Oszsza meg másokkal is

Ebben a szégyenteljes történetben ez a "szerkesztési" eljárás nem a leglényegesebb elem, de tükrözi azt a politikai stratégiát, amely régóta a jobboldal sajátja és amely valójában sikeres is volt az ország határai között. Mindenek előtt azonban a lényeg: A korlátlan felhatalmazással rendelkező médiahatóság és a bizonytalan tartalmú, előírások kombinációjára épülő szabályozás bizonyosan korlátozza a szólásszabadságot és egyértelmű állami, politikai befolyást tesz lehetővé a média működésébe.

Az alapjogok szabályozásában értelmetlen arról beszélni, hogy majd a gyakorlat megmutatja, mennyire lesz korlátozó valójában az állami hatóság, ha elvi lehetőség van a túlzott, visszaélésre módot adó korlátozásra, akkor az alapjog sérül. Éppen a sajtó szabályozásában érvényesül ez a logika leginkább: ott sincs sajtószabadság, ahol pusztán a fenyegetés létezik, és valójában soha nem váltják be. Az állandó fenyegetettség, a szankcionálás lehetőségének jelenléte elég ahhoz, hogy ne működjön a hatalom kontrollja, hogy öncenzúra érvényesüljön, hogy leépüljön a szabadság.

Ezért cinikus önmentegetés a bizonytalan határvonalú tartalmi szabályozás érvényesítésével megbízott, túlzott hatáskörökkel rendelkező egypárti állami hatóság majdani tényleges gyakorlatára vonatkozó érv: semmit nem fog bizonyítani egy ilyen hatóság megengedő gyakorlata. Mert legfeljebb jótékonyan megengedő lehet, szabadságpárti és jogállami nem. A jelenlegi szabályozás mellett legfeljebb a puha diktatúra, vagy egy felvilágosult abszolutizmus gyakorlatát szimulálhatja. Ez utóbbihoz viszont a politikai megrendelők nem látszanak elég felvilágosultnak.

Mindannyian úgy érezzük, hogy idén ugyanúgy fogalmazzuk nyilvánosság elé kerülő szövegeinket, mint a törvény hatályba lépése előtt és ugyanúgy fogunk írni az év második felében is, és így tovább az idők végezetéig. Csakhogy a szabadság levegőjének ritkulása nem hagyja érintetlenül a szöveget. A Hivatal társszerzővé válik, mert számtalan egzisztenciális és méltánylandó oka lehet az öncenzúrának. Ha a szerzők nem tudják, mikor lesz elég ok előkotorni egy kifogásolható mondatot, akkor a mondatok máshogy fognak szólni.

Az én generációmnak csak olvasmányélményei vannak a sorok között írás, az elrejtett kritika technikáiról és mentális hatásairól. Mi már a szöveg ilyen változásait romlásnak tudjuk csak megélni, ha a saját tollunk követi el, akkor pedig önbecsülésünk rombolásaként. Tehát a törvény, miközben egyik kifejezett célját sem tudja elérni, alig titkolt pártpolitikai célját, a szólás szabadságának korlátozását súlyos morális, mentális és esztétikai károkozással fogja bevégezni. Ennek nyilván hosszú távon lehetnek politikai következményei az országon belül, a nemzetközi következmények előszele szinte azonnal megjelent.

Pillanatok alatt kiderült, hogy a hazugság, ferdítés, csúsztatás, mellébeszélés stratégiája országon kívül nem nagyon működik. A lenézés és pökhendiség nemzetközi színtéren rögtön lelepleződik. Az pedig, hogy a liberális véleményformálók, értsd: nemzetárulók nagy befolyással rendelkeznek a nyugati sajtóban is és ezért alakult ki hamis kép a magyar szabályozásról, egyenértékű azzal, hogy a nyugati államok nem értik a demokrácia új formáját, a nyugati sajtó tájékozatlan. A média szabályozása az összes többi, nyugati szemmel súlyosan kétséges jogalkotási fejleménnyel együtt váltotta ki ezt a hatást és persze nem függetlenül a soros uniós szerepvállalástól.

A nyilvánosság és a józan ész csonkolása a demokratikus jogállam leépítésének része, amit egyik EU tagállam sem tolerálhat. Ezeket a reakciókat nem lehet azzal elintézni, hogy a nyugati sajtó, köztük jelentős konzervatív lapok és a nyugati politikusok, köztük konzervatívok tájékozatlanok, rosszindulatúak vagy a baloldal befolyása alatt állnának. Az a helyzet, hogy a nyilvánosság, a demokratikus közvélemény jelentős befolyással van a politikai döntéshozásra, ennek szabadságára minden demokrata igen érzékeny.

Hogy ehhez képest hazánkban neves jobboldali személyek a szabadosság megzabolázásának szükségességéről beszélnek kizárólag kelet-európai szabadsággyűlöletükből és vak lojalitásukból fakadhat. Hasonlóan az alkotmányozás jelenlegi folyamatához, aki ehhez a nevét adja, hosszútávon veszélyezteti szellemi integritását. Egyre világosabb lesz a törvény alkalmatlansága arra, hogy egy jogállamban betöltse a média szabályozásának feladatát, de nagyon kétséges politikai racionalitása is.

Lehetséges, hogy ennyire nem mérték fel egy ilyen tartalmú jogszabály politikai következményeit? Nem látták előre a demokratikus államok közösségének rosszallását? Miközben a sajtó feletti befolyás politikai biztosítása más hatékonyabb és kevésbé konfrontatív módon is érvényesíthető lenne, és érvényesült eddig is. Lehetséges, hogy az egyetlen magyarázat, hogy ez a jobboldal elvesztette realitásérzékét, nagyrészt irracionálisan működik és ezért nincs is esélye a konszenzuskeresésnek és a józanság felé fordulásnak? Ami a kormányzati kommunikációt illeti: a "mindenki hülye, csak én nem" állapotának rögzülése súlyos torzulásra utal.

Nyilván értelmes felvetés, hogy mi a viszony a demokratikus államok közösségében a régi és új demokráciák között, létezik-e lenézés vagy másodrendű státusz. De a jelenlegi magyar stratégia csak igazolja azokat, akik így értelmezik az Európai Uniót. A kormányzat által elkészített hivatalos tájékoztató szerint a nyugat-európai államok szabályozása is tartalmazza azokat az elemeket, amelyek most a magyar médiatörvény szabályai közül kifogás alá esnek. Fel is sorol a nem túl alapos elemzés néhány példát a nyugati törvények megoldásai közül. Csakhogy a moslékot sem teszi élvezhetővé az, hogy eredetileg csupa ehető elemből keverték.

A jogszabály fordításának egyszerűen nincs tényleges jelentősége, bármilyen vizsgálat esetén az Európai Bizottság a jelentős fordító apparátusát működteti. A fordítás a kormány marketing tevékenységének része, jóindulatúan: a nyugati közvélemény tájékoztatása. Ami persze nem jelentőség nélküli, de nem lehet azt hinni, hogy ez a közvélemény nem fogja érteni a magyar kormány szándékát, hogy egyszerűen be lehet csapni. Az öngólok sorát növeli az arra való hivatkozás, hogy az eldugni szándékozott szakaszok pusztán technikai normákat tartalmaznának, hiszen a digitális átállás elhalasztása éppen olyan, ami egy EU irányelvet (audiovizuális irányelv) sérthet, ennek következtében konkrét jogi szankciókkal is járhat. Az sem jelentőség nélküli, hanem árulkodó szabály, hogy a borzalmas NMHH csak az EU elnökség után fog büntetni.

A formális jogi következményeknél nagyságrendekkel fontosabbak azok a politikai hatások, amelyeket az egész országnak kell megszenvednie. Az Európai Unió a demokratikus államok közössége, a demokratikus játékszabályok megsértésének nincsenek formalizált szankcionáló eljárásai, de a demokratikus minőség megvonása egy államtól a közösségből való kiiratkozással egyenértékű. A sajtó szabadsága pedig a demokratikus minőség érzékeny pontja, olyan szabályok érvényesülését kívánja, amelyek erősen univerzálisak, viszonylag kevés terük van a nemzeti változatoknak, legalábbis az alapkérdéseket illetően.

A fordítási színjáték segít leleplezni azt, hogy komoly probléma van a médiahatóság kormánytól való függetlenségével, hatásköreivel, a bizonytalan körvonalú tartalmi szabályokkal, amelyek együttesen alapjogi sérelmet is okoznak. A leleplezés azonban az ország súlyos presztízsvesztése is, amelyet egyre nehezebb lesz orvosolni.

A magyar kormányzatot ért európai kritikák aktivizálták azt az érvrendszert is, amely az Unió tagállamai közötti egyenlőtlenséget kifogásolja, amely zokon veszi a másodrendűség státuszát. Az ezzel kapcsolatos érdekérvényesítést azonban az alkotmányos intézmények csonkolása és a szólásszabadság súlyos megkurtítása akadályozza. Akinek fáj a később csatlakozó tagállamok pozícióinak gyengesége, annak tisztában kell lennie azzal, hogy kizárólag a két évszázada megkezdett szabadságjog-fejlesztés és tisztelet útján érhető el ebben változás. A másodrendű európaisághoz vezető legbiztosabb út a klasszikus szabadságok korlátozása.

forrás és szerző : Fleck Zoltán / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.