Oszsza meg másokkal is

Hadat üzent az Orbán-kormány a "rokkantellátással visszaélőknek" azt szeretnék elérni, hogy akik tudnak, visszamenjenek dolgozni. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi tanulmánya szerint több mint 700 ezer rokkantnyugdíjas él Magyarországon, ami rendkívül magas szám. Az OECD adatai szerint a rokkantnyugdíjasoknak a munkaképes lakossághoz viszonyított arányát tekintve Magyarország listavezető: ilyen ellátásban csaknem 11 százalék részesül, Finnországban 8 százalék, Ausztriában valamivel magasabb, mint 4 százalék (az OECD átlag 6 százalék körüli) az arány.

A rendszer átalakítása régóta szükséges volt, többek között azért is, mert a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása hazánkban messze elmaradt a fejlett országok szintjétől. Míg Magyarországon ez az arány alig 10 százalék körüli, addig az összehasonlításban szereplő többi országban eléri a 30-40 százalékot is.

A képet árnyalja, hogy az ellátásban részesülők körülbelül fele - Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének ( MEOSZ ) számításai szerint - 340-400 ezer fő a még aktív korú, tehát, öregségi nyugdíjra még nem jogosult. Ráadásul, egy részük – az I. és II. kategóriába soroltak - nem is foglalkoztatható.

A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek egészségkárosodása 79 százalék feletti, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba tartozó rokkant az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul. A legtöbb embert a legkönnyebben tehát a III. kategóriából tudna visszaemelni a kormány, de az ONYF-nek nincs adata arra, ebbe a csoportba hányan tartoznak, az illetékes minisztériumnál nem árulták el, de a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (ORSZI utódja – szerk.) sem szolgált adatokkal.

Becslések szerint 100-150 ezer körül lehet az utóbbi csoport tagjainak száma. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter keddi Orbán-csomag ismertető beszédében azt mondta, 100 ezer embert akar a kormány a támogatottak rendszeréből visszaemelni. Korábban még máshogy számoltak.

Gombhoz a kabátot

2010-ben 646,1 milliárd forintot fizetett ki az állam rokkantnyugdíjként, ebből, körülbelül 300 milliárd forintot utalt ki a még aktív korú, rokkantsági ellátásra jogosultaknak - átlagosan 70 ezer forintot. Az új szabályokat a kormány júliusig alkotja meg. Jövőre viszont elkezdik az összes rokkantnyugdíjas állapotának felülvizsgálatát. A közmunkaprogamtól és a rokkantnyugdíjasok visszavezetésétől a kormány két év alatt 213 milliárd forintos megtakarítást vár.

Úgy tűnik azonban, a kormány hadilábon áll az adatokkal. Matolcsy György kedden a 100 ezres létszámon túl egyéb adattal nem szolgált. Mindez azért érdekes, mert tavaly december 14-én még 420 ezer rokkantnyugdíjassal számolt, nem sokkal később pedig Nagy Anna kormányszóvivő az összes, tehát, a valamivel több mint 700 ezer rokkantnyugdíjas munkaerő piacra való visszatérése mellett érvelt. („…ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi, 3,7 millió foglalkoztatott…").
 

Riasztóak a magyar adatok a nemzetköziekhez képest
 

Hogy honnan jött tehát a 700 ezerhez képest a 420 ezer nem tudni, az azonban biztos, a kormányhoz közel álló Századvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza, Heim Péter még a most bejelentettnél is drasztikusabb szigorítást szorgalmazott. „Már idén hozzá kell nyúlni a rokkantnyugdíjas-ellátáshoz, és a 400 ezer rokkantnyugdíjas felét ki kell küldeni a rendszerből.” – vélekedett a közgazdász a Népszabadságnak 2010 őszén.

Szakály József MEOSZ főtitkár szerint nem a megváltozott munkaképességűek egészségi állapotának felmérésének ötletével van baj, már csak azért sem, mert most is rendszeres orvosi felülvizsgálatra járnak az ellátásban részesülők. A kritikus hangokra - miszerint "sokan visszaélnek a támogatással" - Szakály úgy vélekedett: nem szabad általánosítani ráadásul nincsenek adatok arra, hogy valóban hány "potyautas" van a rendszerben.

Mint mondta: a bizottság, mely megállapítja a munkaképtelenség fokozatát, nemcsak az orvostól beszerzett papírok alapján ítél, a Nemzeti Rehabilitációs Hivatalban évek óta funkcióképességet is vizsgáló gépek vannak . Az érdekvédők inkább azt kifogásolják, hogy a nemzetgazdasági miniszter 100 ezerben jelölte meg a „visszavezetendők” számát, ugyanakkor a mikéntet és a hogyant nem árulta el. „Ezzel mintha utasítanák a szakmát, hogy függetlenül a beteg állapotától, össze kell hozni ezt a számot” – mondta a Hírszerzőnek Szakály.

Dominó elv

A Hírszerző által megkérdezett szakértők szerint a kérdés sokkal összetettebb annál, hogy csak egy számot és szigorítást hirdessen a kormány. Forgó Györgyné, volt szociális szakállamtitkár szerint a foglalkoztatási rehabilitációt is módosítani kellene, felkészült orvosokkal, akár több órás vizsgálatokat lehetne végeztetni. „Ha vissza is vezetnek ennyi embert a munka világába, nem látjuk, hogy hol van ennyi munkahely , ráadásul, aki most rehabilitációs járadékban részesül és visszaminősítik, annak nem lesz jövedelme. Munkanélküli lesz, de ellátást nem fog kapni a munkaügyi központtól, tehát szociális segélyért állhat majd sorba. Így egyik oldalról megspórolja a rokkantnyugdíjat a kormány, miközben másfajta támogatásban kell majd részesítenie az illetőt” – sorolta aggályait a MEOSZ főtitkára.

Hasonlóan fogalmazott Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza is. „A kedvezőtlen adottságú személyek - például megváltozott munkaképességűek - munkaerő-piacra visszavezetésével az a probléma, hogy jelenleg nagyon gyér a munkaerő-kereslet, és ebben rövid távon nem is látszik élénkülés” - mondta a kutatásvezető kedden az MTI-nek a Széll Kálmán Tervnek a munka világához kapcsolódó intézkedéseiről.
 

Forgóné szerint nagyon sok rokkantnyugdíjas elmenne dolgozni, ha lenne hova
 

Ráadásul, az sem mindegy, hogy a „visszatereltek” hol élnek, hiszen vidéken, vagy egy kisebb településen sokkal kisebb eséllyel kap munkát egy rehabilitált munkavállaló – mindezt már, Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének elnöke mondta a Hírszerzőnek, aki szerint az sem mindegy, hogy az egykori rokkantnyugdíjas hány éves. Könnyen lehet ugyanis, hogy „csak” a III. kategóriába tartozik, de még egészséges, középkorú munkavállalónak is nagyon nehéz a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok között elhelyezkedni. Balogh az intézkedés kapcsán feltette a kérdést: mihez kezdjenek a rendszerből visszaterelt emberek, ha nem találnak munkát. "Jöhet a megélhetési bűnözés" - tette hozzá.

Így tehát azt sem tudni egyelőre, hogy kíván a kormány 100 ezer rokkantnyugdíjast „kitenni a rendszerből” és hogy oldja meg azok munkába állását. A Miniszterelnökséget hiába faggattuk a részletek mellett többek között arról, fognak-e egyeztetni a szakmai szervezetekkel annyit közöltek csak: „2011. július elsejéig a NEFMI koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 2012. január elsejéig az új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében méltányosan és elvszerűen felülvizsgálják a korábbi minősítéseket”.

Lesz-e párbeszéd?

Pedig, már több szervezet is jelezte, hogy egy asztalhoz ülne a kormánnyal. „Zavaros nyugdíjtisztogatási elméletükkel százezrek életét kockáztatják felkészületlen, tájékozatlan döntéshozók, ezért az érdekvédelem azonnali egyeztetést követel” - olvasható a vegyipari szakszervezet (VDSZ) közleményében, akik azonnali egyeztetést sürgettek. Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének elnöke mint mondta: ahogy eddig is, ezután is meg fogja küldeni javaslatait a kormánynak, bár – ahogy Szakály mondta – még nem kereste meg őket a kormány.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Esztergályos Ildikó


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.