Oszsza meg másokkal is

A sarkalatos törvények a kétharmados többséggel elfogadandó törvényeket fedik le formai értelemben. Ezekben a kérdésekben a törvényalkotók úgy gondolták, hogy konszenzusra van szükség, tehát az ellenzék is kell a megváltoztatásukhoz. A mostani kétharmados törvények tárgykörei azonban jelentősen eltérnek a korábbiaktól – mondta el Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet alkotmányjogi szakértője.

Alkotmányos válsághelyzet

Szerinte most olyanok is bekerülnek ebbe a körbe, amelyek alapvetően a kormányzat felelősségkörébe tartoztak, mint a nyugdíj, az adó vagy a családpolitika. Akadnak emellett olyan törvények is, amelyek eddig kétharmadosak voltak, de kikerülnek innen, és az alapvető jogok teljesülésének garanciái voltak, hogy az erre vonatkozó szabályokat csak kétharmaddal lehetett megváltoztatni. Most azonban ezek is egyszerű többséggel megoldhatók. Mint például a személyes adatok védelme.

A kormányzati felelősségkörből most a kétharmadba utalt törvények akár alkotmányos válsághelyzetet is teremthetnek, mert a politikai pártok az adórendszert, a nyugdíjrendszert nem alakíthatják a társadalom változásaihoz.

Ezek a sarkalatos törvények

A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvény összesen 39 helyen hivatkozik sarkalatos törvényre. Itt összegyűjtöttük ezeket .

A közteherviseléshez és a nyugdíjrendszerhez parlamenti konszenzust értelmetlenség előírni, mert magában hordozza a válságot. Irreális, hogy családpolitikai és az adópolitikai kérdésekben konszenzusra jussanak a pártok. Az ellenzék nem fog beleegyezni abba, hogy egy új adót bevezessenek. Persze paktumpolitikát lehet még folytatni, amikor az adott politikai erő a fontosabb kérdésekben megállapodik az ellenzék egy részével.

Az alkotmányjogi szakértő szerint most hogy látjuk, milyen alkotmány születik, nyilvánvalóvá válik, hogy mi marad ki belőle. A sarkalatos törvények közé került olyan szabályozás is, amelynek inkább az alkotmányban lenne a helye. Hogyan jelölik az alkotmánybírákat, milyen eljárásrendben jelölik azokat a személyeket, akiket az Országgyűlés megválaszt. Csak annyit tudunk az alkotmányból, hogy az Országgyűlés megválasztja őket. Nem derül ki az alkotmányból az sem, hogy hány főből áll a parlament.

Nemrég módosították a hatályos alkotmányt, amelybe bekerült, hogy 200 fős az Országgyűlés. Az új alkotmányban azonban ez már nincs benne, de az sem, hogy a választási rendszer többségi vagy arányos. Ezt mellesleg a most hatályos alkotmány sem tartalmazta, de amikor azt elfogadták, vele időben érkezett a választójogi törvény is. Emellett az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről szóló törvényről is akkor döntöttek. Ezek voltak a ’89-es sarkalatos törvények, amelyek nem voltak részei az Alkotmánynak, de akár be is kerülhettek volna. Most viszont úgy fogadják el az alkotmányt, hogy ezek a részletek nem ismertek.

A választójogról szóló rész teljesen nyitva hagyja azt is, ki a politikai közösség, azaz kik rendelkeznek választójoggal. Ebben az alkotmánynak egyértelműnek kellene lennie, de nagyon sok lényeges kérdésben továbbutalja a megoldást egy sarkalatos törvénybe. Nem az alkotmányból tudjuk meg tehát, hogyan is kellene az országnak működnie, hanem a sarkalatos törvényekkel együtt lesz teljes a kép.

Az ország gazdaságpolitikáját, társadalompolitikáját, szociálpolitikáját, oktatását, egészségügyét eddig a parlament mind egyszerű többséggel döntötte el a párt akaratának megfelelően. Most azonban ez is gyökeresen megváltozik – mondta el Tölgyessy Péter hétfői előadásán, ahol az alkotmányt elemezte.

A sajtótörvény lesz a minta?

A ’90-es politikai rendezéskor a kétharmados törvények egy világos rend szerint jöttek létre: az alapjogokra, és az alapintézményekre vonatkozzon kétharmados törvény, egyébként pedig a kormányzati felelősségnek kell érvényesülnie. Az alkotmányjogász szerint azonban nagy gondot jelent az alaptörvényben a kétharmados törvények kiterjesztése. Az adókra, a nagy állami vagyonra, a nyugdíjra, a gyerekek után járó adókedvezményre vonatkozó törvények alapjai mind kétharmadossá válnak, eszerint az egyharmad ellenére nem változtathatók meg, így egyszerűen lehetetlenné válik a választói akarat alapján történő kormányzás.

Tölgyessy azt is megjegyezte, hogy némelyik helyen még azt sem mondja meg az alkotmány, hogy mi is szerepeljen a sarkalatos törvényben, mint a jegybanknál. Annyi szerepel, hogy a Magyar Nemzeti Banknak van elnöke, alelnöke, és azokat a köztársasági elnök nevezi ki. Ezen kívül viszont bármi bekerülhet majd a törvénybe.

Egy sarkalatos törvény már megszületett a Fidesz kormányzása idején, a sajtótörvény. Itt az alkotmányba egy rövid, szűkszavú meghatározás került be a sajtószabadságról, utána pedig egy hallatlanul részletes sajtótörvény született. Míg az alkotmány gépelt oldalon 18 oldal, addig a sajtótörvény 120-ra rúg. És Tölgyessy szerint nagyrészt a sajtószabadság visszavételét jelenti.

Félő tehát, hogy a kétharmados törvények többsége erre fog szolgálni: egyfelől egy nagyon egyszerű deklaráció szerepel az alkotmányban, amely többé-kevésbé megfelel a normáknak, másfelől pedig egy kétharmados törvény, amely ezt lebontja.

forrás és szerző : fn.hu / Horváth Balázs


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.