közérdekű ! ? : Nyugdíj: a kasszatagok számláiba is belenézhetne a kormány |
Nyugdíj: a kasszatagok számláiba is belenézhetne a kormány
2011.02.11. 05:47
Selmeczi Gabriella ismét nekiment a pénztáraknak: a parlamentnek benyújtott módosító javaslata lehetővé tenné, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal átkutassa a pénztártagok portfólióját, tekintet nélkül arra, hogy azok bank- vagy egyéb titkot tartalmaznak-e.
Oszsza meg másokkal is
Két hónap sem telt el a pénztári megtakarítások államosítását lehetővé tevő törvény elfogadása óta, Selmeczi Gabriella máris változtatna azon az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott módosító javaslata szerint. A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja közölte, hogy a tervek szerint márciustól a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) átvilágítaná a magánpénztárakat, hogy megvizsgálja, a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát.
Miután a kormány a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 97 százalékát átkényszerítette az állami nyugdíjrendszerbe, és "megvédte" a megtakarításaikat attól, hogy a pénztárak "eltőzsdézzék", az új javaslattal még egyszer és még inkább megvédené a pénztári vagyont. A törvényjavaslat indoklása szerint a cél a nyugdíjasok vagyonának, eddigi magán-nyugdíjpénztári befizetéseinek védelme; az ellenőrzés biztosítja, hogy a pénztárakból átlépő természetes személyek jogai a bonyolult és önmagában is kockázatos átadási folyamat során nem sérülnek. Érdemes megjegyezni, a képviselő asszony vádjait a pénztárakkal szemben eddig egyetlen vizsgálat sem támasztotta alá.
A módosító javaslat a pénztári vagyon újabb védelmét azzal véli elérni, hogy az állami rendszerbe átléptetett pénztártagok portfólióját, és azok átadását a Kehivel ellenőriztetné, és ehhez joga lenne banktitok, fizetési titok, értékpapírtitok, pénztártitok és üzleti titok megismerésére is. A Kehi nem csak az átadott vagyont vizsgálhatná, hanem ellenőrizhetné a pénztárak korábbi működését és gazdálkodását is. A javaslat emellett együttműködésre kötelezné a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a Kehivel, előbbinek gyakorlatilag minden kért adatot át kell adnia a az ellenzőrzési hivatalnak.
A kormány kommandója
A Selmeczi által benyújtott javaslat tehát komoly ellenőrzési jogkört ad a Kehinek, ami gyakorlatilag a kormányzat belső ellenőrzési szerve, míg például az Állami Számvevőszék a parlament ellenőrző szervének tekinthető (ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy az ÁSZ élére Domokos László volt fideszes képviselőt helyezte a parlament tavaly júniusban).
Megalakulása óta a kormány jellemzően elszámoltatási kommandónak tekinti a Kehit, ebből a szempontból nem meglepő, hogy a kötelező pénztárakra ezt a hivatalt akarja rászabadítani, hiszen az elmúlt hetekben Szijjártó Péter egyik közleményében éppen arról igyekezett meggyőzni a nagyközönséget, hogy cáfolhatatlanul világos a kapcsolat az "anyagi és politikai összefonódásokat az emberek nyugdíjbefizetéseit eltőzsdéző magánpénztárak és az MSZP között".
|
Selmeczi, a pénztárak ostora
|
|
Selmeczi Gabriella januárban a Magyar Nemzetnek adott interjújában kétségét fejezte ki a magánnyugdíjpénztárak által közölt egyenlegek valóságtartalmával kapcsolatban. Jelezte: úgy érzékelte, hogy falakba ütköznek, bármilyen kérdést tesznek fel a pénztáraknak. "Ha kell, törvényt fogunk módosítani azért, hogy ellenkezés esetén kötelező legyen beszámolniuk minden egyes elköltött forintról, nemcsak a befektetett pénzzel, hanem a működési költséggel kapcsolatban is" - fogalmazott. A képviselő asszonynak nem ez volt az első kirohanása a pénztárak ellen, a nyugdíjvédelemmel párhuzamosan kezdettől fogva ő vitte ezt a feladatot a kormányban.
A megbízott néhány hónappal ezelőtt, a pénztári megtakarítások államosítása körüli vita kipattanásakor azzal támadta a pénztárakat, hogy "eltőzsdézték" a tagok befizetéseit. Ezt követően Selmeczi Gabriella a nyugdíjak biztonságáért aggódva több alkalommal felhívta a pénztártagok figyelmét, hogy a kormánynak egyre több információja van arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések nincsenek jó kezekben, folyamatosan veszteségeket szenvednek el, és a tagoknak a biztonságot nyújtó állami rendszert ajánlotta. A megbízott következő érdekes felvetése az volt, amikor a pénztárakat azzal vádolta meg, hogy 500 milliárd forint hiányzik a tagok vagyonából, és a bűncselekmény gyanúja sem zárható ki a pénztárak gazdálkodásának vizsgálata során. Azonban kiderült, hogy Selmeczi Gabriella félreértette a tanulmányt, amire hivatkozott. A pénztárak egyébként jelezték, hogy állnak a vizsgálat elé.
|
Eredetileg a Kehi nem arra szolgált, hogy bűnügyi nyomozást folytasson és büntetőjogi felelősséget állapítson meg (erre szolgál például a rendőrség és az ügyészség). Tavaly év végén azonban a parlament kibővítette a Kehi jogkörét az államháztartási törvény módosításával. A módosítás az államháztartási források felhasználásának ellenőrzésére felállított szervezet hatókörét kiterjesztette valamennyi kormányzati döntéssel kapcsolatos tevékenységre. Vagyis azóta a Kehi elvileg olyan cégeket, szervezeteket is vizsgálhat, amelyek nem használtak fel költségvetési pénzeket, csak valamilyen módon kapcsolatba kerültek a kormányzattal.
Ugyanakkor a Kehi pénztárakra uszításának nem biztos, hogy sok értelme van, ugyanis a kötelező magánnyugdíjpénztárak ellenőrzésére joga van az Állami Számvevőszéknek, bizonyos mértékig a Magyar Nemzeti Banknak, és folyamatosan felügyelte őket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is.
Alkotmányosan aggályos a vizsgálat?
Kolláth György alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek azt mondta, szerinte alkotmányosan aggályos lehet a benyújtott javaslat, ugyanis a Kehi a kormánynak alárendelt, ennélfogva általa utasítható szerv. Így tehát a kormány politikáját valósítja meg. Kolláth György szerint "bármilyen olyan törvény, ami nem az ÁSZ-t, hanem a Kehit jogosítja fel ilyen vizsgálódásra, az politikai dolog lesz, következésképpen túl sok szakmai, jogi hitele nem lesz". Az alkotmányjogász felvetette azt is, hogy a magánpénztárakban lévő vagyon nyilvánvalóan a pénztári tagoké. Olyan törvény, ami ezt kvázi állami tulajdonként kezeli, nyilvánvalóan alkotmánysértő lehet - fogalmazott.
Más jogászok viszont úgy vélik, a Kehi hatáskörének kiterjesztése a kötelező magánnyugdíjpénztárakra nem alkotmánysértő, ugyanis a pénztári vagyon, bár a tagok tulajdonát képezi, nem szó szerint magánvagyon, ugyanis a kötelező pénztári rendszer a társadalombiztosítási rendszer része, mert a pénztárakhoz kötelezően befizetett járulékok érkeztek, ugyanúgy, mint a tb-rendszerbe.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
