Oszsza meg másokkal is

A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása jövőre hatalmas, a GDP 7 százalékát kitevő rekordtöbbletet eredményez a költségvetésben. Az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban 2012-től a GDP 4-5 százaléka körül alakul a költségvetési hiány - állapítja meg a Költségvetési Tanács legfrissebb elemzése.

A tanács és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik: 2013-ban és 2014-ben a költségvetési lyuk már meghaladja az 1000 milliárd forintot a hivatal szerint. A rés kiszámításánál nem vették figyelembe az adórendszer esetlegesen bekövetkező, de törvényjavaslatként még nem megfogalmazott változásait, például azt, hogy a kormány 2012 után ígérete ellenére, valamilyen formában érvényben hagyja a válságadókat és a bankadót, amire a jövő évi költségvetéshez mellékelt többéves kitekintés alapján elég nagy az esély. Amennyiben ezt figyelembe vesszük, akkor már „csak” egy nagyságrendileg 500 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen 2013-14-ben.

A költségvetési hiány mindenekelőtt azért alakul ennyire rosszul 2012-től, mert a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozza a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő személyi jövedelemadó csökkentés és a 10 százalékos társasági adókulcs kiterjesztése minden vállalkozásra (ezek ugyanis csökkentik a költségvetés bevételeit). Az említett lyukat elvileg egy nagyarányú, tartós állami kiadáscsökkenéssel járó szerkezeti átalakítással tömhetné be a kormány, eddig azonban – az ígéreteken túl - nem látszanak az ilyen átalakítások előjelei.

Mihez kezd a kormány a pénztári vagyonnal?

A KT elemzése kiemeli, hogy míg a jövő évi költségvetés csak hozzávetőleg 20 százalékos magán-nyugdíjpénztári vagyonnal számol, addig a tanács középtávú kitekintése 100 százalékos átlépés feltételezésével készült. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat összesen 529 milliárd Ft folyó bevétellel számol a magánnyugdíjpénztárból átlépők vagyonával összefüggésben, míg Költségvetési Tanács szerint viszont a pénztárakban felhalmozott teljes megtakarítás, összesen 3072 milliárd forint állami felügyelet alá kerül 2011-ben.

Bár az államosított megtakarítások egy részét a folyó nyugdíjkiadások kifizetésére szánja a kormány (2011-ben 530, 2012-ben 250 milliárdot költene el erre), a vagyon maradékával a következő években átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot. A portfólió állampapírokból álló része (a 3 ezer milliárd forint körülbelül fele) egyszeri, nagyarányú hatást gyakorol majd a GDP-arányos bruttó államadósságra. A Költségvetési Tanács számításai szerint az állampapírok kivezetése az adósság szintjét 6,1 százalékponttal, 67,9 százalékra csökkenti 2011-ben.

Ezután viszont már újra a költségvetési alapfolyamatok határozzák majd meg az államadósság dinamikáját, így az elsődleges egyenleg fokozatos romlásával párhuzamosan a bruttó adósság a 2012-es stagnálást követően 2013-tól ismét növekedésnek indul. Az is befolyásolja azonban majd ezt a folyamatot, hogy a kormány mihez kezd a magán-nyugdíjpénztári portfolióban található, nem állampapír-résszel (elsősorban a részvényekkel és a befektetési alapok jegyeivel).

Amennyiben a vagyon állampapírokon felüli részét nem adja el a kormány 2014-ig, az államadósság 2014-ben eléri a 71 százalékot. Ha viszont az egész portfóliót névértéken piacra vezetnék 2011-ben, és a befolyó összeget államadósság-csökkentésre fordítják, az államadósság-ráta egy alacsonyabb szintről 2012 után szintén emelkedésnek indul, és még 2014-ben is 69 százalék alatt marad.

Az állam befurakszik a tőzsdei cégekbe?

Amennyiben az állam nem siet a részvények eladásával akár az is megtörténhet, hogy a legfontosabb tőzsdei részvénytársaságokban erős állami ellenőrzés jelenik meg. Az fn.hu elemzése szerint a különböző magánnyugdíj-pénztári vagyonban jellemzően nem túl magas, 1 és 8 százalék közötti a magyar részvények aránya, de összességében így is 200 milliárd forintnyi magyar részvény lehet a portfóliókban (a Portfolio.hu közel 300 milliárdra becsüli a magyar részvénycsomagot). Ezen belül döntően néhány A kategóriás blue chipet (elsősorban OTP-t, Molt, kisebbrészt Richter Gedeont, Magyar Telekomot) takar a portfólió, a nyugdíjpénztárak által leginkább tartott papír pedig az OTP.

A Molt, az OTP-t, a Richter Gedeont szórt részvényesi struktúra jellemzi, vagyis nincsen nagytulajdonos, ezen cégeket a menedzsment irányítja. Egy szórt részvényesi struktúrájú cégben még egy kisebb pakettel is irányítani lehet, márpedig az állami alap most ilyen paketteket kap a magánportfóliókból.

Kopitsék nem látják a reformokat

A kormányhoz képest meglehetősen eltérően értékeli a Költségvetési Tanács a következő évek gazdasági növekedését is. A tanács szerint a gazdaság növekedése középtávon 3 százalék körüli szintre gyorsulhat, a kormány viszont 2013-tól már 5 százalék fölé emelkedő növekedéssel és 2014-ig 400 ezerrel több foglalkoztatottal számol. Ennek az elérését az általunk megkérdezett szakértők többsége nem tartotta reálisnak, és a KT is úgy látja, hogy ehhez további komoly, eddig nem részletezett intézkedések szükségesek. A közgazdászok többsége jelenleg ezt úgy fogalmazza meg, hogy reformok nélkül nem lesz Magyarországon jelentős és tartós gazdasági növekedés.

2010-2011-re a kormány makrogazdasági pályája a lakosság fogyasztási kiadásainak jelentős gyorsulását tartalmazza, ami vélhetően az szja-csökkentés miatti jelentős fogyasztás-élénküléssel magyarázható. A Költségvetési Tanács azonban azt valószínűsíti, hogy a lakosság a többletjövedelemnek csak mintegy felét költi el, a fennmaradó rész inkább a megtakarításokat bővíti majd. A másik jelentős különbség, hogy a KT számításaiban jóval visszafogottabban alakulnak a beruházások a válságadók miatt (csak később, a társasági adó újabb csökkentése után és a különadók kivezetésével indul meg a beruházások jelentősebb élénkülése).

A tanács véleménye szerint az adóváltozások elsősorban a magas jövedelműek munkaintenzitását, és kevésbé a foglalkoztatottság bővülését ösztönzik, ezért a foglalkoztatottság bővülése hosszabb távon nagyságrendileg 100 ezer fő körüli lehet

forrás és szerző : hirszerzo.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.