Oszsza meg másokkal is

"A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?" - tizenegyedikként ez a kérdés is felkerült arra a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója által február 11-én összeállított 12 pontos kérdőívre, mellyel a nemzeti konzultáció keretében az új alkotmány tartalmáról szondázzák a közvéleményt.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (tész) irányuló kérdés igazi kakukktojás. A gyerekek után járó extra szavazati jog kivételével - melyet a választójogi törvénynek kellene majd szabályoznia - ugyanis az összes kérdés arra vonatkozik, hogy milyen alapvető értékeket védjen és támogasson az új alaptörvény, ezzel szemben a tész egy büntetőjogi kategória, amely sem az alkotmányban, sem pedig a kétharmados "sarkalatos" törvényekben nem szerepelhet, legfeljebb a feles többséget igénylő új Büntető törvénykönyvben (Btk.). Ráadásul egy olyan büntetési tételről van szó, amely 11 éve része a magyar jognak, a bíróságok pedig alkalmazzák is.

Beelőznék az Ab-t

"Ez az egyetlen közbiztonság, rend fogalomkörébe kapcsolódó kérdés, ami a múltban heves büntetőjog-politikai, alkotmányos és nemzetközi jogi vita tárgya volt" - indokolta e-mailben adott válaszában Szájer József, a Fidesz és a KDNP alkotmány-szövegező bizottságának elnöke, európai parlamenti képviselő, miért került fel ez a pont a kérdőívre.

"Nem tudom, miért melegítették fel az ügyet, hiszen évek óta nem szerepel a politika napirendjén. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a Fidesz jogászai elébe akarnak menni az Alkotmánybíróság döntésének, és úgy akarják megfogalmazni az új alaptörvényt, hogy abból ne legyen levezethető a tényleges életfogytiglan alkotmányellenessége" - mondta a Hírszerzőnek Hack Péter, büntetőjogász. Ezt Szájer is elismeri, hangsúlyozva, ha az emberek támogatják a tész fennmaradását, akkor meg kell teremteni a szükséges alkotmányossági alapokat.: "Ha a többségük támogatja - ami vélelmezhető, de mégsem teljesen evidens - akkor annak biztos alkotmányos alapokat kell teremteni, ami nem jelenti feltétlenül, hogy szó szerint bele kell írni az alkotmányba, de azt igen, hogy garantálni kell benne, hogy ne lehessen alkotmányellenesnek nyilvánítani a tényleges életfogytiglan Btk-beli tényállását" - írta válaszában.

A tész-t lehetővé tevő törvényt még az első Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Dávid Ibolya dolgozta ki 1999-ben. Miután az Alkotmánybíróság első döntései egyikeként 1990-ben eltörölte a halálbüntetést, és a csúcsbüntetés szerepét az életfogytig tartó szabadságvesztés vette át, bizonyos civil szervezetek és politikai pártok azt követelték, hogy Magyarország állítsa vissza a halálbüntetést vagy jogalkotók érjék el, hogy a legsúlyosabb börtönbüntetés ne csak nevében legyen életfogytiglani. Korábban ugyanis a bíróságnak kellett minden esetben határoznia arról, hogy az életfogytiglanra ítélt mikor helyezhető legkorábban szabadlábra.

Se lenyelni, se kiköpni

Egy-egy brutálisabb, a társadalmat megrázó gyilkosság után ezek a szigorítási követelések igen népszerűek voltak, így hatottak a politikára és a törvényhozásra is. 1993-ban 25 évre emelték az életfogytiglan alsó határát - illetve szűk körben már ekkor lehetővé tették a tész-t ismételt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéléltek esetében - majd 1999-ben bevezették a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést a gyilkosok büntetéseként. Ezt követően többen is az Alkotmánybírósághoz fordultak arra hivatkozva, hogy a tész nem csak korlátozza, hanem végérvényesen megszünteti az emberi szabadságot, és kimeríti az embertelen bánásmód fogalmát.
 

Egyirányú út
Fotó: Túry Gergely
 

"A testület pár hete tárgyalta az ügyet, de még nem készült határozattervezetet, nem tudom megmondani, hogy mikor hozza meg a döntését az Alkotmánybíróság" - mondta a Hírszerzőnek Sereg András, az Alkotmánybíróság (Ab) szóvivője. Sereg azt mondta, az első indítványok 2004-ből valók, akkor két budapesti ügyvéd, Kussinszky Péter és Juhász Zoltán Tamás kérte a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. A testület - melyet nem kötnek határidők - tehát több mint hat éve nem tud dűlőre jutni, ám az ügy elhúzódása nem példa nélküli: az Ab hosszú éveken keresztül rágódott az eutanázia vagy az abortusz kérdésén is.

"Elhúzott halálbüntetés"

"Miután a Jobbik az alkotmányozás ürügyén megint elővette a halálbüntetés visszaállítását, a rendpárti szavazóira figyelő Fidesznek mondania kellett valamit, ráadásul rosszul érintené, ha az Ab végül is az alkotmányra hivatkozva elmeszelné a tényleges életfogytiglant" - véleményezte a mostani helyzetet Hack Péter.

A büntetőjogász szerint a vizsgálat még azt is megállapíthatja, hogy 11 éve alkalmazott büntetési tétel sérti az Egyesült Nemzetek Kínzás és más kegyetlen vagy megalázó büntetések elleni, Magyarország által is aláírt egyezményét.

"A szakemberek gyakran nevezik 'elhúzott halálbüntetésnek' a tész-t" - mondta a Hírszerzőnek Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) osztályvezető-helyettese. Szerinte a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés semmiképpen nem nevezhető humánus, EU-konform büntetésnek, ebben a formájában egyedül Angliában és Wales-ben alkalmazzák.

Menekülés az öngyilkosságba

Jelenleg 16 olyan elítélt van Magyarországon, akit jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtottak: az első ítélet a Btk. módosításának hatálybalépést követő évben, 2000-ben született - tudtuk meg Szalai Tímeától, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának sajtóiroda-vezetőjétől.

Az OKRI egy országos kutatás keretében 2008-ban 9 tész-essel készített interjút, melyekből kiderül, hogy az elítéltek egy része képtelen belenyugodni abba, hogy élete végéig börtönben marad. Ezért többen az öngyilkosságot fontolgatják, mások a szőkésre gondolnak. "Van, aki csak vegetál, másokban marad még életösztön és abban reménykednek, hogy egyszer majd változni fog a törvény" - mondta a Hírszerzőnek a kutatást vezető Nagy László Tibor. Az elmúlt években két tényleges életfogytiglanos is öngyilkos lett.
 

A szökést fontolgatják
Fotó: Túry Gergely
 

Persze a tész-es elítéltek többsége olyan sorozatgyilkos, aki brutális tettei miatt nem számíthat a társadalom megértésére. Az első elítélt, Boi Gyula 1999-ben egy baltával irtotta ki a családját és ugyancsak tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kapott a balástyai rém néven hírhedtté vált Szabó Zoltán is, akit négy nő meggyilkolásáért ítélt el a bíróság.

"Még a bíróság sem láthatja 30 évre előre, hogyan alakul egy elítélt személyisége" - állítja a kriminológus, aki szerint meg kéne teremteni a felülvizsgálat lehetőségét. Nagy László Tibor úgy véli, egy meghatározott idő, 25-30 év után egy speciális szakértői bizottság dönthetne az esetleges szabadlábra helyezésről - mérlegelve többek között a bűncselekmény súlyát, az eltelt időt, az elkövető személyiségfejlődését.

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.