A kínai pénz jó, az IMF-é rossz?
2011.06.30. 04:14

A kínai pénz jó, az IMF-é rossz – derül ki a kormányzati kommunikációból. Igaz, utóbbit egy átlátható intézmény, mindenki által ismert szabályok szerint adta, előbbiről meg csak annyit tudunk, hogy majd a keleti szél hozza, és felhasználása nem lesz államháztartási és költségvetési elvárásokhoz kötve. Egyébként meg mind a kettő növeli az államadósságot, hiszen a kölcsönt kamatostul vissza kell fizetni.
Oszsza meg másokkal is
Kína azért ad kölcsönt, hogy felemelje az országot, s mindezt feltétel nélkül – hallani az utóbbi napokban. Van, aki azt is hozzáteszi, hogy ezzel szemben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy imperialista szervezet, amely ha pénzt ad, feltételekhez köti a felhasználását, és beleszól az ország irányításába. Orbán Viktor miniszterelnök pedig példa nélkülinek minősítette azt, hogy Kína a lakói millióit hozta fel élhető életszínvonalra.

Kína a lehető legjobb pozíciókat akarja elfoglalni a világgazdaságban
Reuters - Christina Hu
- Vitathatatlan, hogy Kínának egyre nagyobb szerepe van a világgazdaságban. A sikereit azonban azokban az ágazatokban produkálta, amelyeket piacosított, és ahová beengedte a nyugati tőkét, vagyis Kína éphogy a kapitalizmus elemeinek meghonosításával produkálta az óriási fejlődést és nem ennek ellenére, ahogy erről sokan hajlamosak megfeledkezni – mondta Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. Az is látszik, hogy Kína kapaszkodik felfelé, s arra törekszik, hogy minél jobb pozíciókba kerüljön a világgazdaságban, és ezért alakít ki szorosabb kapcsolatot néhány uniós tagállammal is.
Kínáról nagyon sok mindent nem tudunk – tette hozzá. Nem látunk bele az ország életébe és nem is ellenőrizhetjük azt. Ami tudható, hogy miközben egy hihetetlenül sikeres felemelkedést produkál, az országban diktatúra van, a középosztályosodás ellenére még mindig - elsősorban vidéki - emberek milliói vándorolnak az utak mentén, hogy munkát találjanak, mások meg napi egy tál rizs mellett tengetik a napjaikat. Nincs nyugdíj és nincs egészségügyi ellátás. Ezzel szemben az IMF-nek van egy átlátható, elfogadott alapszabálya, s mindenki tudja, milyen szervezethez csatlakozik, az milyen alapon, milyen feltételekkel ad pénzt, azaz a folyamat transzparens. (E szervezetnek egyébként Magyarország is tagja, elfogadva az alapszabályát.)
- Az IMF-hitel rendelkezésre álló keretét már a Bajnai kormány sem hívta le teljesen, mivel Magyarország finanszírozását ők is a piacról kívánták megoldani, hiszen tartósan csak így lehet hitelképes egy ország. Az IMF-kapcsolat fenntartását azonban fontosnak tartották, hiszen ez védőernyő volt az ország számára – mondta Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Az IMF által elvárt gazdaságpolitika pedig nem tért el lényegesen az EU követelményeitől, melyek egyébként a magyar gazdaság saját érdekeinek, a fenntartható növekedés kritériumainak is megfeleltek.
Az Orbán-kormány azonban egy éve arra törekszik, hogy bővítse a mozgásterét, ne kelljen megfelelnie azoknak az egyensúlyi követelményeknek, melyeknek az EU a görög válság továbbgyűrűzésétől félve – egyébként az IMF-nél is nagyobb mértékben - különös fontosságot tulajdonít. A kormány mindentől szabadulni akar, ami szűkíti a mozgásteret. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavaival élve, végül kipaterolták az országból az IMF-et.

Úsznak a pénzben
Reuters - China Daily
Karsai Gábor szerint az jó törekvés, hogy az ország finanszírozását több forrásból oldja meg a kormány. Az azonban figyelmeztető jel, hogy Kína olyan uniós országokat tekint célpontnak, amelyek nehezebb gazdasági helyzetben vannak. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy ha Kínától veszünk fel kölcsönt, az éppen úgy növeli az államadósságot, mintha ezt a pénzt az IMF vagy az EU adná – hívja fel a figyelmet a szakember. Hozzáteszi, persze az is igaz, hogy ha a jelenleg befektetőknél lévő állampapírok lejárnak, egy részüket mindenképp meg kell majd újítani az ország finanszírozásához. A kívánatos az, hogy ez a piacon történjen.
A hétvégi bejelentések szerint Kína kész európai államkötvényeket vásárolni, köztük magyarokat is. A kínai állampapír-vásárlás jól jöhet egy előre nem látható válsághelyzetben, de semmiképpen sem jelenti azt, hogy lazulhat az államháztartási fegyelem.
- Ha emellett az IMF-el is jól működne a kapcsolat, az különösen előnyös lenne, hiszen baj esetén két vészkijárat is az ország rendelkezésére állna – mondta Karsai Gábor. Ugyanakkor hozzátette, a Kína nem lehet alternatíva az EU-val szemben. Minden egyes, a jövőben megkötött üzletnek illeszkednie kell az uniós versenyszabályokhoz, a közbeszerzési törvényhez. Az természetes, hogy a nagyobb beruházókkal a kormány egyéni megállapodásokat köt. De ezeket a jogszabályoknak megfelelően kell tennie, Kínára nem lehet más szabályokat alkalmazni, mint mindenki másra.
- Nem fogjuk megtudni, hogy konkrétan mi van a megállapodások mögött. Ha az amerikaiak kötnének a kínaihoz hasonló üzleteket Európában, a német és a francia oknyomozó újságírók mindent megtennének, hogy felderítsék a hátteret. Kína egy fekete ló, szinte semmit sem tudunk róla, és az átláthatatlan működése miatt kideríteni se igen lehet a működésük igazi hátterét – tette hozzá Antalóczy Katalin.
forrás és szerző : nol.hu / Szabó Brigitta
Az eredeti írás itt olvasható
|