| Előtérben ! : Brutális kísérlet: mit hozhat az Orbán-csomag a dolgozóknak? |
Brutális kísérlet: mit hozhat az Orbán-csomag a dolgozóknak?
2011.05.08. 05:50
Rendkívül kockázatosak a kormány munkaügyi tervei: több százezer ember kiszorulhat a szociális ellátórendszerből, munka viszont sem a piacon, sem a közmunkaprogramokban nem lesz elég, vagyis a kiszorult tömegnek nem lesz elegendő bevétele a létfenntartáshoz.
Oszsza meg másokkal is
A hivatalos álláspont szerint a kormány arra törekszik, hogy minél több embernek legyen tisztességes megélhetése Magyarországon és dinamikus léptekkel közelítsünk a kormány által megcélzott egymillió, 400 ezer, vagy legalább 200 ezer új munkahely felé. Ezzel úgy tűnik, több munkaadó is egyetért, úgy vélik, a kormány tervei növekedés- és beruházásbarát környezetet teremtenek és segítik új munkahelyek létrejöttét.
A szakszervezetek szerint azonban ennek nagyjából éppen az ellenkezője történik: a kormány munkahelyteremtésről szónokolva széttépi a szociális hálót, megszorításaival ellehetetleníti a legkiszolgáltatottabbakat, a munakvállalók jogainak megnyirbálásával pedig a magyar dolgozókat odadobja a nagyvállalkozóknak.
Hogy melyik álláspont áll közelebb a valósághoz, azt egyelőre csak találgatni lehet. Az azonban elég valószínűnek tűnik, hogy a kormány jövő évtől "vissza a munkaerőpiacra" jelszóval több százezer munkanélkülit és rokkantnyugdíjast szorít ki a szociális ellátórendszerből, miközben egyelőre kétséges, hogy az állam és a piac annyi munkahelyet hoz létre, amelyek a létfenntartáshoz szükséges jövedelmet biztosíthatnak az ellátás nélkül maradt tömegnek.
Kell megszorítás, csak nem így
A kormány foglalkoztatásbővítő koncepciójának egyik pillére a munkaerőkínálat növelését célozza, azt tehát, hogy minél több ember akarjon munkát vállalni. Ezt elsősorban a munkanélküliek és az inaktívak megszorításával akarja elérni: jövő évtől jelentősen csökkennek a munkanélkülieknek járó juttatások, a minimálbér szintje alá kerül a több jogcímen igénybe vehető szociális ellátások összege, emellett mintegy 100-150 ezer rokkantnyugdíjastól elvennék a rokkantnyugdíj-jogosultságot.
Ez az irány ésszerű, ugyanis a munkaerőpiaccal foglalkozó szakirodalom alapján minden nem munkából származó pénzbeli juttatás csökkenti a munkavállalási hajlandóságot, míg a juttatások csökkentése elvileg növeli. Igaz, utóbbira rácáfolnak a korábbi évek hazai empirikus kutatásai. Az viszont jellemző, hogy azok, akik kapnak valamilyen ellatást, nem keresnek munkát, míg az ellátást nem kapók sokkal inkább - állapította meg például a Budapest Intézet reformjavaslata (pdf) két évvel ezelőtt. Emiatt Magyarországon több szakértő szerint is indokolt a munkanélküli és szociális juttatások szűkítése, az a vélemény ugyanakkor ritka, hogy az ellátásokat olyan drasztikus módon kellene csökkenteni, mint ahogyan a kormány tervezi.
Tragikus lehet a végeredmény
A kormány a tervezett intézkedésekkel nem foglalkoztatásbővülést, hanem tömeges életszínvonal-csökkenést fog elérni - mondta a Hírszerzőnek Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Erre azért van esély, mert megeshet, hogy sem a munkaerőpiac, sem a közfoglalkoztatás nem szívja fel az ellátásból kiszoruló tömegeket, emiatt több százezer ember maradhat elegendő bevétel és munka nélkül.
|
A munkaerő-kínálat növelését vagy javítását célzó tervek
|
- passzív munkaerő-piaci ellátások szűkítése
- álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének csökkentése 270-ről 90 napra
- álláskeresési segély megszüntetése (ez eddig a 270 napon túl további 90 napig biztosított ellátást)
- bérpótló juttatás átalakítása: az kaphat, aki nem kap közmunkát
- több jogcímen igénybe vehető szociális juttatások összegének maximálása
- táppénz csökkentése, szigorítása
- családtámogatási ellátások nominális befagyasztása
- szakképzés és a felsőoktatási képzés munkaerő-piaci igényekhez igazítása
- a nyugdíjba vonulás effektív korcentrumának emelése a rokkantnyugdíjazás szigorításával, a korkedvezményes nyugdíjak várható megszüntetésével
|
Az, hogy a piac nem lesz képes alkalmazni a régóta segélyen vagy rokkantnyugdíjon élőket részben abból következik, hogy a magyar gazdaság a következő években valószínűleg nem teljesít majd kiugróan (ezzel számol a kormány konvergenciaprogramja is), ennek következtében nem lesz túl sok olyan beruházás, ami jelentősen növelné a cégek munkaerő-keresletét. Emellett az is csökkentheti az ellátásból kiszoruló munkanélküliek elhelyezkedésének esélyét, hogy a legnépesebb csoportjuk, az alacsony képzettségűek, illetve a munkanélkülivé váló rokkantnyugdíjasok sok esetben nem lesznek alkalmasak a cégek által kínált munkák elvégzésére.
A közmunka nem megoldás
A kormány ígérete szerint a közmunkával teljesen áthidalja majd a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadékot, vagyis azt mondja, mindenki kaphat közmunkát, aki a piacon nem talál állást. Valójában azonban csak a szakadék egy kis részét tömné be. A konvergenciaprogramban az olvasható, hogy a kormány idén körülbelül 200 ezer közfoglalkoztatottra számít, vagyis nagyjából kétszer annyira, mint amennyien tavaly részt vettek a közmunkaprogramban. Eközben jelenleg körülbelül 650 ezer álláskeresőt tart nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.
Ráadásul a kormány a tavalyihoz képest körülbelül fele annyi költségvetési forrást szán a közmunka finanszírozására, tehát a várt közfoglalkoztatotti létszám finanszírozhatatlannak tűnik. Ráadásul a 900 milliárd forintos Orbán-csomag legnagyobb megtakarítását a foglalkoztatás területén akarja elérni a kormány a következő években.
A közfoglalkoztatottak létszámáról szóló tervek valószínűleg inkább arról szólnak, hogy minél több legyen az érintettek száma. A kormány már idén azzal habosítja fel a közfoglalkoztatottak számát, hogy egy nyolcórás munkakört például két négyórás állással tölt be, ez azonban azt is jelenti, hogy a közmunka - miután egy munkavállalónak csak a minimálbér fele jut - már nem képes a megélhetést szolgálni. Ennek azonban nem sok értelme van, hiszen egyik oldalról elfecséreljük a pénzt, ugyanakkor egy nagyon bonyolult dolgot csinálunk, annak pedig, aki kapja, semmit nem segít.
A közmunkaprogram másik nagy problémája, hogy eddig is egyfajta mókuskerékként működött a munkanélküliek számára, és a jelek szerint ezután sem lesz másként. A közmunkaprogram ugyanis tipikusan úgy zajlik, hogy valaki bekerül, munkanélküli ellátásra jogosító időt gyűjt, majd megint munkanélküli lesz, majd ismét visszakerül a közmunkába, és ez így megy vég nélkül. A szakértők általában azt is hozzáteszik, hogy ez a mókuskerék eddig elég drágának bizonyult, ugyanis még a munkanélküli segélynél is többe került az államnak.
Nem sokat ér a bürokráciacsökkentés?
A foglalkoztatásbővítés másik pillére a kormány úgynevezett bürokráciacsökkentő csomagja, melyben a munkáltatóknak kedvezve alaposan megnyirbálja a dolgozók eddigi jogait. Mint arról már beszámoltunk, csökkenhet például a fizetett szabadnapok száma, a végkielégítések mértéke, kevesebb lehet vagy akár meg is szűnhet a túlórapénz, és a munkáltató akár 5,5 napos munkahetet is követelhet alkalmazottaitól, a próbaidő pedig az eddigi 3 helyett 6 hónapra növekszik.
|
A munkaerő-kereslet növelését célzó tervek
|
- 6 hónapos próbaidő kikötésének lehetősége az eddigi 3 hónap helyett
- a munkaidő (megrendelések hiánya miatt) átmenetileg csökkenthető lesz, és a munkáltatók átcsoportosíthatják úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 óráért járó bérért
- egy évről fél évre csökken az időszak, amit egy dolgozó gyermekgondozás vagy -ápolás miatt fizetés nélküli szabadságon tölthet
- a szabadságot kettőnél több részletben is kiadhatják a munkáltatók
- pénz helyett a túlórát szabadsággal is jutalmazhatná a munkáltató
- a gyesről visszatérő kismama szabadságát a munkáltató nem köteles kiadni, feltéve, hogy nem ragaszkodik hozzá. Ilyenkor a szabadságot pénzben is kifizetheti a munkáltató. Ez a kismamáknak pozitív változás, ugyanis korábban visszamehetnek dolgozni és még pénzt is kaphatnak érte.
- egy adószámmal bejelenthető lesz a munkavállaló
- a munkabér és a kapcsolódó közterhek kinyomtatása nem lesz kötelező
· a 2010 nyarán bevezetett egyszerűsített foglalkoztatás kiterjesztése. Például az egyszerűsített foglalkoztatás könnyebben hozzáférhetővé válik a mezőgazdasági termelők által egyes munkafolyamatok (pl. csomagolás) végzésére létrehozott szövetkezések számára.
· Az adminisztrációcsökkentés érdekében a munkavégzés megkezdéséig a szerződés csak az alapvető információkra (felek neve, elvégzendő munka, bér) terjed ki, az egyéb azonosítókkal kapcsolatos rovatok a nap végéig is kitölthetők lesznek.
- rövid ideig tartó munkáknál az írásba foglalt munkaszerződéssel kiváltható lenne a külön munkaidő-nyilvántartás és bérelszámolás kötelezettsége.
- nem lesz kötelező üzemi tanácsokat alakítani 15 fős munkavállalói létszám felett
- mikro- és kisvállalkozások könnyebben vehetnek fel és bocsáthatnak el munkavállalót
- munkáltató kártérítési felelősségének enyhítése
- napi és heti munkaidőkeret kötné a vállalkozókat
- végkielégítések csökkentése, fizetett szabadságok csökkentése, bérpótlék csökkentése
- munkavállalók képesítési követelményének minimalizálása
|
A kormány szerint ezekre az intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben vegyenek fel munkavállalókat. Ehhez azonban érdemes hozzátenni például azt, hogy a kormány könnyen lehet, hogy visszahozza a védett kor intézményét is, vagyis megtiltaná, hogy a cégek 55 évnél idősebb dolgozóikat elbocsássák. A kormány szerint a bürokráciacsökkentő csomag mintegy 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit nemzetgazdasági szinten, ugyanakkor egyes szakértők szerint a csomag több pontján érthetetlen milyen módszerrel számolta ki a kormány a könnyítésekkel járó megtakarításokat.
Összességében a tervezett változtatásokból nem olvasható ki egyértelmű élénkítő hatás sem, inkább a cégek költségeinek racionalizálását, illetve néhány ponton enyhe megtakarítást tesznek lehetővé - vélekedett a Hírszerző kérdésére Széll Klára karriermárka-építési tanácsadó, aki szerint önmagában ettől nem fognak munkahelyek létrejönni, legfeljebb akkor, ha a kereslet élénkülése ezt lehetővé teszi. Más szakértők szerint a kormány stabil gazdaságpolitikával sokkal többet tehetne a foglalkoztatás bővüléséért, ugyanis az eddigi kormányzati irányvonal miatt több befektető is elhalasztotta már magyarországi beruházását.
Adler Judit szintén úgy látja, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok enyhítése nem a foglalkoztatásbővülést, inkább a munkáltatók elkényelmesedését fogja elősegíteni. Hasonló állásponton vannak a szakszervezetek is, szerintük ezzel a kormány csak azokat a munkáltatói visszaéléseket legalizálja, amit eddig is rendszeresen elkövettek a cégek. Ennek jó példája, hogy a vállalkozások hétvégente eddig is gyakran berendelték fizetetlen túlmunkára dolgozóikat, illetve sok cég foglalkoztat úgy munkavállalókat, hogy csak a három hónapos próbaidőre alkalmazza (vagyis bármikor kirúghatja indoklás nélkül).
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
