Oszsza meg másokkal is

„Matolcsy György furcsa ember. Szerintem lövése sincs a gazdasághoz. Mondjuk Orbán Viktornak sem” – ez az enyhén szólva nem túl hízelgő mondat egy uniós alapító ország diplomatájától hangzott el, amikor arra kértük, jellemezze a magyar kormányt. A Hírszerző öt, az EU-ban meghatározó súllyal bíró tagállam és egy, a nemzetközi diplomáciában jelentős szerepet játszó ország diplomatáival folytatott háttérbeszélgetéseket annak érdekében, hogy felmérje: milyen a megítélése a tavaly hivatalba lépett második Orbán-kormánynak és a magyar uniós elnökségnek.

A diplomatákkal beszélgetve úgy tűnt, a tavalyi választások után hatalomra került új kabinet iránt megvolt a bizalom – vagyis nem igaz az a jobboldali argumentáció, hogy a jobboldali kormányokkal szemben úgymond mindig fennáll a gyanakvás, mert ők „nem olyan alkalmazkodóak, mint a baloldaliak”. „Gyurcsány katasztrófa volt. Mindenki csak azt várta, hogy jöjjön helyette valami jobb” – mondta például egy diplomata, és mások is megfogalmaztak hasonló véleményt, igaz, azt is többen megemlítették, hogy Bajnai Gordon kifejezetten magas színvonalon teljesített, tehát innen nézve fel volt adva Orbánnak a lecke – a lécet úgy tűnik, sikerült leverni.

„Bajnai Gordonnal megtörtént, hogy egy EU csúcson öt közép-európai ország nevében beszélt, mert felkérték rá, ez nagyon nagy elismerést jelent a diplomáciában. Na ilyen Gyurcsány Ferencről és Orbán Viktorról is elképzelhetetlen lenne” – fogalmazott az egyik megkérdezett.

Elnézőek

A kapott vélemények alapján azt a következtetést kell levonnunk, hogy a magyar kormány nemzetközi partnerei még így is pragmatizmussal viseltetnek a kabinet bénázásai, időnkénti diplomáciai bakijai, sőt bárdolatlanságai iránt – igaz, a bizalom, és az elnézés nem végtelen. Amit szinte mindenki szóvá tett, az a kormányfő és néhány miniszter már-már komikus késztetése a kettős beszéd iránt. „Egyszerűen nem értjük, hogy a XXI. században hogyan gondolhatja azt a miniszterelnök: ha idehaza mond valamit, azt majd külföldön nem fogják meghallani” – mondta egy diplomata, de akár mind a hat forrásunk véleményét is összegezhette volna.

Így például nyilván nem maradt következmények nélkül az, amikor a miniszterelnök Angela Merkellel kapcsolatban „szegény kancellár asszonyozott”, akit „kabátlopási ügybe kevertek” a Hír TV-ben. „Ilyet egy kancellárról nem mondunk, ezzel nem csak őt, de a német diplomáciát is megsértjük, ezt nem fogják elfelejteni egyhamar” – mondta egy nem német megkérdezett.

„Teljesen megdöbbentem, amikor meghallottam, hogy miről beszél Orbán Viktor március 15-én, hogy ’nem diktálhat nekünk Brüsszel’. Ezt elég furcsa volt az Unió soros elnökétől hallani. Már csak azért sem értettem, mert már lecsengett a médiatörvény miatt kapott nemzetközi kritika, érthetetlen, miért kell ismét ’kardot rántani’ és újra olyat mondani, amire biztosan külföldön is felfigyelnek” – mondta egy nagykövet.
 

Bajnai Gordon a szint több diplomata számára - Orbán leverte a lécet
Fotó: Magócsi Márton
 

A médiatörvényt egyébként minden beszélgetőpartnerünk megemlítette, mint érzékletes példát a kormány diplomáciai érzéketlenségére: alapvető hibának tartották, hogy egy ilyen érzékeny kérdésben a kormány éppen az elnökség indulásakor hoz nagyon is vitatható törvényt – majd a kommunikációban szinte mindent elszúrnak, amit lehet. De többen ugyanilyen érthetetlennek tartják azt is, miért kell ebben a félévben lezavarni az alkotmányozást, ami – ez már most látszik – szintén erős nemzetközi visszhangokat kelt majd. „Volt egy beszélgetésünk Navracsics Tiborral, ő arról beszélt, tanultak a médiatörvény körüli botrányból, még egyszer nem fogják elkövetni ugyanazokat a hibákat, de arra a kérdésre ő sem tudott válaszolni, hogy miért éppen az elnökség idején kell alkotmányozni” – mondta egy forrásunk.

Egy másik diplomata arról beszélt, a nemzetközi közösséget nem is annyira az alaptörvény tartalma (hiszen minden tagállam esetében – már ahol van egyáltalán kodifikált alkotmány – éppen elég sok sajátosságot találni) érdekli majd, hanem maga a metódus. Ez pedig – az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács kiherélésével, a pártkatonák bebetonozásával, vagy éppen a kormányváltás utáni tisztogatásszerű kirúgási hullámmal az államigazgatásban – egy nagykövet szavaival élve azt jelzi, a Fidesz „él és visszaél a hatalommal” (using and abusing the power).

Négy hónap alatt három személycsere

A kirúgásoknál egyébként a kormány komoly hibákat követett el: azt senki nem vitatta, hogy bizalmi posztokon minden kabinet cseréket hajt végre, de jelen esetben a káderváltás mélysége, és a levezénylés módja egy diplomata szerint „egyenesen sokkoló” volt, már csak azért is, mert ezen a téren nagyon fontosak az informális kapcsolatok, melyek két ország diplomatái között hosszú éveken át alakulhatnak, így értelemszerűen hosszú időbe telik, míg egy-egy bizalmasabb viszont sikerül kiépíteni. Ráadásul a rendszert sem igen látták az érintettek: volt egy tagállam képviselői például elmondták lapunknak, hogy a Külügyminisztérium velük foglalkozó szakreferensi posztján négy hónap alatt három ember váltotta egymást, csak a fejüket kapkodták, hogy mi történik. Mindezt ráadásul késő ősszel, néhány héttel az uniós staféta átvétele előtt.

„Az új emberek jól képzettek, igyekeznek, nincs velük gond ilyen szempontból, de még bele kell tanulniuk, egyik-pillanatról a másikra csöppentek bele mindenbe. Nem is értem, miért kellett ilyen mélységben személycseréket végrehajtani nem politikai posztokon is, a kormány saját maga ellen játszott ezzel” – mondta az egyik megkérdezett diplomata. Mindehhez jött még a radikális kormányátalakítás, ami után sokszor a Budapestre akkreditált külföldiek is csak a fejüket kapkodták, hogy egy-egy konkrét üggyel éppen kihez forduljanak, nagyon gyakran előfordult, hogy egyik államtitkárságtól a másikhoz passzolgatták megkereséseiket.
 

Orbán Viktor sok lépése értetlenséget váltott ki a külföldi diplomaták körében
Fotó: Túry Gergely
 

A kormányzati kommunikáció esetében a megkérdezett diplomaták igyakran érthetetlen merevséget és elutasítást tapasztaltak, így – miként egyikük fogalmazott vakóságos virtuális „non-go area”-k alakultak ki, vagyis előbb utóbb nyilvánvalóvá vált számukra, hogy egy-egy államtitkársághoz hiába fordulnak, úgysem állnak velük szóba érdemben.

„Világlapok munkatársai panaszkodnak nekünk, hogy elutaznak Budapestre, bejelentkeznek miniszterekhez interjúra, háttérbeszélgetésekre, vagy egyszerűen csak információt kérnek, és nem állnak szóba velük, ők enyhén szólva nem ehhez szoktak” – jellemezte a helyzetet egyikük, amivel kapcsolatban csak annyit jegyeznénk meg, hogy a kormányzati kommunikáció legalább nem diszkriminál a hazai és külföldi sajtómunkások között a jelek szerint. Miként egy sajtókapcsolatokkal is foglalkozó forrásunk megemlítette, személyes benyomása szerint a velük közvetlen kapcsolatot tartó kommunikációs munkatársakban megvan a segítő szándék, de láthatóan minden információt „felül” kell egyeztetniük, és így válik nagyon nehézkessé a folyamat, illetve valószínűleg „odafent” nincs meg a szándék az információközlésre.

Szilárd alap – egyelőre

Azt azért elmondta egy nagykövetségi munkatárs, hogy ezen a téren javul a helyzet: év elejétől Nagy Anna kormányszóvivő és Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár is szervez már háttérbeszélgetéseket, ahol tájékoztatja a diplomatákat egy-egy konkrét kérdésről. Egy forrásunk ugyanakkor beszámolt egy szerinte a diplomáciában szokatlan bárdolatlanságról tanúskodó esetről is: a kormányváltás után nem sokkal Matolcsy Györgyöt hívták meg egy informális beszélgetésre a kabinet gazdaságpolitikájáról, de ő üzent, hogy nem tud elmenni, küld valaki mást.

Személyes benyomásaikról is megkérdeztük az érintetteket, bár értelemszerűen ez egy érzékenyebb téma. Akik válaszoltak, azok nagyrészt hasonlókról számoltak be: Győri Enikő EU-elnökségért felelős államtitkárt, Navracsics Tibor igazságügyi minisztert, Martonyi János külügy-, és Fellegi Tamás fejlesztési minisztereket általában mint felkészült kormánytagokat említették, a skála másik végén foglalt helyet ugyanakkor Matolcsy György, és maga Orbán Viktor is.

Mint a bevezetőben is írtuk, a fentiek ellenére is meglehetős pragmatizmus jellemzi a magyar kormányhoz való hozzáállást egyelőre, igaz ez sokszor inkább a kabinet lépései ellenére, mint annak köszönhetően van így. Miként a német-magyar kapcsolatokat jellemezte egy forrásunk: ezek nagyon régen kiépített, és nagyon erős alapokra épültek, így egyelőre nem szenvedtek komolyabb károkat, de azért számos lépést értetlenül figyelnek.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Kósa András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.