|
Az egykori BKV hagyatéka: pikáns ötletek bukkantak fel a Városházán
2011.02.16. 05:43

Számos konkrét ötlet felmerült a Városházán azzal kapcsolatban, hogyan javítsanak a közlekedési cég anyagi kondícióin. A jegyár-támogatások csökkentése csak az egyik opció, amennyiben az állam kipótolja a kieső bevételt, a főváros nem ragaszkodik a szigorításhoz.
Oszsza meg másokkal is
Bedől a budapesti közösségi közlekedés, ha az állam nem konszolidálja az egykori BKV 77 milliárd forintos adósságát – figyelmeztetett az elmúlt hetekben többször is Tarlós István főpolgármester. A cég utódjaként létrehozott Budapesti Közlekedési Központ ugyanakkor még az adósságok átvállalása után is állandó anyagi gondokkal küszködne, ha nem változtatnak a finanszírozás szerkezetén.
Mint először lapunk megírta, a Városházán ennek kapcsán felmerült, hogy a hat év alattiak és a 65 év fölöttiek eddigi teljes utazási kedvezményét a felére lehetne csökkenteni. Erre már csak azért is egy reális esély van, mert maga a miniszterelnök is megpendítette korábban – a Matolcsy-féle takarékossági csomag részeként – hogy szűkíteni fogják a támogatásokat.
Nem térít meg teljesen az állam
Ez számszerűen Budapest esetében a következőképpen néz ki: az állam elvileg megtéríti a közlekedési cégeknek (MÁV, Volán társaságok, BKK) a kedvezmények nyomán kieső bevételt, a valóságban azonban ez nem így van. Most egy havi bérlet teljes ára 9800 forint, egy kedvezményes tanulóbérleté 3580-ba kerül, amihez az állam ugyannyit tesz hozzá, vagyis 2300 forint veszteség így is keletkezik, ami éves szinten már nagyjából hat milliárd forint bevételkiesést jelent a BKK-nak. Ehhez jön még a társaság számításai szerint egy újabb 3.5 milliárdos hiány, ami abból ered, hogy valójában több 65 év feletti utazik közösségi közlekedéssel Budapesten, mint amennyiük után az állam térít.
Információink szerint a város és a BKK vezetése nem tekinti elvi kérdésnek a támogatások szűkítését. „Mi a cég finanszírozhatóságát tartjuk szem ellőtt, ha az állam kipótolja a kedvezményes bérletekből eredő bevételkiesést, felőlünk maradhat is a 65 év felettiek és a 6 év alattiak ingyenes utazása, és a kedvezményes bérletek. Vagy lehet valamilyen formában szűkítetten fenntartani a rendszert, nyitottak vagyunk minden megoldásra” – mondta egy városházi forrásunk.
Csökkentsék az áfát?
További lehetőségnek tartják még, hogy az állam csökkentse a közlekedést terhelő áfát. Jelenleg ennek mértéke 25 százalék, vagyis a legmagasabb kategóriába tartozik, miközben nemcsak Európa legtöbb országába sorolták a kedvezményes áfa-körbe a tömegközlekedést, a 90-es években még idehaza is ez volt a helyzet. A BKK-nál úgy számolnak, hogy a csökkentés részben, vagy akár egészben finanszírozása javítására fordítaná a cég, vagyis a jegyárak nem (vagy nem annyival) csökkennének, amennyivel a forgalmi adókulcs. Ebből akár évi 9 milliárd forintos pozíciójavulást is el lehetne érni a számítások szerint.

Gyors segítség kell a megroggyant helyzetű cég rendbetételére
Fotó: Horváth Szabolcs
A cafetéria megadóztatása szintén nem a közösségi közlekedés támogatása irányába tett lépés – míg ugyanis a bérlet ebbe a körbe tartozik, ha valaki autóval jár a munkahelyére, és ezért a cégtől támogatásban részesül, azt adómentesen kapja, ezen is változtatni lehetne – vélik a Városházán, hiszen így az állam inkább az autós közlekedést támogatja.
Közlekedési adó
Mindezek eddig olyan megoldási javaslatok voltak, amik ne érintenék a támogatási rendszer egészét, de Tarlós István korábban a Hírszerzőnek adott interjújában beszélt az önkormányzati adórendszer átalakításának lehetőségéről is. Eszerint helyi közlekedési adót lehetne bevezetni a gépjárműadó helyett. Ebből jelenleg éves szinten 13 milliárd folyik be a kerületekhez, a Városháza szívesen látná ezt a bevételt saját magánál, a közösségi közlekedés támogatására. Egy forrásunk szerint ugyanakkor az adó mértékét némileg akár emelni is lehetne – úgy, hogy évi 20-30 milliárd forint közötti bevételt hozzon – és meg lehetne osztani a pénzt a főváros és a kerületek között.
Franciaországban ugyanakkor minden nyolc munkavállalónál többet foglalkoztató cég helyi közlekedési adót fizet, ami az önkormányzathoz folyik be, és csak erre a célra lehet fordítani – ott a közlekedési cégek bevételnek harmada ebből származik, ezt is egy használható modellnek tartják.
Elképzelések tehát bőven vannak, kérdés, miről sikerül majd megegyezni a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A tárgyalások folynak.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|