Oszsza meg másokkal is

"Nem akarok a miniszterelnöknek keresztbe tenni, azt a munkát végzem egy egyeztetett program alapján, amit vele megbeszéltem" - nyilatkozta több alkalommal Tarlós István főpolgármester, aki már megválasztása előtt is gyakran hangoztatta, hogy konszenzusos politizálásra törekszik, nem akar boszorkányüldözést a fővárosban. Arra azonban kevesen számítottak, hogy azt az Atkári Jánost teszi meg pénzügyi főtanácsadójául, aki Demszky Gábor helyetteseként éveken keresztül felelt Budapest pénzügyeiért.

Atkári megőrzése mellett mindenképpen említést érdemel még a szintén szabaddemokrata oldalról városvezetésben tartott vagy oda beemelt Győri Péter hajléktalanügyi szakértő, Ráday Mihály városrendezési tanácsadó, Pető György, a közterület-felügyelet vezetője, vagy Bojár Iván András városarculati tanácsadó esete.

A jobboldal problémái Tarlóssal nem csupán a "másik oldalról" átvett szakértők miatt generálódtak, hanem a saját táborhoz tartozókkal kirobban konfliktusok miatt is. Itt van mindjárt Rogán Antal belvárosi polgármesterrel történt egyezkedése. Tarlós először helyettesének gondolta ki a fiatal politikust, aztán fejet hajtott Rogán pozíciótól való visszalépése előtt. Egyesek úgy vélik: a két politikus - illetve a Fidesz-vezérkar - megállapodott abban, hogy Tarlós egy ciklus után lemond a főpolgármesterségről Rogán javára, aki addig az V. kerületben gyűjti tovább a polgármesteri tapasztalatokat és a népszerűséget.

Valódi konfliktushelyzetet először Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel sikerült abszolválnia a főpolgármesternek, amikor a tárcavezető hozzáértését vonta kétségbe egy kormány által a fővárosnak beígért, de határidőre át nem utalt, a BKV működőképességének fenntartására szánt 12,5 milliárdos összeg apropójából.

A következő éles szembenállást a városvezető és a kormánypártok között a fővárosi kórházigazgatók megkezdett, majd Tarlós által leállított kirúgási akciója jelentette. Szentes Tamás, a budapesti egészségügyért is felelős főpolgármester-helyettes Tarlós tudta nélkül kezdett hozzá a kórházvezetők elbocsájtásához, ám főnöke külföldről üzenve leállítatta az akciót.

A városvezető és az őt jelölő Fidesz viszonya szempontjából Tarlós ezt követő nyilatkozata az érdekes, mely szerint "nem lesz kirúgva a főpolgármester-helyettes. Azért nem, mert nem vagyok hülye, nem fogom kirúgni, amikor ő csak egy eszköz, de más mozgatja". A főpolgármester azóta sem nevezte meg, kit vagy kiket sejdít az egészségügyi affér hátterében.

Tarlós István harmadéves ténykedését számos kisebb összekülönbözés is kísérte/kíséri. Itt van például a Szabó Ervin Könyvtár névadásáról fiktív történészek által elindított tavaly szeptemberi kezdeményezés, melyet Szőcs Géza kulturális államtitkár is támogatott. Akkor Tarlós főpolgármester-jelöltként az államtitkár ellenében a könyvtáralapító nevének megtartása mellett foglalt állást.
 

Gerendai Károly és Tarlós István
Fotó: MTI
 

Régi viszályt elevenített föl az egykori óbudai városvezető a Sziget Fesztivál 2,5 milliárd forintos megadóztatására irányuló januári bejelentésével, amely azóta 50 milliós közterület-használati megállapodássá szelídült. Idén is lesz tehát fesztivál, bár a megemelt díj vélhetően áremelésre sarkallja a szervezőket, ami tovább csökkenti a magyar fiatalok rendezvényre történő kijutásának esélyeit.

Vitákat váltott ki a frekventált budapesti aluljárók hajléktalanoktól való megtisztítását célzó fővárosi rendelet is. Az ezekben a terekben közlekedő polgárok és turisták lelkesen konstatálják, hogy kevesebb a földalatti csomópontokon életvitelszerűen élők száma. Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy milyen esztétikai és morális problémákat élnek át a kevésbé központi városrészekben élők az oda áttelepült hajléktalanok jelenléte miatt. A földönfutókat segítő szervezetek csupán a probléma tüneti kezeléséről beszélnek, amely nem jelent valódi megoldást a súlyos társadalmi problémára.

Tarlós István eddigi főpolgármesteri ténykedése legalábbis ellentmondásos. Az ellenoldal üdvözli, hogy személyében látszólag erős ellenpólusa van Orbán Viktor miniszterelnöknek, bár sok szempontból bírálják Tarlós antiliberális megnyilvánulásait. Saját táborában a városvezetőt egyfelől túl engedékenynek láttatják a politikai ellenfelekkel, túl önjárónak a kormányoldallal szemben.

Fő kérdés, hogy Orbán meddig tűr meg maga mellett egy viszonylagos függetlenséggel bíró erős embert, Tarlós pedig hogy viszonyulna az esetleges kormányzati retorziókhoz. Ahogy a főpolgármester a napokban fogalmazott, erős megfontolás tárgyává teszi, hogy 2014 után akar-e egyáltalán politizálni. Vajon addig hogyan?

forrás és szerző : STOP / Bencsik Gyula


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.