Orbán devizaspekulációval mentené a frankhiteleseket?f
2011.03.04. 14:32

A svájci frank árfolyamát a ciklus végéig 190 forint környékén rögzítené az Orbán-kormány, hogy mentse a még fizetőképes svájcifrank-hiteleseket az árfolyamkilengésektől. Az adósoknak azonban a kegyelmi időszak leteltével meg kell fizetniük a mentőövet, ugyanis a rögzített és a tényleges árfolyam különbségéből egy új hitel gyűlik össze. Az árfolyamrögzítés a bankoknak okozhat problémákat, rajtuk egy devizapiaci ügylettel segítene a kormány. A terv, ha megvalósul, komoly költségvetési pénzeket nyelhet el.
Oszsza meg másokkal is
A kormány úgy oldaná meg a devizahitelesek problémáját, hogy három és fél évre, egy alacsonyabb szinten rögzítené a svájcifrank-hitelesek törlesztési árfolyamát, mellyel az adósokat mentesítené az árfolyamkilengések miatt bekövetkező törlesztőrészlet növekedéstől - tudtuk meg banki forrásainktól. A svájci frank árfolyamát egy jegybankhoz közelálló forrásunk szerint 190 forint környékén fixálnák.
Az ügyfelek számára a dolog lényege az lenne, hogy három és fél éven keresztül nem menne a rögzített árfolyam fölé a törlesztési árfolyamuk, tehát ha az említett 190 forint felett alakulna, akkor is legfeljebb 190 forintos árfolyamon törlesztenének (jelenleg körülbelül 210 forintba kerül egy svájci frank). Ez egy tízmillió forintos, 15 éves futamidejű hitel törlesztésénél havi 13 ezer forintost könnyítést jelent. A rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbség minden adósnak egy virtuális számlán gyűlne, amit bankja hitelezne neki, forrásaink szerint „viszonylag alacsony kamattal”.
A három és fél év leteltével azonban az adósoknak fizetniük kell a mentőövért és el kell majd kezdeniük törleszteni az újabb hitelt is. Arról, hogy ez pontosan mit jelent, egyelőre csak találgatások vannak. Amennyiben ugyanis az adósoknak a 3,5 év leteltével el kell kezdeniük törleszteni az új hitelt is, az jelentős terhet jelenthet majd számukra. Elképzelhető azonban az a megoldás is, hogy például csak a futamidő végén kell majd törleszteniük.
Fontos megjegyezni ez a megoldás természetesen a még fizetőképes, jelenleg is törlesztő devizahiteleseken segítene (közülük is csak a svájci frankhiteleseken, a devizahitelesek 90 százalékán). Arra a több mint 100 ezer családra azonban, amelyeket most a kilakoltatási moratórium véd attól, hogy utcára kerüljenek, a kormánynak más megoldást kell majd találnia.
A bankok is kapnak segítséget
A bankoknak az árfolyamkülönbözet három és fél évig tartó finanszírozása komoly likviditási problémákat okozhat, ugyanis hatalmas összeg gyűlik majd össze a virtuális számlákon, melynek ellensúlyozására a bankoknak forrásokat kell találniuk. Ha például az egész időszak alatt átlagosan 20 forint lesz a különbség a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között (tehát átlagosan 210 forintba fog kerülni egy svájci frank, mint most), akkor a kamatokat nem számítva körülbelül 100 milliárd forintnyi új hitel halmozódik fel az időszak végére.
Értesüléseink szerint azonban a bankok is kapnának némi segítséget, a kormány ugyanis megvédené őket attól, hogy a svájci frank további erősödése miatt túlságosan nagyra nyíljon az olló a rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között. A jelenlegi kilátások szerint ugyanis a svájci frank tovább fog erősödni az euróval szemben. Ez, mint azt az utóbbi hónapokban többször megtapasztalhatták az adósok, azt eredményezi, hogy egyre több forintba kerül egy svájci frank, a következő évekre akár 230-240 forint feletti árfolyamot sem tartanak kizártnak a devizapiaci elemzők.
Devizaspekulációba kezd a kormány?
Amikor az adósok a svájci frank hitelüket törlesztik, akkor a bankok a befizetett forintot általában átváltják euróra, majd az euróért svájci frankot vesznek. A kormány egy devizapiaci ügylet segítségével rögzítené azt az euró-svájci frank árfolyamot, amelyen a bankok svájci frankot vesznek (és így refinanszírozzák a folyósított hiteleket). Az árfolyamrögzítést a kormány úgy oldaná meg, hogy a bankok határidős devizapiaci ügyletet kötnének a teljes svájci frankhitel állományra.
Ez lényegében azt jelentené, hogy a bankok szerződést kötnének egy devizapiaci szereplővel - értesüléseink szerint a Svájci Központi Bankkal - arról, hogy 3,5 év alatt, bármikor a szerződésben rögzített árfolyamon vásárolhatnak tőle svájci frankot. A bankok az említett határidős szerződésben rögzítenék, hogy ha a svájci frank erősödése az euróval szemben meghalad egy bizonyos szintet, akkor a bankoknak joguk lesz a szerződésben szereplő kedvezőbb árfolyamon svájci frankot venni.
A szerződésben például megállapodhatnak arról, hogy ha 10 százaléknál többet erősödik a svájci frank a kiinduló árfolyamhoz képest, a bankok akkor is vásárolhatnak a jelenlegitől 10 százalékkal erősebb árfolyamon. Forintosítva ez azt jelenti, hogy ha a svájci frank 15 százalékot erősödik az euróhoz képest, akkor a jelenlegi 210 forint helyett körülbelül 241 forintba fog kerülni egy svájci frank (feltéve persze, hogy a forint közben nem erősödik vagy gyengül az euróhoz képest). Viszont ha a bankok devizapiaci ügyletet kötnek a fent leírt módon, akkor joguk lesz a piaci ártól függetlenül 230 forintos svájci franknak megfelelő euró-svájci frank árfolyamon svájci frankot vásárolni. (Az ilyen opciós szerződés valószínűleg lehetővé teszi majd, hogy ha mégsem száll el a svájci frank, a bankok a kedvezőbb piaci áron is vehetnek svájci frankot)
Ennek az opciónak azonban komoly ára van a piacon. Egy 10 százalékos árfolyamelmozdulásra kötött fedezeti ügylet a devizapiacon banki szakértők szerint durván számolva akár 80 milliárd forintba is belekerülhet (ha még nagyobb árfolyamkülönbségre kötik, nagyobb prémiumot is kell majd fizetni). Ez lesz az adófizetők hozzájárulása a frankhitelesek problémájának megoldásához.
forrás és szerző : Máriás Leonárd
Az eredeti írás itt olvasható
|