Oszsza meg másokkal is

Bár a Fideszben odafigyelnek arra, hogy a belső viták ne kerüljenek a nyilvánosság elé, a kormányzás első évében több jel is arra utalt, hogy a parlamenti frakció és a kormány által diktált jogalkotási rohamtempó feszültségeket keltett a pártban. Több alkalommal is előfordult, hogy a kabinet által az Országgyűlésnek beterjesztett - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által gondozott - tervezeteket a képviselők módosítóikkal átírták, miként az is megtörtént, hogy az egyéni törvényjavaslatokat a szakszerű jogalkotásért felelős tárca bírálta.

Legutóbb a múlt héten mutatkoztak meg a nézetkülönbségek a frakció egyes tagjai és az igazságügyi tárca államtitkára között. Répássy Róbert alkotmányosan aggályosnak nevezte azt a törvénytervezetet, amit a fideszes Balsai István adott be az ügyvédi jogosítványok korlátozásáról, és amit mind a frakcióvezető, Lázár János, mind az indítványozói jogkörével gyakran élő Cser-Palkovics András képviselő megvédett.

Bár a felek a véleményüket nem tették közzé, a sajtóban a kiszivárgott információk alapján hasonló vita folyt többek között a visszamenőleges hatályú jogalkotásról, az ügyészség jogállásáról, a médiatörvény és az új alkotmány egyes rendelkezéseiről, a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogosítványáról vagy az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítéséről. Egy kormányzati forrás megfogalmazása szerint a jogalkotás területén a "héják" és a "galambok" küzdelme zajlik.

Amikor a Fidesz-frakció revansot vett

A két irányzat közötti feszültségre utal, hogy a Fidesz-frakcióban - ahol a "héják" többsége ül - információink szerint az utóbbi időben már nem mindig tartják be azt a megállapodást, mely szerint az egyéni képviselői indítványokat a beterjesztés előtt meg kell mutatni a jogalkotásért felelős tárcának. A Hírszerzőnek több kormányzati forrás is megerősítette, hogy a büntetőeljárást szigorító, Balsai jegyezte tervezetet "az utolsó percben", a benyújtás előtt három nappal mutatták meg a KIM-nek, így minisztérium már nem tudta elérni, hogy a szöveg készítői érdemben változtassanak a tervezeten.

Az első látványos, nyilvánosságot kapott konfliktus a Fideszen belüli irányzatok között tavaly decemberben zajlott, amikor a közigazgatási és igazságügyi miniszter ellenezte, hogy az új médiahatóság elnöke rendeletalkotási jogot kapjon, és ezért külön módosítsák az alkotmányt. Navracsics Tibor álláspontja az volt, hogy ezzel várni kéne az új alaptörvény elfogadásáig. Ezt az álláspontot a kormány is elfogadta, ám a kabinet akaratát a Fidesz-frakció felülírta és végül megszavazta a Lázár János által beterjesztett alkotmánymódosítót. Ezzel elégtételt vettek a KIM-en, amely novemberben, az új médiatörvény benyújtását követően még meg tudta akadályozni Szalai Annamária jogkörének kibővítését.

Kormányzati források szerint nem ez volt az első vita a felek közt. Információink szerint a KIM azt is ellenezte, hogy a parlament olyan törvényt alkosson, amely évekre visszamenőleg kiveti a végkielégítésekre a 98 százalékos különadót. Erre utal, hogy a Répássy Róbert igazságügyi államtitkár - a különadót első alkalommal megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után és a törvényt újra beterjesztő Lázár-javaslat előtt - a Hírszerzőnek adott októberi interjújában azt mondta, a jogállam alapvető normáit sértik a visszamenőleges hatályú törvények, amit az új, kidolgozás alatt álló jogalkotási törvény meg is fog tiltani. Végül az Ab május 6-án ismét alkotmányellenesnek találta a visszamenőlegesen kivetett különadót.

A fék meg a gáz

A "galambok" beazonosítása a Fideszben és a kormányban nem nehéz, hiszen főleg a KIM-ben dolgozó jogász szakpolitikusok voltak azok, akik az utóbbi időben szakmailag bírálták a nagyobb vitát kiváltó törvénytervezeteket. Így a "galambok" közé sorolják a pártban az ELTE Állami és Jogtudományi Karáról érkezett - a rendszerváltás követő években a veszprémi bíróságon dolgozó - Navracsics Tibort, két jogalkotással foglalkozó államtitkárát, Répássy Róbertet és Rétvári Bencét, illetve szakértői csapatukat, vagy a frakcióból a médiatörvényt módosítóival enyhítő L. Simon Lászlót, és az alaptörvény előkészítésében fontos szerepet játszó Gulyás Gergelyt.
 

Navracsics Tibor - a "főgalamb"
 

A Hírszerzőnek név nélkül nyilatkozó fideszes képviselők és kormányzati források szerint sokkal nehezebb a "héják" beazonosítása. A büntetőeljárási szabályok módosítását bizottsági elnökként - és számos más nagy vitát kiváltó javaslatot - beterjesztő Balsai Istvánt tartják a legismertebb "héjának", ám azt többen hozzátették, hogy az egykori MDF-s politikus rendszerint nem a saját tervezeteit nyújtja be. Legutóbb maga is elismerte, hogy az ügyvédek jogosítványait megnyirbálni akaró javaslatot az ügyészségen dolgozták ki.

Szintén "héjának" tartják a radikális változásokat szorgalmazó tervezeteket benyújtó Lázár Jánost, Cser-Palkovics Andrást, Rogán Antalt, vagy a korábban Orbán Viktor belső ellenzékeként elkönyvelt - és a pártelnököt 2006-os választási vereség után még élesen bíráló - Kósa Lajost, a Fidesz ügyvezető alelnökét. Ők együtt több törvénytervezetet nyújtottak be az elmúlt egy évben, mint az igazságügyi tárca önmagában.

"Ezek erőltetett kategóriák, ugyanis a célokban egyetértés van, legfeljebb a szakmai részletkérdésekről folyik a vita" - mondta egy, a KIM-ben dolgozó szakpolitikus. Szerinte a "héja"-"galamb" megkülönböztetés azért is félrevezető, mert az igazságügyi tárca funkciójából adódóan lép fel a képviselők által benyújtott tervezetek bírálójaként: a minisztérium feladata az alkotmányossági garanciák, a jogalkotás minőségi elveinek érvényesítése. A forrás példaként Szalai rendeletalkotási jogát említette, amit Navracsics nem ellenzett, csak várni akart vele az új alkotmány és a sarkalatos törvények kidolgozásáig és összehangolásáig. "A politikai szempontokat előbbre tartó frakció gyorsabb változásokat akar még a ciklus elején, a KIM-nek viszont inkább a szakmai elvárásoknak kell megfelelnie" - mondta a kormányzati forrás.

Egy név nélkül nyilatkozó fideszes parlamenti képviselő szerint ebből adódik, hogy a KIM megfontoltabbnak, alaposabbnak tűnik, amit a képviselőcsoportban viszont sokan úgy értelmeznek, hogy fékezi a jogalkotási munkát, nehezíti a kitűzött politikai célok elérését.

A miniszterelnök felelőssége

"Túlzás Rogánt vagy Cser-Palkovicsot ’héjának’ nevezni, főleg, hogy a nevükre vett javaslatokat többnyire nem ők vagy a parlamenti stábjuk dolgozta ki" - állította egy másik kormánypárti szakpolitikus, aki szerint a tényleges "ragadozó madarakat" a frakción kívül kell keresni: az 1998-1990-ben kialakított közjogi rendszeren radikális változásokat szorgalmazók szerinte inkább az ügyészségen, a médiahatóságban, vagy egyes magukat jobboldalinak való értelmiségi körökben keresendők.
 

Rogán Antal és Lázár János - "héják" násza
Fotó: Túry Gergely
 

"Nyilván a mérsékeltebb és radikálisabb megoldások közötti döntést a politika hozza meg, eszerint osztják le a feladatokat az egyes képviselőkre. Ilyen értelemben a Fidesz elnökségi tagjai a 'héják', a miniszterelnök-pártelnök pedig a 'főhéja'" - mondta egy, a szembeállítást "badarságnak" nevező kormányzati szakember. "A miniszterelnök felelőssége, hogy az ország átalakítására kidolgozott tervet megvalósítsa, az apparátust munkára bírja, a megszabott menetrendet tartsa, ezért valóban nehezen viseli a jogászkodó szőrszálhasogatást."

Néhány hete fideszes források a Hírszerzőnek azt mondták, Orbánnál " az egyéni indítványokkal lehet bevágódni", ezért a kormányfő szívesen veszi, ha önként jelentkezők akadnak erre a szerepre, ezt az agilitás jelének értékeli, és annak, hogy "az illetőnek vannak elképzelései az ország jövőjével kapcsolatban".

A legtöbben erre a gyors iramra vezetik vissza az egyik legjelentősebb kétharmados jogszabály, a médiatörvény megalkotását is. Ha ezt a kormány vállalt volna fel, akkor a közigazgatási és társadalmi egyeztetések miatt nem sikerült volna ilyen gyorsan lezárni, ráadásul még nagyobb vitát szült volna. Viszont kormányzati források Navracsics vereségeként tartják számon, hogy az Európai Bizottság bírálata után végül a KIM-nek kellett tavasszal a kifogásolt részeket módosítania.

Még kér a nép

Azt viszont több kormányzati forrás is elismerte, ha ideológiai ellentétek nincsenek, feszültségek olykor akadnak a KIM és a frakció között. Szerintük eddig egyetlen olyan komolyabb ellentét merült fel, amely elvi síkon mozgott: a semmiségi törvény kidolgozása és elfogadása.

A sok vitát kiváltott, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) által is bírált törvényt Balsai István nyújtotta be: a jogszabály a 2006-os zavargások után született egyes bírósági ítéletek megsemmisítését teszi lehetővé. Ezt információink szerint a KIM-ben úgy értékelték, hogy a parlament beleavatkozott a független igazságszolgáltatás munkájába.

Vereséget szenvedett Navracsics minisztériuma a bírósági reform ügyében is. Információink szerint - amit bírósági források is megerősítettek - az igazságügyi miniszter megegyezett a legfőbb bíróval az átalakítás menetrendjében. Ennek jegyében, a bírók javaslatait is figyelembe véve a KIM előkészítette a kinevezési és pályáztatási jogosítványokat az OIT-tól a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez átcsoportosító úgynevezett gyorsító csomagot, amely az ügyhátralék kezelését tette volna lehetővé.
 

Navracsics és államtitkára, Répássy Róbert - gyakran különvélekednek
Fotó: Túry Gergely
 

A törvénycsomag márciusban hatályba is lépett, ám a frakció később ebbe is belenyúlt. Előbb az új alkotmányban, majd annak átmeneti rendelkezéseiben 70-ről 62 évre csökkentették a bírói nyugdíjkorhatárt - a tervezet a "vérfrissítést" célozta -, majd az igazságszolgáltatási reform folytatását Orbán Viktor elvonta Navracsicstól, és Áder János európai parlamenti képviselőre bízta. Ma már egyre többen gondolják úgy a Fideszben, hogy az átalakítás záróakkordjaként, új főbírót - januártól a kúriaelnököt - neveznek ki, a vitában az OIT mellé álló Baka Andrásnak pedig mennie kéne.

"A törzsszavazóinknak megígértük, hogy igazságot teszünk a 2006-os rendőri túlkapások ügyében: még ha sokan nem is értettek egyet a frakcióban a semmiségi törvény nyújtotta módszerekkel, ezt meg kellett lépnünk. Ugyanakkor a másik fő ígéretünk az elszámoltatás volt, ami a nehézkesen működő igazságszolgáltatási rendszer miatt jelentős késésben van. Nagy a választói nyomás rajtunk, radikális megoldásokra kényszerülünk" - hangsúlyozta egy fideszes képviselő a Hírszerzőnek, aki szintén erőltetettnek tartja a "héják"-"galambok" szembeállítást, de azt mondta, ha választania kell, inkább az utóbbiak közé tartozik.

Navracsics karanténban

Úgy tűnik, a kormányfő által diktált gyors tempó miatt a szakmai, jogi szempontokra figyelő "galambok" egyelőre vesztésre állnak a vitákban. Bár több kormányzati forrás is azt mondta, hogy a "galamboknak" is voltak nyertes csatái - információink szerint ők akadályozták meg az ügyészség kormány alá rendelését, az Ab beolvasztását a rendes bírósági rendszerbe, nekik köszönhető az új alkotmány szabadságjogi része -, az utóbbi hónapokban a frakció elégedetlen a munkájukkal.

A miniszterelnök az utóbbi hetekben több belső fórumon is jelezte, hogy elégedetlen a kabinet működésével. Kormányzati források szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Orbán le akarná cserélni a tavaly tavasszal kitalált, minden korábbinál erőteljesebb centralizációt jelentő csúcsminisztériumi szisztémát, inkább a hatékonyság növelését akarja a jelenlegi rendszeren belül.

Ezt források úgy értékelték, hogy Orbán nemcsak a KIM igazságügyi szárnyát bírálja, Navracsics munkájával azért sincs megelégedve, mert szerinte a személyzeti ügyek kezelése és a kormányzati munka összehangolása sem megfelelő.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.