Oszsza meg másokkal is

A héten az Orbán-csomag újabb részletei borzolták a kedélyeket, a konvergenciaprogramból ugyanis szép lassan összeállt: miközben a kormány képviselői azt mondják, nincsenek és nem is lesznek megszorítások, a Brüsszelnek küldött dokumentumban még annál is brutálisabb megszorításokat vázolt fel Brüsszelnek, mint amit a Széll Kálmán-tervből eddig megtudhattunk. A csomag valójában nem 900, hanem többezer milliárd forintos állami kiadáscsökkentést rejt 2015-ig. Ezt a kabinet elsősorban a közfoglalkoztatottak megszorításával és a szociális juttatások megvágásával akarja elérni.

Az állami kiadások csökkentésére egyébként óriási szükség van, ellenkező esetben már jövő évben borulhat a büdzsé, ugyanis 2012-ben egy 1000 milliárdos, 2013-ban pedig már 1400 millárdos lyuk tátong a költségvetési pályán, ha a kormány nem hajtja végre az Orbán-csomagot.

Fájni fog

Számos olyan társadalmi csoport lesz, amelyiknek nagyon fog fájni a megszorítás. A jövő évtől startoló új munkaerőpiaci és foglalkoztatáspolitikai szabályok fájni fognak azoknak, akik elveszítik az állásukat, ugyanis a munkanélküliségi juttatások ideje drasztikusan szűkül. A jövő munkanélkülije három hónap után, ha nem tud elhelyezkedni, közmunkából kell megélnie. Feltéve persze, hogy mindenkinek jut közmunka, a kormány ugyanis 150-200 ezer közfoglalkoztatottal számol 2014-ig, miközben összesen 7-800 ezer munkanélküli lesz, ha 100-150 ezrer rokkantnyugdíjast sikerül visszaterelni a munkaerőpiacra.

Rosszabbul járnak azok is, akiknek lesz állásuk, ugyanis a kormány erősen megnyirbálja a dolgozók jogait a munkáltatókkal szemben, például hosszabb lesz a próbaidő, könnyebbé válik a felmondás, és az évi rendes szabadság mértéke is csökkenhet . A héten ráadásul az is kiderült, hogy a sokat hangoztatott személyi jövedelemadó csökkentés jövőre nem csökkenti, hanem - az adójóváírás szűkítése miatt - növeli a teljes szja-terhet, és 200-230 ezer forintos jövedelem alatt mindenki, még a gyerekesek is rosszul fognak járni.

A megszorításokat megérzik majd a nyugdíjasok, az egyetemisták, és a betegek is. A közalkalmazottak pedig, különösen a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói, mindenkinél többet veszítenek, hiszen befagynak a béreik és elveszítik a korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget is. Matolcsy György viszont a konvergenciaprogramban is olvasható bérbefagyasztásra azt mondta, hogy nem szerepel a konvergenciaprogramban. A kormány a családtámogatások befagyasztásával megszorítja a családokat is.

Nem okozott meglepetést az új tanács

Hétfőn az MNB Monetáris Tanácsa nem változtatott a 6 százalékos jegybanki alapkamat szintjén, ami senkinek nem okozott meglepetést. Az ülés eredménye abból a szempontból érdekes, hogy ez volt az első alkalom, amelyen már mind a négy, a parlament által márciusban megválasztott új külsős tag részt vett. A kamattartás egyelőre azt mutatja, hogy bár a kormánypárt számára elfogadható monetáris tagok már többségbe kerültek az MNB három vezetőjével szemben a héttagú tanácsban, ez nem hozott látványos változást a monetáris politikába.

A monetáris tanács egyébként szerdán állásfoglalást adott ki a kilakoltatási moratóriumról és a bankadóról. A testület szerint ezek hátráltatják a gazdaságot, ezért a kilakoltatási moratórium feloldásában és a bankadó mérséklésében látják a gazdaság fellendítésének egyik lehetőségét.

Beindultak a kilakoltatások

A kilakoltatási moratórium részlegessé tétele után, meglehetősen sok családot tettek az utcára, nem devizahitel-tartozásaik miatt, hanem mert nem az önkormányzatoknak a lakbért. A végrehajtói kamara elnöke azt mondta, az elmúlt napokban néhány kilakoltatást már lebonyolítottak, a kilakoltatás nagyjából 200 ingatlannál tűnik elkerülhetetlennek.

Az egyik kilakoltatás tragédiával végződött, a IV. kerületben a lakásából ugrott ki egy férfi, mert utcára akarták tenni. A férfi 1997 óta egyetlen forint bérleti díjat, külön szolgáltatási díjat, és közös költséget sem fizetett, az önkormányzatnak 2,9 millió forinttal tartozott, de 600 ezer forintnyi összeget halmozott fel a távfűtésből.

A kilakoltatási moratórium miatt egyébként többen nem fizetik rendesen a hitelük törlesztőrészletét – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a legfrissebb jelentésében. Az mt szerint az árverezési és kilakoltatási moratórium hosszú ideig történő fennmaradása miatt egyre nagyobb a nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankok mérlegében, a moratórium feloldása fontos lépés lehet a banki mérlegek megerősítésében és a hitelfelvételi lehetőségek javításában.

Kína finanszírozná a magyar fejlesztéseket

Csütörtökön kiderült az is, hogy a kormány Kínától venne fel kölcsönöket. Ezt úgy oldanák meg, hogy Kínában bocsátanának ki magyar kötvényeket. Fellegi Tamás közel egyhetes kínai látogatásának utolsó napján elmondta egy vezető kínai bank szervezésében kerülne sor az ázsiai kibocsátásra, de Magyarország nem az adósságát szeretné finanszíroztatni Kínával. "Amit adósságcsökkentésre és államadósság-finanszírozásra fordítunk, és ezért hiányzik a fejlesztési büdzséből, azt például innen is pótolhatjuk" - mondta a fejlesztési miniszter. A kötvénykibocsátó a Magyar Fejlesztési Bank lenne, nem közvetlenül a magyar állam. A kínai finanszírozású tervek között szerepel a Malév, valamint a magyar vasút több százmilliárdos korszerűsítése is.

Fellegi találkozott olyan vállalatok vezetőivel is, amelyek már jelen vannak Magyarországon, velük további beruházási lehetőségekről tárgyaltak. Ilyen cég a Wanhua Industrial Group, amely immár a BorsodChem teljes jogú tulajdonosa, és a Huawei is, amely a Kínán kívüli globális központját hozta Magyarországra. "A Huawei vezetőjével közösen vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy a vállalat, hogyan tudja jelentősen bővíteni gyártási kapacitását Magyarországon, ami további többezer munkahely megteremtését jelentheti" - tájékoztatott a miniszter.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.