Oszsza meg másokkal is

Biztosra vehető, hogy jócskán emelkedik a következő parlamenti választáson a szavazásra jogosultak száma, megkapják ugyanis ezt a lehetőséget azok a magyar állampolgárok is, akik nem Magyarországon élnek. Nem lesznek kevesen: becslések szerint 2014-ig akár félmillió új szavazója is lehet az országnak, s még több új állampolgára.

Fotó: Mihály László
 

Ezzel a szimpla hatalomtechnikai megoldással a Fidesz–KDNP lényegében átértékeli azt a retorikáját, hogy a nem Magyarországon élőknek adott állampolgárság csak a nemzeti összetartozás szükséges velejárója. Az ugyanis a határon túli magyarok véleményét ismerve köztudott, hogy a Fidesz–KDNP megszerzi majd a szavazataik többségét, s ez nem kis segítséget jelenthet a kormányzati hatalom megtartásában. Ily módon a sokak – többek között a 2004. decemberi népszavazáson részt vettek többsége – által támogatott állampolgárság politikai játszmák eszköze lett, miközben a választójog megadását már közel sem támogatja a magyar közvélemény olyan arányban, mint önmagában az állampolgárság kiterjesztését (HVG, 2010. december 25.).

Az már biztos, hogy áprilisban olyan alkotmányt fogad el a parlament, amely lehetővé teszi a határon túli állampolgároknak a választáson való részvételt. Ezt kiegészíti a részleteket szabályozó, alkotmányerejűnek minősített választójogi törvény például azzal, miként lehet majd a határon túl szavazni. Ezzel a jogi konstrukcióval megpróbálják kizárni annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozzon majd a törvénnyel, hiszen ha az alkotmány része az új előírás, akkor a mai jogfelfogás szerint az AB-nek nincs hatásköre azt vizsgálni.

Két változata fut kormányberkekben annak, miként folyna a szavazás. Az egyik szerint a tervezett 200 parlamenti képviselői helyen felül külön mandátumokat (tervek szerint 6-8-at) tartanának fenn a határon túl élő magyar politikusoknak, akik az ottaniak szavazataival juthatnának az Országgyűlésbe. Így azonban a magyarországi kisebbségeknek juttatott helyekkel együtt már közel 220 képviselő ülne a parlamentben, s kérdés, hogy ezt felvállalja-e a nagyarányú létszámcsökkentést ígérő kormány.

A másik verzió szerint a határon túl pártlistákra szavaznának. A Fidesz–KDNP-nek nyilván ez állna érdekében, hiszen így saját képviselőinek a létszámát tudná határon túli szavazatokkal növelni. Lehetne persze az ottani politikusok prominenseit felvenni az itteni listákra (az új állampolgárok bármilyen posztot betölthetnek majd, akár közjogi méltóságok is lehetnek). Ezzel az itthoni pártok válogathatnák ki, kik képviseljék majd az ottani magyar állampolgárokat.

Tőkés László már hétfőn beadta állampolgársági kérelmét, s így tettek a székelyföldi megyék magyar vezetői is. A kedvezményes honosítás indulásakor leginkább a Vajdaságban és Erdélyben nagy az érdeklődés. A Felvidéken a szlovák állampolgárságtól való megfosztás veszélye miatt szinte alig van jelentkező, bár a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Berényi József bejelentette, hogy beadja a kérelmet. Wetzel Tamás, az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos erdélyi látogatásán 250-400 ezer közötti új állampolgársági kérvényt valószínűsített az első évben. Ehhez a szomszédos országokban, különösen Romániában és Szerbiában, nyilvánvalóan kevés a konzulátusok fogadóképessége, bár a miniszteri biztos elmondása szerint több százmillió forintot költöttek a felkészülésre. A vajdasági Szabadkán például 8 ezer jelentkezővel májusig betelt a konzulátus előjegyzési naptára, miközben onnan 50 ezer jelentkezőt várnak. Emellett több mint kétezer magyarországi önkormányzatnál, valamint a Bevándorlási Hivatal megyei székhelyein is lehetővé tették, hogy állampolgársági kérelmet lehessen leadni. A Szabadkától 40 kilométerre lévő Szegeden például nagy forgalmat várnak emiatt.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a magyar kormány közötti szerződéssel a tanács kizárólagos jogot kapott Romániában az egyszerűsített magyarországi honosítási eljárásban a lakossági tájékoztatásra, a tanácsadásra, az előzetes ügyintézésre. Ennek nyomán Romániában január 3-ától húsz, majd folyamatosan megnyitva további tíz demokrácia-központ segít a kolozsvári és a csíkszeredai magyar konzulátusok tehermentesítésében. A kolozsvári koordinációs központ irányítása alatt működő központokban a kitöltött kérelmekből, mellékelt okmányokból, ezek hivatalos fordításaiból álló iratcsomóra pecsétet nyomnak, és a vezető aláírásával igazolják, hogy a kérelem megfelel az előírásoknak. A konzulátuson az így elkészített csomaggal érkezőket pedig külön ablaknál fogadják, nem kell majd a teljes procedúrát újra végigcsinálniuk, csak a személyes adatokat kell egyeztetniük. A központok később segítenek majd az állampolgársági eskü dátumának egyeztetésében.

Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a HVG-nek elmondta, a szervezést Tőkés László EP-alelnök 13 egységből álló erdélyi irodahálózatára építve már egy évvel ezelőtt elkezdték, de egyetlen számot sem volt hajlandó elárulni a beruházási, fenntartási költségekről, az alkalmazottak béréről. Toró elismerte, a honosítási törvény végrehajtási szabályai nem adnak megoldást minden helyzetre, de ezeket „menet közben” kiigazítják majd Magyarországon. A HVG megtudta, hogy az ügymenet máris akadályba ütközött, mert hiába csatolt például valaki egyházi anyakönyvi kivonatot a felmenőiről, ez érvénytelen, mert a történelmi egyházak püspökségei küldik majd szét a kitöltendő típusnyomtatványt. E nyomtatványt Magyarországon már elkészítették, s eljuttatták az egyházakhoz és a konzulátusokra is, így rövid idő alatt rendezik a kérdést. A fő probléma Erdélyben is a két konzulátus ügyfélfogadási kapacitása, hisz Kolozsváron áprilisra, Csíkszeredán pedig már csak júniusra adnak ügyintézési időpontot.

forrás és szerző : hvg.hu / IRHÁZI JÁNOS / ARAD, RIBA ISTVÁN


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.