Oszsza meg másokkal is

Milyen költségvetési hatása lehet az eddig bejelentett kormányzati terveknek, amelyek a nyugdíjrendszert, a munkaerőpiacot és a szociális ellátó rendszert érintik? A különböző forgatókönyveket az egykori Költségvetési Tanács által kidolgozott módszertanok alapján végigszámoló Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) szerint jövőre illetve 2013-ra 144 és 190 milliárd forint körüli kiesést okozhat az eredeti kormányzati tervek fellazulása.
 

"Először egy alapcsomagot határoztunk meg, amely a legtöbb területen az elmúlt hónapokban elhangzott elképzelések közül a költségvetési szempontból legnagyobb hatásúakat tartalmazza" - mondja Romhányi Balázs, az intézet vezetője. Ez tartalmazza az álláskeresési járadék három hónapra való csökkentését, a passzív táppénz megszüntetését, a szociális transzferek együttes összegének maximálását, a rokkantsági ellátások döntő részének megvonását, valamint az előrehozott nyugdíjak megszüntetését. Az elemzés még azzal a feltevéssel él, hogy azok, akik elvesztik járandóságaikat, és nem találnak munkát a versenyszektorban, részt vesznek egy új közmunka-programban, amely minimálbéren négyórás foglalkoztatást biztosít évi legalább kilenc hónapon keresztül.

Ez az alapcsomag közel kétszer akkora költségvetési egyenlegjavulást képes eredményezni, mint amennyit a kormány a Széll Kálmán-tervben erre a területre vállalt. Ha a kormány tartaná magát az alapcsomaghoz, akkor sokat tudna megtakarítani a következő években. Igaz, ez a forgatókönyv azzal is jár, hogy az államnak 400-500 ezer közmunkást kell foglalkoztatnia, ami nem kis feladat, és kérdés, hogy ez mennyire tartható fenn. Lehet, hogy ezzel csak a kapun belüli munkanélküliség új formáját teremti meg az állam.

Miután az alapcsomagban elérhető megtakarítások döntő része a rokkant- és az előrehozott nyugdíjak átalakítására támaszkodik, ezért e területeken bármilyen lazulás súlyos tíz- vagy százmilliárdos eltérést okozhat a költségvetési egyenlegben. A KFIB önkéntes munkatársai kiszámolták egy olyan módosított csomag hatásait is, amelyben a kormány nem szigorítja a korengedményes és az előrehozott nyugdíj szabályozását. A legutolsó kormányzati nyilatkozatok alapján azt is feltételezik, hogy a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata nem érinti az 57 év felettieket (ők adják a rokkantnyugdíjasok közel 60 százalékát). Ez esetben nemhogy többlet-megtakarítás, hanem mínusz mutatkozik az eredeti kormányzati célokhoz képest - 2012-ben 144, 2013-ban pedig csaknem 190 milliárd forint értékben. Így nincs esély az eredeti középtávú költségvetési célszámok teljesítésére, pedig a piac ebben bízik. Romhányi úgy látja, hogy a jelentős megtakarításokat hozó eredeti csomag már most jelentősen fellazult, a kormány fontos területeken visszakozott.

Hogyha a kormány mégis hozni akarja a középtávú költségvetési célszámokat, akkor más módon, például adóemeléssel kell betömnie a réseket. Ez új adók bevezetésével vagy a beígért adócsökkentések elhalasztásával valósítható meg. De például a chipsadó nem jelent megoldást, mert mindössze 20-30 milliárd forintos éves bevételt lehet várni ettől az új adónemtől. Valószínű, hogy jövedelemtípusú adók emelése jöhet szóba - véli Romhányi.

Az intézet még azt is kiszámolta, hogy a közmunkaprogramok ellenére emelkedhet a kimutatott munkanélküliség. Ez azért következhet be, mert feltételezései szerint a rokkantsági járandóságukat vagy álláskeresési támogatásukat elvesztők mintegy 80 százalékát - az alapcsomagban 400 ezer embert - kénytelen az állam közmunkában foglalkoztatni. A rokkantnyugdíjból visszatérők közül azonban további 60-70 ezren ténylegesen is el tudnak helyezkedni, így átmenetileg olyan embereket szorítanak ki a piacról, akik egyébként találtak volna munkát.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / F. K.


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.