|
Ördögi kör: ki fizeti valójában a bankadót?
2011.02.12. 09:09
Megkezdődött a bankadó továbbhárítása a lakosságra - állítják a fogyasztóvédők, vagyis eszerint a kormány nem fogja tudni elkerülni, hogy a hatalmas sarc végül megszorításként csapódjon le a lakosságnál. A PSZÁF tapasztalatai azonban "nem csengenek egybe" ezzel, a felügyelet szerint nem volt megfigyelhető trendszerű áremelés a bankoknál. A jegybank tavalyi eredményei viszont a PSZÁF eredményeivel nem csengenek egybe teljesen, az MNB ugyanis már tavaly novemberben kimutattta, hogy a bankok szeptemberben hirtelen megemelték az áraikat.
Oszsza meg másokkal is
Úgy tűnik, a kormánynak nem sikerül beváltania tavaly nyáron tett ígéretét, mely szerint a bankok nem háríthatják át a bankadót. Legalábbis erre következtet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), ugyanis a hozzá befutott ügyfélpanaszok szerint egy magyarországi bank már kezdeményezte díjai emelését.
A FEOSZ tájékoztatása szerint a Volksbank felhívta ügyfelei figyelmét, hogy emelkedik a lakossági bank- és hitelkártyák éves, valamint kibocsátási díja, illetve annak költsége is, ha valaki sürgősségi kártyagyártást igényel. Szintén többet kell fizetniük majd az ügyfeleknek, ha a készpénzfelvétel ATM-automatából történik. Növekszik a havi számlavezetési díj, illetve több költséggel fog járni az eseti átutalási megbízás is. Ugyanígy emelkedik a forintszámláról történő forintkifizetéssel járó pénztári műveletek díja is. A FEOSZ ezért arra kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), vizsgálja meg, a bank magatartása megfelel-e a törvényi előírásoknak.
PSZÁF: felelőtlen a FEOSZ
A PSZÁF tapasztalatai azonban nem csengenek egybe a fogyasztóvédők következtetésével. Megfelelő háttértanulmányok hiányában nem lehet és felelőtlen azt állítani, hogy a díjak emelése a bankadó következménye - válaszolta a Hírszerző kérdésére a PSZÁF szóvivője. A PSZÁF egyébként napokon belül publikálja a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek költségeire vonatkozó vizsgálatának eredményét 2010 második félévére vonatkozóan. Binder István erről előzetesen annyit mondott, hogy a felügyelet nem tapasztalt az ügyfelek széles körét érintő, trendszerű áremelkedést a nagy pénzügyi szervezeteknél.
A szóvivő szerint emellett lehettek olyan szereplők a pénzügyi szektorban, akiknél voltak áremelkedések, de a díjak és jutalékok jellemzően infláció alatti mértékben emelkedtek. Binder István felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzintézetek ügyfelei a PSZÁF eredményeinek publikálását megelőzően is áttekinthetik a banki költségek változását a felügyelet termékösszehasonlító táblázatai segítségével.
|
Elkerülhetők a megszorítások?
|
|
A 200 milliárd forintos bankadó kivetésekor az Orbán-kabinet vezető politikusai minden adódó alkalommal hangsúlyozták, olyan megoldást találtak a költségvetés kiegyensúlyozására, amelynek köszönhetően nem a lakossággal fizettetik meg a büdzséből hiányzó pénzeket. A Költségvetési Tanács már akkor ellenkezőképpen vélekedett, és számításai azt valószínűsítették, hogy a bankadó egy részét elkerülhetetlenül a lakosság fogja megfizetni.
A bankadó első részletének befizetésekor tavaly szeptemberben a bankszövetség is hangsúlyozta, hogy ezt a terhet nem hárítják tovább az ügyfelekre, azonban Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa már azt is hangsúlyozta, hogy a váratlan többletköltséget a bankok már nem tudják ellensúlyozni a működési költségek további csökkentésével, és ha sokáig marad az új adó, kénytelenek lesznek továbbhárítani ezt a terhet az ügyfelekre.
|
Tavaly már emeltek a bankok
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tapasztalatai viszont a PSZÁF által közölteknek mondanak ellen. A jegybank tavaly novemberben megjelent stabilitási jelentése megállapította, hogy az erős svájci frank, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása jelentős mértékben rontotta a bankok jövedelemtermelő képességét, és az is megfigyelhető volt, hogy a bankok tavaly szeptemberben hirtelen átlagosan 7-8 százalékkal emelték díjtételeiket.
Nagy Márton, az MNB stabilitási területének vezetője a jelentés bemutatásakor elmondta: bár a bankrendszerben a jövedelmezőség csökkenése általános folyamat, a szeptemberi teljesítményben már benne van a bankadó szeptemberben befizetett első részletének negatív hatása.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jegybank sem tulajdonította egyértelműen a bankadónak a díjak emelkedését, a stabilitási jelentés alapján mindössze az valószínűsíthető, hogy a hitelezési veszteségek mellett a bankadó is közrejátszhatott a bankok árainak emelkedésében.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
