Oszsza meg másokkal is

"A jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék" - olvasható a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett, szerdán a parlament elé terjesztett törvénytervezet indoklásában, milyen indokkal akar fellépni a kabinet az ország több településén hónapok óta feszültségeket keltő paramilitáris szervezetekkel szemben.

Nemcsak a kormány, hanem az ellenzék pártjai is a Btk. módosításával akarják helyreállítani a rendet, visszaszorítani az állam erőszak-monopóliumát kikezdő "polgárőrnek", "csendőrségnek" nevezett, "rendfenntartásra" vállalkozó szervezeteket. Eltérő szempontok alapján, de a Lehet Más a Politika és Jobbik is a Büntető törvénykönyv kiegészítésére törekszik, az MSZP pedig a polgárőrségről szóló jogszabályt akarja alkalmassá tenni arra, hogy a különféle szervezetek ne élhessenek vissza a törvény adta lehetőségekkel.

Szigorítás, "köztes" tényállások

A Navracsics Tibor által beterjesztett tervezet indoklása szerint azért van szükség az új, "köztes" tényállások kialakítására, mert "elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva".

Azaz a kabinet arra hivatkozik, hogy a jelenlegi törvényhelyek nem nyújtanak megfelelő kapaszkodót a rendőrség és az igazságszolgáltatás számára, hogy gyorsan és hatékonyan léphessenek fel a félkatonai szervezetek ellen.

Pedig a Btk. most is ismeri "a közösség tagja elleni erőszak" fogalmát: a törvény szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, "aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön".

A rendőrség eddig nem erre passzusra, hanem a garázdaságra - "a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásra" - hivatkozva járt el a hajdúhadházi "polgárőrök" és a Gyöngyöspatán " kiképzőtábort" szervező véderősök ellen. Ám a bíróság egyik esetben sem találta megalapozottnak a rendőrség érveit: a "polgárőröket" április 22-én jogerősen felmentették, a véderősöket pedig három napon belül szabadon engedte az Egri Városi Bíróság.

Riasztó jelenségek

A kormány most két új, a "riadalomkeltésre" alapozott tényállás bevezetését tervezi. Ha a parlament megszavazza a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztését, akkor a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki valamely etnikai, vallási kisebbséggel szemben "olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen".

Továbbá két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az is, aki "a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt".

Mindkét passzus érinti az egyik legfontosabb alapjogot, a gyülekezés szabadságát, ráadásul nagyon nehéz lesz megállapítani, hogy pontosan milyen cselekmény és kiben kelt riadalmat: a jog általános érvénye miatt ezek a passzusok nemcsak a Véderővel vagy a "polgárőrökkel" szemben lesznek alkalmazhatóak.
 

Kezeletlen feszültségek Gyöngyöspatán
Fotó: MTI
 

"Nem páratlan a magyar büntetőjogban ez a módosítás, a Btk. most is tartalmaz olyan paragrafusokat, amelyek a félelem- vagy botránykeltésre hivatkoznak" - mondta a kormány tervezetéről a Hírszerzőnek Hack Péter büntetőjogász. Szerinte a gyülekezési szabadság korlátozható, ha annak gyakorlása mások jogait sérti. Hack úgy véli, hogy minden törvény - így a mostani tervezet is - a végrehajtás mikéntjétől függ, így például a mai napig nem tudjuk, hogy lett-e annak valami következménye, hogy a Jobbik elnöke, Vona Gábor a parlament tavalyi alakuló ülésén a betiltott Magyar Gárda ruhájában jelent meg.

Hasonló véleményen van a szakmában liberális jogtudósként számon tartott Sajó András is, aki már a Fundamentum folyóiratban 2002-ben megjelent Önvédő jogállam című cikkében amellett érvelt, hogy kockázatos korlátlanul biztosítani a gyülekezés szabadságát olyan szervezeteknek, amelyek a szabadság felszámolására törekednek. Sajó szerint a jogi beavatkozás szintje a fenyegető veszély szintjéhez kell igazodjon.

A kormány tervezete sokban hasonlít az előző kormány igazságügy minisztere, Draskovics Tibor által kidolgozott törvénytervezethez , amely a félelmet, megbotránkozást keltő csoportos vonulásokat büntette. Szintén ő volt az, aki rendeleti úton tiltatta be a Magyar Gárda egyenruháját. Intézkedéseit akkor élesen bírálta a Fidesz.

Eszes Tamás - három napon belül szabadlábon
Fotó: MTI
 

A két új jogszabály sem bizonyult hatékonynak a paramilitáris szervezetekkel szemben: a Jobbikhoz köthető "polgárőrök", "csendőrök" hetek óta járőröznek Gyöngyöspatán, Hejőszalontán, Hajdúhadházon és Tiszavasváriban. Ráadásul a Heves megyei településen megjelent egy olyan szervezet, a Véderő, amitől még a Jobbik is elhatárolódott: a szervezet által keltett feszültség kedden éjszaka tömegverekedésbe torkollott.

Az LMP a titkosszolgálatokat is bevetné

Míg a kormány indítványa összesen három paragrafust tartalmaz - az egyik a hatálybalépést szabályozná -, az LMP egy nappal korábban benyújtott tervezete több tucat bekezdéssel egészítené ki a Btk.-t. Az ellenzéki párt a módosító indoklásában a hajdúhadházi és a gyöngyöspatai eseményekre hivatkozik, de hozzáteszi, hogy az erőszakos cselekmények szinte mindennapossá váltak "a futballmeccseken, a köztéri rendezvényeken, olykor az üzleti viták kapcsán".

Az LMP javaslata szerint 3 évi elzárással lehetne büntetni azt, aki a lőfegyverrel való kiképzésre és gyakorlatozásra vonatkozó hatósági előírásokat megszegi. Ugyanakkor öt évet kaphat az, aki ilyen "kiképzőtáborokat" szervez. A Dorosz Dávid, Schiffer András, Szabó Tímea képviselők által jegyzet javaslat súlyosabban akarja büntetni a közösség tagja elleni erőszak előkészületét, és lehetővé tenné, hogy titkosszolgálati eszközök is alkalmazhatóak legyenek ezen bűncselekmények felderítésére és megelőzésére.
 

Próbálnak szolgálni és védeni
Fotó: Fazekas István
 

Az ellenzéki párt az eredetileg a családon belüli erőszak megfékezésére kialakított zaklatás tényállását is átszabná: ez a Btk-s passzus akkor is alkalmazható lenne, ha valaki "a zaklatást a sértett valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt követi el" - különösen akkor, ha ezt csoportosan és felfegyverkezve követi el.

A javaslat a verbális erőszak büntethetővé tétele területén is előre kíván lépni, így súlyosabban kívánja büntetni, ha a becsületsértést a nagy nyilvánosság előtt a sértett hovatartozására hivatkozva követik el.

Az állami erőszak-monopóliumot erősítené az MSZP

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a polgárőrségről szóló 2006-os törvényt szeretné módosítani, hogy a jövőben egyértelmű legyen: a közbiztonság fenntartása a rendőrség kizárólagos feladata, bárki más csak vele egyeztetve járhat el.

Az ellenzéki képviselő a javaslatát bemutató keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a tervezet összhangban van a pénteki kormányrendelettel, de szerinte ezt a kérdést nem rendeleti, hanem törvényi szinten kell kezelni.

Az MSZP-s javaslat szerint a polgárőrség a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel. A polgárőrszervezet a rendőrség írásbeli felszólítására felfüggeszti a felszólításban meghatározott feladatainak végrehajtását és szolgálatának ellátását.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.