Oszsza meg másokkal is

A Berliner Zeitungnak nyilatkozó Konrád György író szerint a törvény a demokrácia leépítését jelenti, és durva cenzúraintézkedést emlegetett. A Neue Zürcher Zeitung az EU hallgatását bírálta a médiatörvénnyel kapcsolatban. Lapunk ismét tiltakozni készül: ha a médiatörvény január elsején életbe lép, a Népszava az EU-soros elnökség első munkanapján, január 3-án ismét üres címlappal jelenik meg. Szűk egy héttel a januári munkakezdés előtt fogalmuk sincs a közmédiumoknál dolgozóknak, hogy mit hoz számukra a jövő. Azt tudják, hogy mit nem kell elvégezniük, azt viszont nem, hogy milyen munka vár rájuk.

Új szerződésük nincs, pedig a korábbi hírek szerint az intézményeknél alkalmazásban álló csaknem 3500 munkatársból 3000-et a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz irányítanak, csak a vezetők maradnak a közmédiumoknál. A kiszervezett dolgozók foglalkoztatója az Alap lesz, már akit nem rúgnak ki. Információink szerint ugyanis legalább 1000 embertől januártól megválnak, más hírek szerint a dolgozók 60 százaléka utcára kerül. De azt, hogy ki marad, és kinek kell mennie, egyelőre a munkatársak nem tudják.

Arra a levélre sem érkezett még válasz, amit a közmédiumoknál működő üzemi tanácsok elnökei írtak a közjogi méltóságoknak, az intézmények vezérigazgatóinak, valamint a médiahatóság elnökének, Szalai Annamáriának. A többi között azt szerették volna elérni, hogy a közmédiumok összevonása és a dolgozók kiszervezése ne ja¬nuár elején, hanem csak jövő ősszel történjen meg. Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója írt ugyan egy válaszlevelet Kapuvári Gábornak az MTV-nél működő üzemi tanács elnökének, de abban a szakszervezetek álta feltett más irányú kérdéseire válaszolt.

Kapuvári a kialakult helyzetről lapunknak azt mondta, a dolgozók tanácstalanok, és vele együtt abban reménykednek, hogy év elejétől csupán a kifizetőhely változik. Vannak rémhírek a bérezéssel kapcsolatban - mondta, többen arról beszélnek, hogy az új szerződések alacsonyabb fizetést és teljesítménybérezést tartalmaznak majd. Konkrétumot azonban erről sem tudnak.

Fazekas Csaba, az Alap vezérigazgatója a napokban arról beszélt, hogy az átalakítás márciusig tartó első szakaszában átveszik a "komplett kollégaállományt". A közmédia munkavállalói számára a "fizetési szalag aláírója", az átutaló személye változik csak meg, a főnöke, a munkavégzés helye, a munkavégzés eszköze nem.

A híreket a jövőben a nemzeti hírügynökség állítja össze, emiatt a közszolgálati médiumok hírszerkesztőségeit felszámolják. A "hírgyár" a Kunigunda utcai MTV-gyártóbázison lehet, vezetője pedig a köztévé hírigazgatója - a korábban az Echo Tv-ben és a Lánchíd Rádióban is dolgozó - Élő Gábor lesz. Lapunk úgy tudja, a korábbi ígéretekkel ellentétben az MTI hírei nem lesznek ingyenesek a sajtóorgánumok számára. Várhatóan csak a "közszolgálati jellegű híreket" - a kormányzati kommunikációs stáb áltak meghatározott közléseket, fotókat - továbbítanák ingyen, 30-40-et naponta.

A szakmai tartalom továbbra is csak az előfizetőknek járna. Erről Szabó László az Alap szakértője azt mondta: az MTI alapszolgáltatásként nyújtott híreinek ingyenesnek és mindenki számára elérhetőnek kell lenniük, de "el tudják képzelni, hogy érkezhetnek a piacról olyan igények, amelyek speciális hírkereséseket, hírösszegzéseket, a hírek archívumaiban keresést kívánják meg, vagy éppen tematikus hírek legyártását".

Közben egyre több kemény kritika éri a múlt héten elfogadott médiatörvényt. A Washington Post szerint Magyarország kormánya "populista és hataloméhes". Az Amerikai Egyesült Államok egyik vezető liberális lapja "Magyarország putyinizálódása" című kommentárjában úgy fogalmazott: a jövő hónapban az EU számos tagja sajnálhatja emiatt a rotáló, soros uniós elnökség intézményét.

A médiatörvény a sajtószabadság tekintetében Fehéroroszországgal és Oroszországgal helyezi egy kategóriába Magyarországot, a jogszabály "inkább illik egy autoriter rezsimhez, mint egy nyugati demokráciához". A cikk szerint Európa nem engedheti meg, hogy egy tagkormánya alapvető szabadság(jog)okat vegyen semmibe következmények nélkül. Orbánt választás elé kellene állítani, megadva neki az esélyt a hatalomkoncentráció visszafogására és a médiatörvény módosítására. Ellenkező esetben viszont "elszenvedhetné a megaláztatást", miszerint az EU és az Amerikai Egyesült Államok máshová helyezi vagy bojkottálja a május végére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót, amelyre egyébként Hillary Clinton külügyminiszter is hivatalos Magyarországra.

A Neue Zürcher Zeitung is az Európai Unió hallgatását bírálta a médiatörvénnyel kapcsolatban, a Berliner Zeitungnak a belpolitikai helyzetről is nyilatkozó Konrád György író pedig durva cenzúraintézkedést emlegetett. "Ez erősen emlékeztet engem 1933-ra, amikor az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) látszólag demokratikus feltételek között választási többséggel hatalomra jutott" - mondta. A kormány most megkísérli érvényteleníteni azt, amit a sajtószabadság 1989-es bevezetésével elértünk - idézte a dpa a 77 éves írót, akivel kapcsolatban a német hírügynökség emlékeztetett arra, 1991-ben megkapta a német könyvkiadók Békedíját, 2001-ben pedig Aachen városának Nemzetközi Károlydíját.

Az új médiatörvény Magyarországon durva cenzúraintézkedés. A törvény igazi veszteség Magyarország számára, és a demokrácia leépítését jelenti. S ha Magyarország Németországhoz viszonyítva egy nagyon kicsi ország is, és a rémuralom valószínűtlen, demokráciáról többé már nem beszélhetünk - fogalmazott Konrád György.

A Fidesz viszont ma sem érti mi a baj a törvényben szabályozott milliós bírságolással, azzal hogy a médiát irányító és ellenőrző szervezetek, valamint a közmédiumok élére kizárólag kormánypárti embereket neveztek ki. Lázár János a Magyar Hírlapnak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor. Szerinte nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálják Magyarországot, ahol az itt elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek.

Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség, mint mondta ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg szerinte ehhez képest eltörpül. Kijelentette: az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. Ugyanakkor hozzátette: a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni".

Emlékezetes, hogy még az új jogszabály elfogadása előtt több újság - így lapunk, a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom, valamint a 168Óra - üres címlappal jelent meg. A Népszava most ismét tiltakozni készül. Ha a médiatörvény január elsején életbe lép, az EU-soros elnökség első munkanapján, január 3-án ismét üres címlappal jelenik meg. A Köztársasági Elnök hivatalától megkíséreltük megtudni, hogy Schmitt Pál államfő aláírja-e és ha igen, mikor az új szabályozást, de kérdésünkkel egyelőre nem értük el az illetékeseket.

Meddig feszítheti a kormány média-ügyben a húrt külföldön?

Kiszelly Zoltán
politológus:

A karácsonyi uborkaszezon idején nagy figyelem irányult a témára. A januári soros elnökségünkkel a kritika elhalkul majd, a figyelem pedig az elnökségi munkára irányul. A kritika éle ettől függetlenül megmarad és később a büntetőgyakorlattól ismét felerősödhet.

Gyömöre Máté,
a Progresszív Intézet elemzője:

Nem valószínű, hogy az elnökségünk idején léptetne életbe Brüsszel komolyabb szankciót, de a törvény alkalmazása később vezethet komolyabb konfliktusokhoz. Amíg csak a bíráló hangok hallatszanak, a kormánynak nem érdeke visszavonulót fújni, hiszen akkor gyengének látszana.

Szentpéteri Nagy Richard,
a Méltányosság Központ főmunkatársa:

Már nem lehet tovább feszíteni, mert elpattant a húr. Az egyetlen lehetőség, hogy Schmitt Pál nem írja alá a törvényt, hanem megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ezzel függetlenségét is demonstrálná, a kormány pedig talán megfontolná, hogy változtasson a szabályozáson.

Közbevetve

Csak helyeselni lehet, hogy a közszolgálati rádió a karácsonyi ünnepek környékén gondoskodik hallgatói nyugalmáról. Bár vannak, akik várták volna, hogy a krónikákban és a hírekben számoljanak be a magyar kormányt ért nemzetközi bírálatokról, a Magyar Rádió ezt - nagyon helyesen - nem tette meg.

Ne tőlük tudja meg a közvélemény, mit hazudnak össze a világ különböző fővárosaiban a fülkeforradalom kétharmados felhatalmazásával népünk boldogulásáért küzdő kormányunkról.

Sajnálatos, hogy más hírközlő szerveknél még nincs ilyen szigorúság. A rádió illetékesei példát mutattak, miképpen kell nem zavarni hírekkel a hallgatókat, még azon az áron is, hogy ők maguk netán nem tudnak tükörbe nézni.

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.