Oszsza meg másokkal is

Orbán Viktor az EP ülésén ismertette a magyar uniós elnökség programját, amelyet kedvezően fogadtak a frakciók. Többen azonban élesen kritizálták a magyar kormányt a médiatörvény miatt.

Vannak fontosabb kérdések

A kormányfő visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat, ám megerősítette, hogy meg fogják változtatni a jogszabályt, ha az Európai Bizottság elemzése hiányosságokat tár fel. Egyúttal arra kérte az európai parlamenti képviselőket, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitika vitás kérdéseit a soros elnökség ellátásával kapcsolatos közös feladatokkal.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint Strasbourgban kiderült, hogy Magyarország felkészült az EU-elnökségre, és pontosan tudja a feladatát. Balla Mihály az azt mondta, a legfontosabb, hogy a magyar elnökségi programot egyhangúlag támogatta az Európai Parlament összes frakciója.

A kormánypárti képviselő ugyanakkor rámutatott, voltak olyan kérdések, amelyekben Orbán Viktornak meg kellett védenie a magyar érdekeket. A médiatörvényt ért kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok elsősorban a liberális és a szocialista frakció részéről hangzottak el. A szerdai meghallgatáson azonban kiderült, hogy az európai közösségen belül sokkal fontosabb kérdések vannak, mint a médiatörvény.

Az arrogancia elszigetelődéshez vezet

Az MSZP elnöke tragikusnak nevezte Orbán Viktor strasbourgi szereplését. A szocialista pártelnök szerint az európai parlamenti képviselők is ízelítőt kaphattak „a miniszterelnök védjegyévé vált arrogáns, kioktató és cinikus stílusból”, amely azonban idegen az unió politikai kultúrájától és a nemzetközi kapcsolatokban megszokottól.

Mesterházy Attila hozzátette: Magyarországnak szövetségesekre, partnerekre van szüksége, a kormányfő magatartásával azonban csak ellenségeket lehet szerezni, s ha Orbán Viktor nem változtat stílusán, az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet. Kijelentette ugyanakkor, pártja változatlanul a soros elnökség sikerében érdekelt, és támogatja azt az elnökségi programot, amelyet az előző és a jelenlegi kormány, illetve az elnökségi trió megalkotott.

A Jobbik nem támogatja a médiatörvényt, de annak támadását az Európai Parlament liberális és szocialista frakciója részéről álszentnek tartja - mondta Szegedi Csanád, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője. A kritikusok sok esetben félremagyarázták a médiatörvény rendelkezéseit, az EP liberális és szocialista frakciói pedig „álszent kettős mércét” alkalmaznak az emberi jogok tekintetében. Ugyanakkor ügyetlen kommunikációs lépés volt a magyar soros elnökség idejére időzíteni a médiatörvény életbe lépését – tette hozzá.

Az LMP egyetért az Orbán Viktor által említett elnökségi prioritásokkal, de Schiffer András hiányolta, hogy a kormányfő a felszólalásban nem beszélt a térség negatív adó- és bérversenyéről, illetve a klímapolitikáról. Mint mondta, "egy dolog itthon keménykedni a multikkal szemben", azonban célravezetőbb lenne, ha Magyarország soros elnökként megpróbálna kezdeményezője lenni a nemzetközi pénzügyi rendszerek újraszabályozásának és egy klímapolitikai fordulatnak.
 

Orbán Viktor és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke (MTI)
 

A médiatörvényt ért kritikákról azt mondta, nehéz hitelesen fellépni az uniónak a kínai, közel-keleti, vagy fehérorosz jogtiprások ellen, ha a soros elnök Magyarországon a totális többségi uralmat kívánják megvalósítani. Schiffer András sajnálatosnak nevezte, hogy a jogszabály és a jogbiztonság elleni tavalyi támadások megterhelik az uniós elnökséget, de véleménye szerint ezért minden felelősség a kormánytöbbséget terheli.

Hétköznapi adok-kapok

Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja, amíg Orbán Viktor az elnökség programjának fontos pontjait - például a romastratégiát, az energiapolitikát és a bővítés támogatását - ismertetve visszafogott hangvételt használt, addig a hozzászólásokra adott válaszában már karakánabb, erélyesebb tónust ütött meg. Kiemelte: a magyar kormányfő egységes támogatást kapott a soros elnökségi programhoz, míg a magyar médiatörvény ügyében jellemzően baloldali, illetve zöld képviselők támadták, míg a néppárti képviselők támogatásukról biztosították Orbán Viktort.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a magyar miniszterelnök - a médiatörvényt övező politikai vitákhoz képest szokatlan módon - konkrétumokkal cáfolta az elhangzott vádakat, miközben többször ugyanazon ország eltérő pártállású képviselői különböztek össze saját hazai szabályozásukon. A médiatörvényről szóló európai vita „hétköznapi politikai adok-kapok mocsarába süllyedése” pedig a magyar kormány kifejezett politikai érdeke is lehet - fűzte hozzá.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint Orbán Viktor beszéde végén igyekezett elébe menni a kritikáknak és magyar belpolitikai kérdésként definiálta a médiatörvényről szóló vitát, így próbálva leértékelni a téma súlyát. Az elemző szerint a beszéd fogadtatása kettős volt: az elnökségi program kifejezetten pozitív, támogató fogadtatásban részesült, a médiatörvényt ugyanakkor több esetben is éles hangvételű bírálat érte. Orbán Viktor válaszában azt a taktikát választotta, hogy a médiatörvény kritikáját Magyarország elleni támadásként értelmezte, így az országot vehette védelmébe és nem a bírált törvény mellett kellett érvelnie - fejtette ki.

Zavarba ejtő feszültség

Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint Orbán Viktor „hazai megszólalásaiban megszokottá vált tőkeellenes kirohanásokat nélkülöző beszéde” lényegében az európai közvélemény megnyugtatását és a magyar kormány alkalmasságának bizonyítását célozta. A kormányfő a médiatörvény kérdésében megerősítette az általa néhány hete már körvonalazott megegyezés lehetőségét, beszéde első részének higgadt hangneme ugyanakkor zavarba ejtő feszültségben állt a kétségkívül éles, de a legkevésbé sem váratlan kritikákra adott reakciójával - mutatott rá a Magyar Progresszív Intézet elemzője.

Hozzátette: Orbán Viktor láthatóan kizökkent a megszólalás helyszínéhez igazított mértéktartó államférfiú szerepéből, és kioktató hangnemű, helyenként agresszív replikáival kioltotta előző beszéde hatását, de legalábbis gyengítette a saját párbeszéd- és kompromisszumkészségéről kialakított képet. Filippov Gábor szerint a miniszterelnöknek az sem volt segítségére, hogy az Európai Néppárt mellett gyakorlatilag csak csekély tekintéllyel rendelkező képviselők vették őt védelmébe, köztük a jobbikos Morvai Krisztina, vagy az euroszkeptikus, az EB elnökét lekommunistázó Nigel Farage.

Szánthó Miklós megjegyezte: az Európai Unió egésze számára rendkívül fontos, hogy a soros magyar elnökség képes legyen menedzselni a gazdasági válságra adott válaszmechanizmusokat, többek között a tagállamok pénzügyi terveit első ízben összehangoló úgynevezett pénzügyi szemesztert. Magyarországnak és az Európai Bizottságnak ezért közös érdeke, hogy az elnökség tevékenységéről sikerüljön leválasztani a belpolitikai kérdéseket. Juhász Attila szerint a médiatörvény ügye azonban ennek ellenére is minden bizonnyal napirenden marad az európai közbeszédben, és egyre valószínűbb, hogy a magyar kormány változtat a jogszabályon, ha az Európai Bizottság szükségesnek tartja.

forrás és szerző : fn.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.