Oszsza meg másokkal is

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a STOP-nak úgy nyilatkozott, az ország hosszú nevének elvetése, Magyar Köztársaság helyett kizárólag a Magyarország név használata még nem végleges. A kormánypártok képviselőcsoportjai csütörtökön megvétózhatják Orbán Viktor miniszterelnök javaslatát, és a Fidesz elnöksége, amelyik már egyszer rábólintott, még egyszer tárgyalja majd a felvetést.

A hatályos alkotmány 12-szer Magyarországnak, 94-szer Magyar Köztársaságnak nevezi az országot. A címében az alaptörvény a köztársaságénak, preambulumában ellenben az országénak titulálja magát, ám egyiket sem jelöli meg hivatalos névként.

Az államformát a kormánypártok sem változtatnák meg; Magyarország köztársaságként lenne meghatározva az új alkotmány preambulumában (vagy nemzeti hitvallásában, ahogy nevezni tervezik a terminus technikust). A lényegi kérdésben nagy vitát nem valószínűsítenek, Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető a STOP-nak azt mondta, pártja képviselői támogatni tudják a változtatást, az egyszerűsítést jelent, illetve alkalmazkodást az európai trendekhez, de mivel az államszervezet jelentős ügyekben nem változik, a névváltás okán "nem sérül semmi".

Liberalizálódást a KDNP el tud képzelni, például a címer kérdésében. Tehát, hogy az angyalos-tölgyfalombos államcímer ugyanúgy használatos legyen, mint a jelenlegi koronás, de akár még a korona nélküli Kossuth-címer is. A Fidesz szerint viszont az új alkotmány a jelenlegi - címertelen, üres - zászlót és címert rögzíti majd. A főváros marad Budapest, az Országgyűlés sem lesz Nemzetgyűlés, a bíróságok elnevezését - kúria vagy törvényszék - illetően még vannak viták a kormánypártok között. A megyéket azonban visszanevezhetik vármegyékké.

Az országnév megváltoztatásának költségei egyelőre beláthatatlanok. Igazolványok, útlevelek, levélpapírok millióit, intézménytáblák tízezreit kell kicserélni; a bankjegyek nem, de a pénzérmék mindegyike magán viseli a lecserélni tervezett országnevet az államformával. Gulyás ennek kapcsán azt mondta, az átvezetés fokozatos, "ahol lehet, és ahogy lehet". A Fidesz nem szeretne sajtópolémiát a költségekre költött milliárdokról, jóllehet ezt aligha tudja már elkerülni.

Orbán második kormányfőségének kezdete óta folyamatosan a magyar miniszterelnök titulust használja a Magyar Köztársaság miniszterelnöke helyett. A kormány és annak minisztériumai szintén általában köztársaságmentesen, egyszerűen magyarnak nevezik magukat - csak ez eddig keveseknek tűnt föl. Schmitt Pál államfő is minősíti magát időnként Magyarország elnökének, ám Gulyás elmondása szerint az új alkotmány a tisztséget továbbra is a köztársasághoz, nem pedig az országhoz tervezi rendelni.

Az ENSZ honlapja csak Hungarynak nevezi Magyarországot, a CIA Factbook emellé megadja a hosszú verziót, a Republic of Hungaryt, illetve mindkét név magyar eredetijét is. A nemzetközi gyakorlat általában az adott ország államformáját is tartalmazza a konvencionális névben, kivétel például az Egyesült Államok vagy Románia, valamint a spanyolok sem királyságnak, hanem államnak neveztetik az országukat.

"Minden ország saját magának ad nevet, ebben különbözik az emberektől, a többi ország pedig vagy elfogadja, vagy nem. A név megváltozásáról nem kell értesíteni sem a partnerországokat, sem a nemzetközi szervezeteket. Tudomást szereznek róla maguktól, erre valók a nagykövetek, és kölcsönösségi alapon az új nevet használják majd" - mondta lapunknak Balázs Péter, volt külügyminiszter.

Az előző kormány külügyminisztere emlékeztetett arra, mindenki elfogadta, hogy Észak-Korea Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak nevezi magát, illetve Koszovónak sem a nevével, hanem a létével volt probléma sokak számára.

Ugyanakkor a görögökkel szolidaritást vállalva Macedónia önmeghatározását csak kevesen fogadták el, a nemzetközi kapcsolatokban a volt jugoszláv tagköztársaság kénytelen ennek angol rövidítését, a FYROM-ot használni. Hozzátehetjük ehhez, hogy az észak-atlanti demokratikus országok jórésze nem fogadja el Burma immár 20 éve használt saját nevét, a Mianmart, mert arról egy illegitim rezsim határozott.

A névváltoztatás költségein túl a korábbi külügyi vezető további problémaként említette az új országnév fogadtatását. Emlékeztetett arra, hogy a 60-as években Kádár János ellenállt a szovjet elvárásoknak, hogy a nép- helyett szocialista köztársasággá nevezze át magát, és ezt a távolságtartást kedvezően értékelték Nyugat-Európában, ami jelentősen hozzájárult Magyarország elfogadottságához.

"Sem értelmét, sem okát, sem célját nem látom a név megváltoztatásának; ilyet országok csak akkor tesznek, ha létrejönnek, vagy éppen államformát váltottak" - mondta Balázs, aki szerint ezt fogják kérdezni a világon mindenütt, mert mindig többet gondolnak: mi a baj a köztársasággal, talán államformát készülnek váltani a magyarok?

forrás és szerző : stop / bes


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.