Oszsza meg másokkal is

Korábban már írtunk róla, hogy a szakemberek között komoly felindulást keltett, amikor először kiszivárgott a kormány oktatáspolitikai koncepciója, azon belül is a tankötelezettség korhatárának leszállítása 15 évre. Az Indexhez eljutott kormányzati előterjesztés szerint a korhatár végül némileg enyhült, ugyanis 16 év lenne.

A lap információi szerint a kormány április 20-án tárgyalja a véglegesnek tűnő koncepciót, miután a társadalmi egyeztetés hatására a korábbi szövegnek körülbelül az egyötödét átírták. A Széll Kálmán tervben szereplő 15 éves korhatárt azért finomították kissé, mert nagy ellenkezést váltott ki a szakmában. A 16 éves korhatár mellett azonban már Hoffman Rózsa és Pálinkás József, az MTA elnöke is érvelt korábban.

Akkor azzal indokolták a döntést, hogy 16 éves kor a gyermekkor határa. Szerintük ez a változás nem azt jelentené, hogy 16 év fölött elzavarnák a gyerekeket az iskolákból, csupán azt, hogy nem lesz kötelező az iskolapadban ülni. A választás ugyanezen szabadsága viszont nem érződik azon a döntésen, miszerint mostantól nem öt, hanem három éves kortól lenne kötelező óvodába járatni a gyerekeket. A gyerekeknek minimálisan négy órát kellene eltölteniük az óvodában, hogy részt vegyenek a délelőtti foglalkozásokon. Arról még nincs információ, hogyan kívánják megteremteni az ehhez szükséges 30-40 ezer óvodai férőhelyet.

Vekerdy Tamás klinikai szakpszichológus korábban alig akarta elhinni, hogy a kormány leszállítaná a tankötelesség korhatárát. Mint a STOP-nak elmondta, szinte minden valamirevaló országban ellenkező folyamatoknak lehetünk a tanúi. Lengyelország például az iskolás gyerekek képességeit és készségeit mérő PISA-jelentés évekkel ezelőtti lehangoló eredményeire reagálva átalakította a teljes képzési rendszerét oly módon, hogy az alapképzés időtartamát kilenc évben határozta meg, épp úgy, mint azt a sokkal sikeresebb Finnországban vagy Németországban is előírják. A lengyel gyerekek négy év alatt bámulatos eredményeket értek el.

"A magyar gyerekeknek is erre volna szükségük. A tankötelesség korhatárának leszállítása nemzetgyilkos gondolat" - állította a szakember. A terv szembemegy azzal az elvárással, hogy a gyermek az iskolás kor végére készségszinten tudjon helyesen és szépen írni, olvasni, számolni, angolul beszélni és számítógéppel bánni. E tudás nélkül a szakmunkásvilágba sem lehet a siker jegyében kilépni.

A pszichológusnál élesebben bírálta a kormány elképzeléseit Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke. A Klubrádiónak nyilatkozó szakember szerint Taigetosz törvényre kellene átnevezni a Széll Kálmán Terv vonatkozó részét, mert az elképzelés azt sugallja, mintha a kormány a buta társadalmat akarná reprodukálni. Trencsényi rámutatott: az elképzelés mögött szalonrasszizmus is fellehető, hiszen nagyon pontosan behatárolható, hogy mely népcsoportot céloz meg a minden racionalitással szembemenő tervezet.

Kötelező lesz

Az Index információi szerint a gyerekeknek a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett tervezet szerint hét éves korukban kötelező lesz majd beiratkozni az általános iskolába, holott eddig lehetőség volt rá, hogy az éretlenebb gyerekek szülei nyolc éves korig várjanak. A gyerekek érettségéről szakértői bizottságok döntenek majd, akik három különböző típusú osztályba sorolhatják a gyerekeket: normál osztályba, kis létszámú, felzárkóztató osztályba, valamint gyógypedagógiai osztályba.

A koncepcióban szerepel az is, hogy 50 óra karitatív munkát kellene végezni a diákoknak, mielőtt érettségizhetnek. A koncepció szerint a közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető, de az elvégzés után írásos formában kell belőle beszámolni.

A tervezet a tanárok védelmében kibővíti a diákok fegyelmi ügyeivel foglalkozó részt. Lehet majd a fegyelmi határozat ellen fellebbezni a fenntartónál, de a törvény biztosítja az elsőfokú döntés azonnali végrehajtásának lehetőségét. Külön deklarálják, hogy az egyházi fenntartású iskolák számon kérhetik majd az adott egyház tanításainak megfelelő megjelenési szabályokat és kötelezettségeket, valamint hitéleti tevékenységet írhatnak elő.

A Magyar Nemzet információi szerint a középiskolai oktatásban bevezetik majd az életvitel tantárgyszerű oktatását. Ennek keretében pénzügyi alapismereteket, egészséges életmódot, közúti közlekedést tanítanának a gyerekeknek. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár a lapnak elmondta, hogy "az iskolák hatásköre, hogy mindezt mely tantárgyba építve adják át a gyerekeknek, valószínűleg általánossá válik az iskolákban az életvitel tantárgy bevezetése, amely az olyan ismereteket gyűjti majd egy csokorba, melyek elengedhetetlenek a mindennapok során".

forrás és szerző : stop / KZs


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.