Oszsza meg másokkal is

Az önkormányzatok évente mintegy 4 ezer milliárd forintból gazdálkodnak. Ehhez képest adósságuk igen tekintélyes, ezer milliárd forint körüli. Az elmúlt év utolsó negyedében a helyhatóságok gazdálkodásának pénzforgalmi hiánya az első háromnegyedévi 97 milliárd forinttal szemben 247,7 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormány a 3,8 százalékos hiánycél meghatározásakor az önkormányzati alrendszer 190 milliárdos deficitjével kalkulált. A beérkezett adatok a helyi adók, különösen az iparűzési adó elmaradását mutatják, de a gépjárműadó, az illetékek és más bevételek is alacsonyabb összegben teljesültek. Az előzetes tényadat 57,7 milliárd forinttal tér el a várttól.

Halász György Imre, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa a 4 százalékos deficitről szóló beszámoló alapján már reálisabbnak látja a képet. Emlékeztetett arra, hogy a kormány a központi költségvetésből a korábban megszokottnál nagyobb összegeket utalt át mindenféle alrendszerbe, így a társadalombiztosításba is. Ez utóbbinál novemberben és decemberben a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalása jelentett friss forrást. A többiek, köztük az önkormányzatok is kevesebbet kaptak, nyilván emiatt kerültek nehezebb helyzetbe, működésük finanszírozásához újból hitelhez nyúltak.

A gazdasági tárca jelentésében az olvasható, hogy a kormánynak az önkormányzatok gazdálkodását mutató pénzforgalmi adatairól előzetesen nincsen pontos képe, mivel számláikat nem központilag a Magyar Államkincstárnál, hanem egyedi döntéseik alapján kereskedelmi bankoknál vezetik. Emellett a jelenlegi jogszabályok alapján a központi kormányzatnak alig van lehetősége arra, hogy a 3200 önkormányzat gazdálkodására érdemi hatással legyen. Az önkormányzatok nem csak beruházásokra, hanem működésre is vehetnek fel hiteleket. Az NGM vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetének, és várható hiányának pontosabb előrejelzését szolgálná - áll a közleményben.

Magát megnevezni nem kívánó elemzőnk úgy vélte, hogy e közlésből az vehető ki, hogy a kormány központosítaná a finanszírozást. Kétharmados erejével megtehetné, hogy a maga szája íze szerint változtasson a kétharmados önkormányzati törvényen. Ha a kormány áttekinthetőbb finanszírozási rendszert akar, akkor minden további nélkül a Magyar Kincstáron keresztül finanszírozhatná a helyhatóságokat. Ez persze cudar hatással lenne a hazai bankrendszerre, különösen az OTP Bankra, amely jelentős részt vállalt a helyi finanszírozásból. Ez viszont lakossági ágon drágítaná meg a bankolást - jegyezte meg szakértőnk.

Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár szerint annak, hogy a Magyar Államkincstár vezesse a folyószámlákat, nem lenne túl sok értelme, ráadásul ez sértené az önkormányzatiságot is. Szerinte nem információhiány van e téren, hanem egészen másról van szó. A 2006-os választások után azzal bíztatta a Fidesz az önkormányzatokat, hogy csak nyugodtan költsék a pénzt, vegyenek fel hiteleket, bocsássanak ki kötvényeket, majd ha hatalomra kerülnek, konszolidálják a kialakult helyzetet. Ezt most nem tudja megtenni a kormány. Ha mégis, akkor őszintén a lakosság elé kellene tárnia a valós helyzetet. Ebben viszont kételkedik a szocialista politikus.

forrás és szerző : R.ZS. / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.