyanúgy, mint azoknak, akik tartozásukat forinthitelre tudnák így váltani. A bankok is jól járnának, mert megugrana a forinthitel állományuk, és a lassan fizetésképtelen adósaikból újra biztosan fizetők válnának. Gál János szerint ez lenne a leghumánusabb megoldás, amiben a közös felelőség elve szerint az állam, a pénzintézetek és az adósok egyaránt részt vállalnának. Az ügyvéd elárulta: őmaga is devizahiteles, és a jogban járatlanokhoz hasonlóan maga sem tudja, mit tehetne, mert kiskaput még nem talált a helyzeten.

A Magyar Bankszövetség szerint a szerződések biztosan jogszerűek, és így nem valószínű, hogy megtámadhatóak a bíróságon. Müller János vezető tanácsadótól megtudtuk: abban egészen biztos, hogy 2000-ben és az azóta eltelt tizenegy évben ezek a banki szolgáltatások minden tekintetben megfeleltek és megfelelnek az érvényes jogszabályoknak, törvényi előírásoknak. – A PSZÁF több száz alkalommal vizsgálta a bankok devizahitelezési gyakorlatát, s bár kisebb hibákat időnként talált, a konstrukcióval, a bankok árazási gyakorlatával összességében nem volt gond, jogszerűtlenséget egyszer sem állapított meg – mondta. A felügyelet egyébként tájékoztató füzeteiben, kiadványaiban maga is felhívta a figyelmet a devizahitelek árfolyamkockázatára, és erre kötelezte a bankokat is, melyek ennek eleget is tettek – fűzte hozzá.

A közüzemmel is baj van?

Új üggyel foglalkozhat a Magyar Szociális Kerekasztal. Kapacitásait jelenleg ugyan a devizahitelesek problémái kötik le, de később megvizsgálnák a közüzemi szolgáltatók által kötött szerződéseket is – válaszolta kérdésünkre a hiteladósokat képviselő Barabás Gyula. A bankhitelekhez hasonlóan az ügyfelek ezekben a megállapodásokban is kiszolgáltatottak, nincsenek tisztában azzal, milyen okokból változik a rezsiköltség, a szolgáltatók nem kezelik egyenlő félként, szerződéses partnerként őket – mondta a szakértő.

forrás és szerző : nol.hu / Horniák Balázs–Sándor Tünde


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.