Jogerősen ártatlan
2010.12.31. 11:04

Molnár Csaba könnyek nélkül
Rágós falat: perli a magyar államot a jogerősen felmentett főnyomozó
Az egykori rendőrtisztet hét év után jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla. Az ügyészség 2003-ban azzal vádolta a brókerbotrányban nyomozó rendőrt: összejátszott Kulcsár Attila gyanúsítottal. Az ítélőtábla idén októberben helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését: az alezredes és a szintén megvádolt munkatársa az elöljárói utasítások, a munkaköri leírásuk és a jogszabályok szerint jártak el. Molnár Csaba a bírósági döntés után azt mondta: csak ürességet érez, amúgy senki nem kért tőle bocsánatot. Jövőjét ügyvédként tervezi. És perli a magyar államot. SZTANKAY ÁDÁM írása.
Oszsza meg másokkal is
Molnár Csaba és másfél éves kisfiának édesanyja lakásokat nézegettek Pesten 2003 nyarának elején. Saját otthont kerestek, mielőtt második gyerekük megszületik.
Az ORFK pénzmosás elleni osztályának harmincnégy éves vezetője karrierje csúcsán volt akkor: harminc ember munkáját irányította, szakkönyveket jegyzett, előadásokat tartott rendszeresen. Egzisztenciát abból a hivatásból építhetett, amely már gyerekként is vonzotta.

Rendőrtiszti eskütétel, 1993
Molnár Csaba 1969-ben született Szombathelyen. Édesapja bűnügyi osztályon szolgált, munkájáról sokat beszélt a családban. Fiát mégsem az éles helyzetek izgatták. Inkább az: miként lehet mozaikokból megfejteni kriminális rejtélyeket.
Ám a fiú gyakran járt az iskola mellé az érettségiig. Versenyzett a környékbeli srácokkal: kinek van több egyese. A kamasz – az kamasz.
Csupán a matúrára és a Rendőrtiszti Főiskolára készülve feküdt neki a tanulásnak. Rájött, könnyen átlátja az összefüggéseket. Belegondolt: lehetett volna éltanuló is.
A Rendőrtiszti Főiskolán már élvezte, hogy nagy respektje van a „fejének”. Ott abból űzött sportot: csak az utolsó pillanatban hajrázott a vizsgákra, viszont mindig a legfelkészültebbnek bizonyult. Közben jogi tanulmányokba is belefogott.
A tisztképzőt 1993-ban végezte el. A tíz legjobb között került az ORFK-hoz. Gyakornokként a kőbányai kapitányságon kezdte, majd a BRFK-n is eltöltött pár hónapot. Ott már sztárügyvédek is tesztelgették képességeit.
A brókerbotrány
Az ORFK-n aztán a Gazdaságvédelmi Főosztályra kérte magát. Akkor lépett életbe a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására hivatott törvény. Efféle ügyekben vetették be. Új műfaj volt – nemcsak itthon, Európa-szerte is. Nem a pénzmosás, hanem a felderítése.
Molnár Csaba Ausztriában, Németországban, Svájcban végzett továbbképző tanfolyamokat. Tanult számvitelt, közgazdaságtant.
A kilencvenes évek közepére világossá vált: drogbárók és más fehérgallérosok svindlijeinek leleplezését nem azokra kell bízni, akik a drog- és egyéb ügyeket nyomozzák. Vagyis: a pénzmozgásokból is megfejthető egy-egy kriminális rejtély, de másféle tudással, mint ami a klasszikus rendőri munkához kell. Persze Molnár Csabával is megesett, hogy „kliensei” fegyver után nyúltak. Nem félt cselekedni. De nem ez volt az ő világa. Hanem a logikáé.
A jogon 1999-ben végzett. Hamarosan az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetőjévé nevezték ki. Egyik szakértője volt a pénzmosás elleni törvény módosításának 2001–2002-ben.

Jogi egyetemi diplomaosztó, 1999
Amúgy gyermekei majdani édesanyját is az ORFK kötelékében ismerte meg. Közvetve. Ő ugyanis hajdani kollégájának unokatestvére. Élettársi kapcsolatukból született első fiuk 2001-ben. Amikor 2003 nyarának elején Molnár Csaba párjával lakást keresett a fővárosban, már híre ment a sajtóban a Kulcsár-ügyként emlegetett balhénak. A nyomozást Molnár osztálya végezte.
A brókerbotrány heves reakciókat váltott ki a politikából. Itt is, ott is. Érzékelhető volt az ellentét az ügyészség és a rendőrség között is. Előbbi állításaira rendre Molnár Csaba reagált. Sokan mondták: későbbi gondjait a média iránti vonzalmának köszönheti. Csakhogy fegyveres testületnél parancsra osztják a feladatot. A megszólalásét is.
Molnár Csaba 2003 nyarának közepén Bécsbe ment, hogy Kulcsár Attilával találkozzon. Megállapodtak: előbb négyszemközt beszélgetnek, majd lesz, ami lesz.
Ám az osztrák rendőrök azonnal „földre vitték” Kulcsárt, amint felbukkant. Utaltak rá: Budapestről érkezett ilyen kérés. Molnár még Bécsből hívta feletteseit: beszélni kellene a jövőről. Lehiggasztották.
Még 2003 őszén Molnár Csabát – aki továbbra is a Kulcsár-ügyet nyomozta – svájci rendőr barátja kereste meg azzal: szervezze meg Svájc pénzmosás elleni szervezetét. Novemberre kész volt a szerződés. Molnár a párjával akkor már svájci lakásokat nézegetett a neten. Az alezredes úgy vélte: nevét hamarosan olyan szalagcímek említhetik, amelyek nem lesznek ellenére. Hiszen a svájci feladat egy magyar szakember számára kisebb világszenzáció.
December elején élettársával vásárolgatott, amikor egy kollégája felhívta: a Hír TV szerint Molnárt megvesztegették a Kulcsár-ügyben érintett arab pénzváltók. Ő maga arra gondolt: „Mi ez a hülyeség?”
Az egyre abszurdabban bonyolódó ügyről persze beszámolt svájci barátjának. Aki azt kérdezte: meddig tarthat a dolog? A magyar rendőrtiszt maximum hat hónapot jósolt a dolgok tisztázásáig. Svájci kollégája azt mondta: kivárják.
Csakhogy az ügyészség állításából hivatalosan is vád lett. A nyomozó első könnycseppjei pedig címlapokra kerültek. A svájciak végül maguk végezték el a magyar rendőrnek szánt feladatot.
Országos elgyávulás
A honi ügyészség időközben újabb váddal élt: a nyomozó Kulcsárral összejátszva, iratokat eltüntetve, meghamisítva tagadta meg a további nyomozást.
Három és fél évig tartott, amíg a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta: az araboktól elfogadott sütemény és tolltartó nem képezi vesztegetés tárgyát. Molnár Csaba szemében akkor láthatott könnycseppeket másodszor a szélesebb publikum.
A súlyosabb vádak alól aztán hét év után mentette fel jogerősen az ítélőtábla. Vagyis a Kulcsárnak nyújtott állítólagos segítségből sem igaz semmi. A rendőrségtől 2005-ben saját kérésére leszerelt főnyomozó ártatlan. Múlt héten már nem voltak könnycseppek.
Az ügyészég mégis fenntartja állításait, amelyek a józan ész szerint sem értelmezhetők. A Kulcsár-ügy viszont a közvélemény előtt továbbra is homályban.

Kovalovszky Dániel felvétele
Molnár Csaba most negyvenegy éves. Már akkoriban más feladatra osztották az „ügyei miatt”, amikor megszületett második gyermeke. És ma már annak is öt éve, hogy szétváltak gyermekei édesanyjával. Azt mondja: érthető. Nehéz együtt élni egy férfival, aki ébren tölti az éjszakáit, s tele feszültséggel. Különválásuk óta Molnár új kapcsolatában él.
Megtanulta: Magyarországon bármit meg lehet tenni az emberrel.
S mindent meg lehet szokni. Az arrogáns támadásokat. A kollégák értetlenségét, gyanakvását, majd csendes háborgását, félelmeit. Az országos általános elgyávulást. Ő sem gondolja hősnek magát.
A hajdani kollégákkal ma is eljárnak sörözni. Úgy látja: annyit változott mára a rendőrség, hogy jobban járt a leszereléssel. Részletezni nem kívánja a dolgot.
Idén hozzákerültek a gyermekei.
A srácok is ezt akarták, ő is harcolt értük. Édesanyjuk, aki rengeteget dolgozik, végül belátó volt.
Molnárnak nincs kocsija, saját lakása. Öröksége egy kisebb szőlőbirtok, egynegyed lakrész. Van egy motorkerékpárja. Forgalomban veszélyes jármű. Így néha kijár a Hungaroringre.
Édesapja 2002-ben hunyt el. Fia úgy látja: ha megéli kálváriáját, abba hal bele. Tervezi: negyvenmillió forintra perli a magyar államot. Ennyit kereshetett volna Svájcban a szerződése szerint rendőrként.
Az utóbbi öt évben ügyvéd barátai mellett „négerkedett”. Szakvizsgáját már korábban megszerezte, de felmentéséig nem indíthatott önálló praxist. Novemberben beszáll egy már működő irodába.
Az elmúlt időszakban találkozott a sajátjánál is méltatlanabb esettel. És látott ügyet, amelyben nem vállalna védelmet. Hiszi: ügyvédnek is lehet erkölcsi érzéke. Hívták dolgozni Angliába is, ismerik a képességeit.
Ám a gyerekek miatt röghöz kötött. Persze nem bánja. Amikor nyaranta a Balaton-parton ül gyermekeivel, akkor – bármi van, volt – boldog. Az üresség is elmúlik majd. Mondja, az ember már csak ilyen.
forrás és szerző : 168ora.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|