Gyámság alá kerülhet a magyar médiatörvény
2011.06.13. 18:35

Újabb vizsgálat indulhat egyebek mellett a magyar médiatörvény miatt, ezúttal az Európa Tanács kezdeményezett monitoring eljárást. Július elején érkeznek a raportőrök, hogy jelentést készítsenek a sajtószabadság érvényesüléséről, a politikai elbocsátásokról, az alkotmányozás folyamatáról és az Alkotmánybíróság függetlenségének korlátozásáról. Ez alapján dönt a Tanács arról, hogy szükség van-e a két évig tartó folyamatos ellenőrzésre.
Oszsza meg másokkal is
Épp a jövő hónap elejétől lép életbe a médiatörvény egyik legvitatottabb pontja, a fideszes tagokból álló médiatanács akár 25 millió forintra is büntetheti a napilapokat a nekik nem tetsző cikkek miatt.
Gyámság alá helyezi a magyar médiatörvényt az Európa Tanács (ET). Svéd néppárti képviselő kezdeményezésére monitoring eljárás indulhat Magyarországgal szemben a sajtószabadság érvényesülésével, a politika elbocsátásokkal, az alkotmányozás folyamatával, és az alkotmánybíróság függetlenségének korlátozásával kapcsolatban - mondta lapunknak Harangozó Gábor. A szocialista képviselő megjegyezte, a július 6-8-ig hazánkban tartózkodó raportőrök előzetes jelentést készítenek, és ez alapján dönt - várhatóan októberben - az ET arról, hogy indokolt-e a folyamatos felügyelet. Ha igen, akkor megindul az eljárás, októbertől két éven át negyedéves jelentésben számol be a magyar helyzetről a monitoring bizottság, az ET-nek. Harangozó Gábor emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság jelentése a felügyelet szükségességét támasztja alá. Hozzátette azt is, Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a mai napig minden fórumon elmondja, hogy a médiatörvény sérti az emberi jogi törvényeket, és tárgyalásokat folytat a kabinettel az ügyben.
Hamarosan egyébként életbe lép a médiatörvény legvitatottabb eleme. A januártól hatályos jogszabály szerint július elsejétől (ekkortól már nem soros uniós elnök Magyarország) vizsgálódik és büntet a médiahatóság. Ám a szankciók - a pontos szabályozás hiányában - a fideszhez közeli tagokból álló médiatanács egyéni, sajátos mérlegelésén múlhatnak. Az írott sajtó eddig csak bíróság előtt felelt a jogsértésért, három hét múlva a Szalai Annamária által vezetett testület szankcionálja. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő büntetést szabhatnak ki. Ismételt súlyos jogsértés esetén a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmondható a vele kötött szerződés.
Azt viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, a törvényből nem derül ki. A többi között azt figyelik, hogy a sajtó betartja-e a médiaalkotmányban lefektetett kötelezettségeit. Például azt, hogy kellően tényszerűen, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztatja-e az olvasókat, tiszteletben tartja-e az emberi méltóságot. A médiatörvény a médiahatóság kizárólagos jogkörébe helyezett minden kontrollt, gyakorlatilag egy önálló sajtóbíróságot hozott létre. Szakértők szerint a szabályozás szankciórendszere aránytalan és indokolatlan, az elmarasztaló döntéssel a heti-és napilapokat tönkre lehet tenni, és szinte biztos, hogy nem a kormánypárthoz köthető sajtóorgánu¬mokra vadásznak majd.
De nemcsak szankciókkal tartják kordában a sajtót. A politikai napilapoktól bármilyen ügyben, korlátlanul kérhet be információkat a Szalai által kinevezett média- és hírközlési biztos, akinek egyben munkáltatója, fizetésének meghatározója is a médiahatóság elnöke. A biztos jogköre szinte korlátlan: az "érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet", sőt más eszközöket is alkalmazhat. Az érintettek 15 napon belül kötelesek a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot kiadni abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. Ha ezt nem teszik meg, akkor már nem a biztos, hanem a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - melynek elnöke szintén Szalai Annamária - bírságot szabhat ki. Ennek mértéke 50 ezer és 50 millió forint között mozoghat.
Június 30-a az internetes sajtótermékek nyilvántartásba vételének határideje is, így július első napjától az internetes újságok és hírportálok is a médiahatóság felügyelete alá tartoznak. A januártól hatályos médiatörvény következménye a közmédiumok összevonása, és az ott dolgozók tervezett tömeges elbocsátása is. Az érdekvédőkkel tegnap találkozott a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója. Mégsem tudtak érdemi vitát folytatni Böröcz Istvánnal, ugyanis a szakszervezetek képviselői csak tegnap kapták meg az adatokat arról, hány embert érint az elbocsátás, és milyen munkakörökre terjed ki a leépítés - mondta lapunknak Nagy Navarro Balázs.
A Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsának elnöke szerint az már világos, hogy az 50 év fölötti korosztályt érinti leginkább az elbocsátás, és a műsorkészítők esnek áldozatul. Az érdemi egyeztetés jövő pénteken lesz, így a tervezettnél egy-két héttel később, június végén, július elején kapják kézhez az érintettek a felmondó levelet. Nagy Navarro Balázs azt is megemlítette, hogy már ők is szeretnék megszüntetni a dolgozók bizonytalanságát, akik most félelemben járnak be a munkahelyükre. A találkozón a vezérigazgató megerősítette, a nyári elbocsátás csak az első hullám, az idén lesz még folytatása. Bár a konzultáción az érdekvédő felhozta, hogy műsor- és üzleti terv nélkül nem látja megalapozottnak a csoportos létszámlaépítést, Böröcz István azt mondta, az üzleti terv már kész, de még a médiatanácsnak jóvá kell hagynia, és a műsorstruktúra is elkészült, csak a "konkurencia" miatt üzleti titokként kezelik.
Nehezen megfogható, miért büntetnek majd júliustól
- Tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot
- Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatása
- A médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat
- A médiatartalom nem lehet alkalmas személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére, kirekesztésére
- A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére
- Súlyosan nem károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését
forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|