Oszsza meg másokkal is

Csökkenti a jogvédelem szintjét, növeli a bürokráciát és számos rendelkezésével kárt okoz az ország gazdaságának az új adatvédelmi törvény javaslata – mondta az új adatvédelmi törvényről Jóri András az országgyűlés plenáris ülésén. Az adatvédelmi biztos az előterjesztés átdolgozását javasolta. A tervezet csütörtöki általános vitáján Jóri András rámutatott a készülő szabályozás legkritikusabb pontjaira, amelyek véleménye szerint csökkentik a jogvédelem szintjét, ugyanakkor kárt okoznak a gazdasági életben.

A biztos hangsúlyozta, hogy az újonnan felállítandó adatvédelmi hatóság vezetőjének miniszterelnöki jelölése nyilvánvaló módon csökkenti a függetlenséget, amely mind az adatvédelem, mind az információszabadság és a titokfelügyelet területén is elengedhetetlen lenne. Az új hatóság által kiszabható bírság összege példátlanul alacsony Európában, a globális nagyvállalatokra nem jelent visszatartó erőt. A kiszabható maximum 10 millió forinttal szemben (forintra átszámítva) Szlovákiában 90 millió, Csehországban 110 millió, Portugáliában 268 millió, Olaszországban 320 millió forint a bírság összege.

Magát ellenőrző hatóság

Különösen elhibázottnak tartja Jóri András a hatóság által végzett adatvédelmi auditálás bevezetését. A javaslat szerint a hatóság pénzért nyújtott szolgáltatás keretében megvizsgálhatja, hogy jogszerű-e az adatkezelés. Ez azt jelenti, hogy a hatóság határozza meg az audit szempontjait, majd önmaga végzi el pénzért az auditot, s végül állampolgári panasz esetén ugyanez a hatóság ellenőrzi a saját maga által auditált szervezetet. Ez a korrupció melegágya – hívta fel a jogalkotó figyelmét a biztos. Egyes európai adatvédelmi szervek még a konzultációs beadványok fogadását is megszüntették ez okból az utóbbi években.

A javaslat növeli az adatvédelem területén a felesleges bürokráciát. Az adatvédelmi nyilvántartás jelenleg is túlbürokratizált, a hetvenes évekből származó intézmény elavult, felesleges. A tervezet szerint ezen túl még fizetni is kell a funkció nélküli nyilvántartásba történő bejelentkezésért, ami vállalkozások és magánszemélyek százezreinek okoz majd fölösleges költséget és adminisztrációt. Az adatvédelmi biztos végül rámutatott, hogy az EU adatvédelmi irányelve szerint a hatóság felállításának javasolt 2012. január 1-ei határideje sérti az adatvédelmi biztos mint létező felügyelő hatóság függetlenségét, ami uniós kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet Magyarország ellen.

Alapjogokat szétzilálni feles törvényekkel

A Transparency International Magyarország (TI) a javaslat pozitívumának értékeli, hogy a közérdekű adatigénylés és hozzá kapcsolódó bírósági jogorvoslat továbbra is gyors és egyszerű marad. A TI a javaslat érdemének azt tartja, hogy megőrizte a magyarországi információszabadság-szabályozás nemzetközi szinten is elismert szerkezeti elemeit. Így, ha valaki nem fér hozzá közérdekű adatokhoz, továbbra is lehetőség lesz gyors és egyszerű bírósági eljárások lefolytatására. Ezzel párhuzamosan megmarad a korábbi ombudsmani, most már hatósági jogorvoslat útja is.
 

A bankok ezután akár az ügyfelek tudta nélkül is vizsgálódhatnának, ha elfogadja a parlament a kormány javaslatát
Fotó: Végel Dániel
 

A TI is kétségbe vonja ugyanakkor, hogy egy a miniszterelnök által jelölt hatóság független lesz a végrehajtó hatalomtól, így „éppen azzal a hatalmi ággal szemben nem fogja tudni megvédeni az állampolgárok alapvető jogait, amelynek a leginkább kiszolgáltatottak”. Szintén visszalépésnek tartja a TI, hogy az adatvédelemre és információszabadságra vonatkozó szabályokat eddig kétharmados törvény rendezte és minden más jogszabálynak ehhez kellett igazodnia, míg az új törvény kizárólag a hatóságra vonatkozó részében lesz sarkalatos. Ez azért problematikus, mert ezáltal bármilyen más törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel ellentétes szabályokat vezethet be, és a két törvény esetleges ütközésekor az alapjogot garantáló törvény többé nem élvez majd elsőbbséget.

Pozitívumként emeli ki a szervezet ugyanakkor azt az újítást, hogy amennyiben a döntéshozatallal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát korlátozzák, akkor előtte mérlegelni kell, hogy az adat megismeréséhez vagy a nyilvánosságtól való elzáráshoz fűződik-e nagyobb közérdek.

TASZ: a Nagy Testvér öt lépése

Súlyos visszalépést jelent mind a személyes adatok védelme, mint a közérdekű adatok nyilvánossága terén az új szabályozás – állapítja meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. A szervezet öt pontba foglalta össze kritikáját. Az első szerint a közérdekű adat fogalmának megváltoztatása következtében nem lesznek nyilvánosak a közpénzeknek a nem közvetlenül közfeladathoz kapcsolódó felhasználására vonatkozó ismeretek. Vagyis nehezebben lesz nyomonkövethető a közpénzek felhasználása, nő a korrupció veszélye. „A javaslat nehezíti az adóforintokat nem közérdekű célokra használó politikusok elszámoltathatóságát.”

Súlyos visszalépést jelent az információs önrendelkezés terén, hogy a javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy a hozzájáruláson alapuló adatkezeléskor a hozzájárulás kifejezett visszavonása után az adatkezelők - akár üzleti érdekből - tovább használják a személyes adatokat. A javaslat több más szabálya is az adatkezelők javára tesz engedményeket az alapjogvédelem kárára. Például egy bankkal kötött hitelszerződés esetében ezentúl nem kell a hitelintézetnek külön hozzájárulást kérnie a hitelminősítés keretében lefolytatott vizsgálathoz, és erről nem is köteles tájékoztatni az érintetett.

Az új szervezeti keretek, mindenekelőtt a Biztos Hivatalának felszámolása, egyes elemeiben sérti az európai uniós kötelezettségeket. „Nagy a valószínűsége, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen, mert az Adatvédelmi Biztos távozásának mandátum lejárta előtti kikényszerítése sérti az uniós jogban előírt, adatvédelmet felügyelő intézményekkel szemben támasztott függetlenség követelményét” – figyelmeztet a TASZ.

Az új Alaptörvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény megalkotását – a Hatóságot leszámítva - nem köti minősített többséghez. Ez nagyban megkönnyíti az állampolgárok megfigyelésének, valamint az állam titkainak növelését célzó jogalkotást. A javaslat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amellyel az alaptörvényből fakadó, a jogkorlátozást lényegesen könnyítő szabályok hatása tompítható lenne.

„A javaslat egyértelműen az információs hatalommal rendelkező állam és üzleti szféra számára jelent kedvező elmozdulást a hatályos szabályokhoz képest. A kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állami titkainak körét tágítja és ezek feletti független felügyeletet szünteti meg” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.