Oszsza meg másokkal is

Talán még az alkotmányozásnál is fontosabb időszak előtt áll a parlament. A részleteket tekintve meglehetősen homályosan fogalmazó alaptörvény ugyanis több rendkívül fontos téma rendezését is kétharmados (sarkalatos) törvények hatáskörébe utalja.

Az elkövetkező hónapokban így várhatóan megalkotják az új választási reformot, az új pártfinanszírozásról szóló törvényt, valamint a bírók jogállását rendező jogszabályt. Szintén megújulhatnak a honvédelmi kötelezettséget szabályozó passzusok is, s nagy vitákra lehet számítani a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadása során is.

Az új alaptörvény a jelenleg még hatályoshoz képest kifejezetten rövidnek mondható, így tetten érhető az a szándék, hogy az csak a keretet adja meg - nyilatkozta lapunknak Gyömöre Máté a Magyar Progresszív Intézet elemzője, aki példaként az alkotmánybíróságok jelölését említette. Míg a most hatályos alkotmány rendelkezik arról, hogy miként kell alkotmánybírókat jelölni, addig az új már nem, hiszen ez benne van az Alkotmánybíróságról szóló törvényben. Ennek megfelelően számos részletszabályozásról külön törvény rendelkezik - mondta.

Az elemző szerint ezek közül kiemelkednek az úgynevezett sarkalatos (kétharmados) jogszabályok, amelyeket ezt követően fogadhat el az országgyűlés. Ugyanakkor számos esetben komoly vitákra lehet számítani. Ilyen lehet az új választójogi törvény, miután az alapvetően befolyásolja a pártok esélyeit a következő szavazás alkalmával.

Gyömöre Máté ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormánypárti politikusok igyekeztek önmérsékletet tanúsítani, hiszen a tavaly május 17-én benyújtott választási rendszerről szóló törvényjavaslatuk érdemben nem változtatna az egyéni és listás ág arányain. Az egyéni ág azonban lényegében egyfordulós lenne, ami az olyan pártoknak kedvez, amelyeknek nincsenek természetes szövetségesei, mint amilyen a Fidesz is. Ugyanígy heves ellenállást válthat ki egyes ellenzéki pártokból a határon túli magyaroknak esetlegesen megadandó választójog is.

A Magyar progresszív Intézet elemzője rámutatott: az elmúlt hetek történései alapján különös figyelem kíséri majd a bíróságok szervezetét és igazgatását meghatározó sarkalatos törvényt is, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, mint a bírói hatalom önigazgatásának csúcsszerve, már nem szerepel az új alaptörvényben. Könnyen előfordulhat, hogy ezt a feladatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium veszi át - fűzte hozzá.

Gyömöre Máté úgy vélte, a legnagyobb kormánypárton belüli feszültséget a helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása okozhatja, mert míg a kormány a központosításban érdekelt, addig a frakció jelentékeny hányadát helyi politikusok, polgármesterek alkotják. Ők aligha támogatnak jó szívvel olyan javaslatot, ami hatalmukat csökkenti.

A sarkalatos törvények közül több már ma is létezik, így néhol a módosítás hiánya lehet figyelemreméltó. Gyömöre szerint különösen ilyen a pártfinanszírozás rendbetétele, ami ugyan a tavalyi országgyűlési választás előtt mindegyik párt szívügye volt (hiszen reálisan elérhetetlen volt az ehhez szükséges kétharmad, így a megoldás elmaradásának felelőssége is megoszlott a pártok között), azonban a kétharmaddal rendelkező Fidesz és KDNP mintha levette volna a témát a napirendről.

forrás és szerző : nepszava.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.