Oszsza meg másokkal is

Legyen mondjuk - most ne egy megfigyelési ügy, meg aztán a nagymamát se követte senki mostanában a piacon -, legyen tehát egy nagy-nagy Fidesz-megfigyelős, legó-kirakós kémügy! S lőn..., a nép kétharmada máris örvendezik. Iparkodnunk kell, mert egyre fogy az időnk! Már csak 30 évünk maradt, hogy kihüvelyezzük az emberek szórakoztatására gondosan összekonstruált Nagy Magyar Kémtörténetet. A kárpát-medencei talentumunkat csodáló világ újra elámulhat a végtelen magyar fantáziánkon, amivel ezt az ügyet is egykettőre felfejtjük.

A kémregény főszereplői egy projektindító 99,7 százalékos vezérválasztó zsúrra feltálalva már bemutatásra kerültek. A médiát és a gyengébbeket bilincs és póráz jellegű megkülönböztető csuklójelzés segítette abban, hogy nehogy összekeverjék az államelleneseket az őket vezetőkkel. Közben a Fidesz-zsúron még szemérmes szempilla-remegtetéssel jelezték a konstruktőrök, hogy ehhez aztán nekik semmi közük, különben is az ügyészek függetlenek, - ha nem is a főnökeiktől...

Azután a valóban önálló katonai bíró nem találta megalapozottnak a gyanút, és sokak döbbenetére a kémek kiléphettek a nekik írt szerepből. A szempilla-remegtetés íziben szemöldök-összehúzásba és homlokráncolásba torzult, amire a Magyar Szócső jól érthetően közvetítette is az elvárást a helyes magatartásra, - még éppen a másodfokú döntés előtt. Nyomatékul a volt, és sokak által tisztelt miniszterelnök jó hírét sem kímélve kiáltatták ki vele beteges vágyaikat, - a főhősök előzetes letartóztatását. De a másodfok is jelentősen beleköpött a forgatókönyvbe, aminek már a kétharmada sem volt számukra tréfás. De van máásiiik! A vészforgatókönyv.

Ez ugyan nem annyira elegáns, de ha már továbbra sem telik cirkuszra, meg a liszt sem lett olcsóbb, - akkor még inkább, kémügynek pedig lennie kell! A helyzet fokozódik, a jól bevált módszer szerint Kövér közjogi méltóság alászáll pártpolitizálni. A tervezetten kiszivárgó információfoszlányokra és a hetiválaszos összeesküvés elméletre építve politikai és morális ítéletet hoz egyszemélyében, megadva az alaphangot és dallamot Gulyás alelnöknek is, - méltó és törekvő követőjének. A valóság és illúziómátrixban gátlástalanul megforgatják az olvasó és nézőközönséget, majd - várhatóan szép sorban - tágítják a gyanúba keverhetők körét. Elvégre hamarosan rákívánkozhat a feltörekvő, - akár a Nemzetbiztonsági bizottsági elnök helyére is. Így válhatnak később majd láthatatlanná a titkosszolgálatok és tevékenységük az elszámoltató szemek számára.

De ne szaladjunk előre. A józanabbak egy-két kérdést már most is feltesznek. Ha a Heti Válasz sztorija igaz, akkor legalább kétszer sérülhetett az államtitok. Mivel se a Heti Válasz felelőse, se a cikkre hivatkozó Kövér László nincs a mai napig sem bilincsbe verve államtitoksértésért, a sztori mégsem lehet biztosan igaz. (A lap szerint a "kémügy" valójában arról szól: az orosz érdekeltségűként azonosított Zömök Kft. stábjával szűrték volna ki a Nemzetbiztonsági Hivatalba beépült "fideszeseket", csakhogy a cég a szolgálatok személyi adatai mellett más állami információkhoz is hozzáfért.) Ha viszont nem igaz a sztori, akkor az előző kormányok morális és politikai lealázása ismét csak egy Kövér László szájából felerősödő jókora fideszes lóláb? Csak a politikai paranoia, vagy az egyéb saját bűneik elfedése lehet a háttérben?

Vagy talán az EU-s elnökségünk lejártával eljött az ideje annak, hogy a 2006-tól sulykolt Fideszes vádakhoz (a politikai célokra felhasznált titkosszolgálatokról) kellene végre valami bizonyítékot gyártani? Bár semmiféle korabeli kiszivárgott jelzés, újságcikk, valós panasz, Nemzetbiztonsági bizottsági megállapítás vagy vizsgálat nem támasztja alá azt, hogy az előző kormányok a Fidesz ellen irányuló politikai bevetésre használták volna a titkosszolgálatokat, sebaj - ezt az apróságot kiválóan elfedi most egy homályos kémügy, és az évtizedekre való titkosítás leple. Ráadásul így a gyanúba kevertek nyilvánosan egy szót sem szólhatnak a maguk védelmében, míg a jól értesültek bárkit, bármilyen összefüggésben mocskolhatnak, - akár évtizedekig.

A szerepleosztás tehát az, hogy amíg az aljas és gyalázatos támadások ellenére a gyanúsítottak és ügyvédeik a lehető legkorrektebben, az államtitok szigorú megtartásával, igazi férfi módján viselkednek, addig a politikai haszonélvezők hada próbálja az ügyből a saját maga ócska koncát kihasítani. És mindezekre a magyar ügyészség bajsza sem rándul!

Ki is itt a kém, az államellenes, állampolgár-ellenes? Biztos, hogy ebből a cirkuszból mindannyian fölszabadultan távozhatunk?

forrás és szerző : Andrassew Iván andrassewi@nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.