Oszsza meg másokkal is

„Olyan átalakításokat kell végrehajtanunk, amelyek célja, hogy kitörjünk a hanyatlásból” – mondta a Széll Kálmán Tervet bemutató keddi beszédében Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, majd hosszasan sorolta a kabinet teendőit, kijelölve azokat a határidőket, amíg a minisztériumoknak el kellene készülniük a strukturális reformok terveivel, az átalakításhoz szükséges jogszabálytervezetekkel.

A piaci szereplők csalódottan fogadták a bejelentést, mert a miniszterelnök korábbi nyilatkozatai alapján arra számítottak, hogy a kormányzat most már kész tervekkel fog előállni. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a köztévé reggeli adásában azt mondta, a 26 pontból álló akcióterv minden egyes pontja "konkrét intézkedést, konkrét felelőst és konkrét határidőt tartalmaz", a kabinet nem fogja halogatni a program kidolgozását és végrehajtását.

Nem először érte ilyen meglepetés a gazdaság szereplőit, négy évvel ezelőtt az akkori – részben az elődje, részben a 2004 és 2006 között általa vezetett kabinet által termelt óriási államháztartási hiánytól hajszolt –kormányfő hasonló módszerekkel nyugtatgatta a piacokat és bizonygatta kormánya tettrekészségét. Gyurcsány Ferenc 2007. február 15-én jelentette be, hogy „úttörő vállalkozásra” készül: szigorú menetrendet alakított ki a tárcáknak. A terve ismertetésekor a kormányfő azt mondta, a csomag minden pontjának konkrét felelőse és határideje van, így minden számonkérhető a minisztereken.

Gyurcsány 2007-es bejelentése azért okozott csalódást a gazdasági elemzőknek, mert a kormányfő a 2006-os tavaszi kampányban, majd a választások után többször azt nyilatkozta, kész programja van, a tervek a fiókban várják a megvalósításukat. 2006. februárjában a miniszterelnök egy pendrive-ot a magasba emelve kérte a szavazók felhatalmazását a következő négy év kormányzására, „egy új, bátor, igazságos politika folytatására” – az adathordozón az állítólagos reformok voltak kimentve.

A választások után a parlamentben egy vaskos papírkötegre támaszkodva beszélt a nagy terveiről, ám később kiderült, a 2006 második felében a beígért reformok helyett a kabinet a fűnyíróelv alapján végrehajtott megszorításokkal volt elfoglalva, hogy a jelentős hiány leszorításával visszanyerje az országnak hitelező pénzpiacok és a túlzottdeficit-eljárást indító Európai Unió bizalmát. 2007. február 12-i évértékelő beszédében 18 pontos programok hirdetett, ám a piacok ezt fanyalogva fogadták, hiszen a miniszterelnök a már korábban bemutatott nemzeti fejlesztési tervet ismertette – az EU-tól 2013-ig lehívható pénzeket szétosztására tett ígéretet – anélkül, hogy egy szóval is utalt volna arra, hogy ez egy már létező program. Három nappal később végül közzétette a határidőket és a felelősöket is megjelölő 45 pontos munkatervét.

Az ambíció megvolt

„A magyar demokrácia történetében soha nem tűzött még kormány olyan ambiciózus célt maga elé, mint amilyet a második Gyurcsány kormány vállalt 2007 februárjában” – mondta a munkatervet a minisztériumokon számon kérő [origo] hírportálnak fél évvel később Budai Bernadett akkori kormányszóvivő azt magyarázva, hogy a tárcák miért nem tudták tartani a határidőket.

A második Gyurcsány-kormány a négy évvel ezelőtti munkatervében – a mostani kabinethez hasonlóan – távlatos terveket fogalmazott meg, nagy célokat tűzött maga elé. Akkor is napirenden volt a bürokrácia-csökkenés, a költségvetési fegyelem erősítése, a felsőoktatást átalakítása, a belvízi károk elleni védekezés, a takarékosabb, hatékonyabb energiafogyasztást elősegítő program kidolgozása. Szintén szóba került a közigazgatás megreformálása – a kistérségek erősítése –, az önkormányzatok finanszírozásának, illetve a helyhatóságok és a központi állam feladatmegosztásának átvilágítása.
 

Gyurcsány Ferenc - több álma is volt
 

Ahogy most is, akkor is felmerült a táppénz, a munkanélküli támogatás és a különféle szociális segélyek egymáshoz való viszonyának rendezése. Tervezték az újraelosztási rendszer korszerűsítését is, hogy "a jóléti ellátások, segélyek jobban ösztönözzenek a munkára", a rendszer egységes és áttekinthető legyen, ahogy a közfoglalkoztatást is nővelni akarták.

Felmerült az utazási kedvezmények megnyirbálása, illetve szociális alapúvá tétele is - ez a Széll Kálmán Tervnek is fontos eleme, bár a pontos részletek kidolgozása még várat magára. Gyurcsányék egységes tarifa- és kedvezményrendszer bevezetésére készültek, hogy pénzt tudjanak spórolni.

Négy éve téma a rokkantság felülvizsgálata

Négy évvel ezelőtt is szóba került a fegyveres testületek és a rendőrök korkedvezményes nyugdíjának esetleges megszüntetése, vagy legalábbis a munkában maradásuk ösztönzése és a rokkantság újraszabályozása. A hétfői frakcióülés után fideszes források a Hírszerzőnek azt mondták, Orbán Viktor beszédében kihansúlyozta, Magyarországon csak egy nyugdíj lehetséges: a rendes korhatár szerint járó nyugdíj. Gyurcsány kormánya is ezt akarta elérni: 2007-ben tervbe vette annak kivizsgálását, hogy indokolt-e az önálló nyugdíjrendszerek (szolgálati nyugdíjak) fenntartása, vagy inkább egységesítsék a rendszert.

Napirenden volt továbbá a szakképzés megreformálása, a friss diplomások elhelyezkedését segítő nyilvántartási rendszer kialakítása és egy életpályamodell kidolgozása a felsőoktatás tanárai, illetve más közalkalmazottak számára - amire Orbán szintén utalt a hétfői beszédében.

Négy éve a legtöbb vita az egészségügy reformot és a biztosítói modell kiválasztását kísérte. Ebben árpilisi határidőt jelölt ki magának az akkori kabinet, ám a koalíciós partnerek elhúzódó vitája miatt erről késő őszig nem született döntést, majd Sólyom László köztársasági elnök vétója és a 2008. március 9-i népszavazás elsöpörte az új finanszírozási rendszert.

„Robosztus, nehéz programot”

A sajtó folyamatosan nyomon követte a 2007-es munkaterv megvalósítását. Az [origo] hónapról hónapra értékelte a kormány teljesítményét: a késlekedés miatt a hírportál többször is elégséges érdemjegyet adott a Gyurcsány-kabinetnek. Az előfordult, hogy a minisztériumok sajtóosztályait a hírportál világosította fel arról, hogy létezik egy határidőket tartalmazó menetrend, máskor a tárcák egymásra hárították a felelősséget. Augusztusban a teljesítés felől érdeklődő [origo]-nak a Pénzügyminisztérium azt válaszolta: nem kíván „élni a válaszadás lehetőségével” – holott közérdekű adatokról volt szó, tehát a minisztérium köteles lett volna válaszolni a feltett kérdésekre.

Veres János, korábbi pénzügyminiszter - nem élt a lehetőséggel
 

A Világgazdaság augusztus végén értékelte a Gyurcsány-kormány munkáját. A gazdasági napilap szerint az eltelt öt hónap alatt a feles sem teljesült a februári munkatervben rögzített célkitűzéseknek, a reformkormányzás megtorpant. A Világgazdaság összegzése szerint a kabinet mindössze hét feladattal végzett határidőre, nyolc nagyobb csomaggal jelentős mértékben megcsúszott, nyolccal pedig jelentős elmaradásban volt, nagy részük meg sem valósult (a népszavazás után az SZDSZ elhagyta a koalíciót, az MSZP formálisan kisebbségben kormányzott 2010-ig).

A reformtervek kidolgozása az előző kormány alatt tehát folyamatosan csúszott – több esetben végleg lekerült napirendről. Gyurcsány Ferenc később újabb és újabb terveket, programokat jelentett be. Az MSZP és az SZDSZ már 2007 nyarán újabb – végül nem teljesült – pontokkal egészítette ki a koalíciós szerződést, az őszi parlamenti szezonnyitó beszédében a kormányfő 48 pontba szedte a kormány előtt álló feladatokat.

A Zuschlag-botrány kirobbanása után a 7 pontos „közhigiéniai programot” hirdetett a pártfinanszírozás átalakítására. A következő év februárjában jelentette be az Új Tulajdonosi Programot, melynek keretében több állami vállalat – így az Állami Autópálya Kezelő, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító – részvényeit értékesítették volna kedvezményes áron, hogy az az állampolgárokat „tulajdonosokká tegyék”.
 

Kóka János - az egykori partner
 

A koalíció felbomlása után Gyurcsány a blogjában 14 pontban összegezte a kabinet 2004 óta elért eredményeit, hozzátéve: „robosztus, nehéz programot hajt végre a kormány, ami sok tekintetben megviselte a gazdaság teljesítőképességét”. 2008 nyarán baloldali fordulatot propagált a Népszabadságban elhelyezett fizetett hirdetésében, a világgazdasági válság begyűrűzése után pedig 12 pontos csomagot jelentett be.

A kormány 2007 februári munkatervét a Fidesz élesen bírálta. Szijjártó Péter, a párt szóvivője akkor azt nyilatkozta: „így jár az az ország, ahol nincs az emberek által elfogadott kormányprogram”. Szijjártó szerint a Gyurcsány-kormány évről-évre, hónapról-hónapra újabb programot hirdet, aminek az a sorsa, hogy a következő programhirdetéskor a szemetes kosárba kerüljön.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.