Oszsza meg másokkal is

A Bajnai- és az Orbán-kormány gazdasági teljesítményének összevetésénél fontos azt is figyelembe venni, hogy Bajnai Gordon jóval nehezebb helyzetben volt, mint az utódja. Egyrészt a gazdasági világválság súlyos helyzetbe hozta nemcsak a már eleve bukdácsoló magyar gazdaságot, hanem legfontosabb partnereinket is. Mára viszont már beindult a kilábalás, Németország kifejezetten nekilódult, ami jó hatással van a magyar exportra is. Másrészt Bajnai lényegében kisebbségi ügyvivő kormányt vezetett, korlátozott felhatalmazással és rövid idejű mandátummal, ezért nem is igen kezdhetett bele érdemi, hosszú távú strukturális reformokba. Orbánék viszont négy évig kétharmados felhatalmazással komolyabb ellenállás nélkül kezdhetnének bele a gazdaság áramvonalasításába - sokan éppen ezért eleinte azt gondolták, nem is baj, hogy kétharmados parlamenti többségük van, legalább megcsinálhatják a reformokat.

A Bajnai-kormány rögtön az elején kialakított egy világos válságkezelési programot és ehhez mindvégig tartotta magát. Az Orbán-kormány ezzel szemben ma már egészen más programot hajt végre, mint amivel nekivágott a kormányzásnak. Eleinte szakítva az előd óvatos gazdaságpolitikájával, újra elővették Matolcsy György ábrándos koncepcióját az osztogató, hiányt halmozó, ám azt gyors növekedéssel kinövő gazdaságról. (Ez ugyanaz az elképzelés volt, amely az első Orbán-kormány mandátumának második felében elindította Magyarországot a lejtőn - Medgyessyék osztogatása már csak felgyorsította a lecsúszást.) Rögtön a kormányváltás után jött a kijózanító pofon Brüsszeltől, a hét százalékosra tervezett hiány elvetése és az Orbán-kormány 180 fokos fordulata. Ma már állandóan azt halljuk, hogy háborút viselünk az államadósság ellen, ami persze még mindig jobb az előző tervnél, amely a belső fogyasztás felturbozásától remélt növekedést állította a középpontba, és nem nagyon törődött a költségvetési hiánnyal és az államadóssággal.

Bajnai Gordon az elején megmondta, hogy "fájni fog", világosan közölte a lakossággal és a gazdaság kulcsszereplőivel, hogy mik a céljai - a válságkezelés és az ország helyzetének stabilizálása - és ezt hogyan próbálja meg elérni. Hogy áldozatokat kell vállalni. Orbán Viktor és jobbkeze, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezzel szemben még azzal is adós a mai napig, hogy nyilvánosan beismerje: menet közben gyökeresen megváltoztatták a gazdaságpolitikát. Szómágiával próbálják meg elhitetni, hogy most is az irreális választási ígéretek megvalósításán dolgoznak, hogy "mindenki jól jár", hogy "nincsenek megszorítások". A gazdaság szereplőivel nem egyeztetnek, erőből próbálják lenyomni a torkukon a döntéseiket, fontos tervek csak a Brüsszelbe kiküldött angol nyelvű iratokból hámozhatók ki.

forrás és szerző : Sas István / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.