Előtérben ! : Egymással és a Fidesszel is vitáznak a kereszténydemokraták |
Egymással és a Fidesszel is vitáznak a kereszténydemokraták
2010.12.19. 18:23

Lapzártánk után vezényli le a KDNP esedékes tisztújítását, melynek a bukéját nem az adja, hogy bármi megtörténhet, hanem hogy egy óvatosan gerjedő koalíciós feszültség kellős közepén juttatja szóhoz a jelenlegi pártvezetéssel elégedetlenek magyar hangját.
Oszsza meg másokkal is
Az úgy kezdődött, hogy az őszi megyei tisztújításokon sok helyütt nem a hivatalos vezetés favoritjai diadalmaskodtak a KDNP-ben. Így például a budapesti elnök is az a Szalma Botond hajózási nagyvállalkozó lett, aki szintén a létező ellenvélemények hullámán szörfözött be a főnöki székbe. Be is jelentette, hogy karakteresíteni szándékozik a kisebbik kormánypárt önálló hangját és megerősíteni a fővárosi felépítményt. Az Újpesten is politizáló és a hétvégi választmányi ülésen alelnöknek jelölt milliárdos, a partneri viszony fontosságát hangsúlyozta a Fidesz vonatkozásában, majd az ellenzéki sajtóban támadt népszerűsége láttán gyorsan megerősítette, hogy minden tekintetben lojális a jelenlegi pártvezetéshez.
Nem kis meglepetésre Semjén Zsolt pártelnöknek is akadt riválisa egy korábban nyolc évig működő megyei elnök személyében, aki az elmúlt tizenhat évben a párt valamennyi döntéshozó testületének munkájában részt vett, és három évig még országos alelnök is volt. A párton belül amúgy ezt nem a demokrácia diadalaként ünneplik, sőt nyilatkozataikban bagatellizálják jelentőségét. Egy névtelenséget kérő frakcióközeli forrásunk egyenesen azt állítja, hogy Papp Tibor korábbi Hajdú-Bihar megyei elnök azért lett Semjén Zsolt kihívója, mert - másokkal együtt - a pozícióosztásból kihagyott, sértett emberként így próbál nyomást gyakorolni főnökeire. Hiába keveri azonban a kártyát, ha nincsenek kibicei, inkább Semjén malmára hajtja a vizet próbálkozásával.
„A jelölésre nyitva álló idő még nem járt le, ezért elhamarkodott engem önjelöltnek kikiáltani. Továbbra is Semjén Zsolt kihívójának tekintem magam, mint aki egy életképes alternatívát vázolok fel a regnáló elnökkel szemben. Ez nem zendülés Semjén elnök úr ellen, hanem a vidékiek hangsúlyosabb képviselete a pártvezetésben" - mondja a 42 éves történelem-német szakos tanár, aki azt is elismeri: nem látható előre, hogy próbálkozása miatt érheti-e bármiféle retorzió övéi részéről. Azt állítja ugyanis, hogy vidéken nem telik meg értékelhető tartalommal az Orbán Viktor által a Fidesz és a KDNP kapcsolatára használt „bajtársi és stratégiai szövetség" kifejezés. A helyi szinten zajló koalíciós egyeztetések vesztese rendszerint a KDNP, és Papp Tibor ezen a gyakorlaton szeretne változtatni, hogy ne érvényesülhessen mindenek fe-lett a Fidesz dominanciája.
„Nem vitatom, hogy az országos politikában, a parlamentben és kormányzati szinten működik az összefogás, respektálva van a pártunk, de helyi szinten ebből vajmi kevés látszik" - mondja a kihívó, hozzátéve: nem szeretnének a kisgazdák vagy az MDF sorsára jutni. Különösen azt sérelmezi, hogy amióta a KDNP a Fidesszel szövetségben indul a választásokon, a vidékiek nem igazán lehettek kompetensek az olyan apróságokban, hogy például ki lesz a megyében az országgyűlési képviselőjelölt. Arról nem is beszélve, hogy a koalíció mindkét pártjában tagsági zsebkönyvvel rendelkezők (főleg fővárosiak) mintha helyzeti előnyt élveznének e helyosztók során.
KDNP-s forrásunk is elismeri, hogy a gyümölcsöző együttműködés egyik rákfenéje a kettős tagság intézménye, ami szerinte elsősorban a lojalitás problémáját veti fel, még akkor is, ha pillanatnyilag azok panaszkodnak rá leginkább, akik nyolc éve a leghangosabban követelték elfogadását. Ami pedig a kormányban betöltött, önmagukhoz képest szerinte is felülreprezentált szerepüket illeti, annak húzó hatása Budapesttől távolodva fokozatosan csökken. Vidéki hálózatukat hézagosnak mondja, hiszen szinte minden megyéből hiányzik az a minimum, egy olyan hivatásos embere a pártnak, aki azért kapja a fizetését, hogy bármikor rendelkezésre álljon (a megyei elnökök társadalmi munkások vagy félállásúak). Egyebek mellett ez az oka annak, hogy a KDNP önkormányzati szinteken nem tudja megfelelő erővel és létszámban artikulálni álláspontját.
A Fidesz dominanciáját illetően forrásunk így fogalmaz: „Hiszek a szövetség erejében, de a szövetség két független szereplő együttműködése, ami azt is jelenti, hogy a másik belső függetlensége nem kérdőjeleződik meg. Ebben az összefogásban is a súlyunknak megfelelően szeretnénk függetlenek lenni." Mint mondja, a KDNP nem titkolt szándéka, hogy a kormányzati pozíciót pártépítésre is felhasználja, melynek köszönhetően nemsokára önállóan is kipróbálná megmacskásodott szárnyait. Hogy eddig miért nem próbálkozott, azt csak a közvélemény-kutatók tudhatják, akik méréseikben nem képesek kimutatni a kereszténydemokrata tábort. Erre is van azonban válasza a frakció rejtett hangjának, méghozzá az, hogy rosszul kérdeznek, vagy csak a pártszövetségre kíváncsiak. Belső mérés pedig állítólag nincs. Pedig kéne - még ha kellemetlen lesz is a végösszeg -, mert szerinte ekkor lehetne felmérni a tényleges hasznát annak, amit Hoffmann Rózsa vagy Salamon László művel a Fidesz ellenében.
Állítólag a megyék kétharmada már beállt Semjén Zsolt mögé, és hűségéről biztosította a pártelnök-miniszterelnök-helyettest. Érdekes módon köztük van az a Hajdú-Bihar megye is, melyet fél éve még a kihívó választmányi küldött igazgatott. Kortes közleményében Papp Tibor, a néhai KDNP elnök dr. Varga László Orbán Viktorhoz intézett szavait idézi, melyek 1997-ben, az MKDSZ parlamenti képviselőinek a Fidesz frakcióhoz történő csatlakozása előtt hangzottak el: „Jövünk, de nem akarunk pusztán csak fityegő vagy pityke lenni a szép dolmányon!". Meglátása szerint a pártszövetség szintjén és főleg a fővárostól távol most ez a helyzet, pedig a Semjén Zsolt által gyakorta hivatkozott Varga László szellemi örökségének a vidéki kereszténydemokrata tagság nagyobb mértékű politikai szerepvállalásának elősegítése is részét képezi.
Folyamatábra
Semjén Zsolt párton belüli karrierje 1997-ben kezdődött, amikor az akkori elnök Giczy György megbuktatásához akarták felhasználni. A küzdelmet azonban az önálló pártban gondolkodó Giczy nyerte, így a puccsisták a Fidesz-frakcióba menekültek, és megalakították a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget (MKDSZ). Később aztán Giczyt is kizárták, és Bartók Tivadar lett a KDNP elnöke. „Talán vannak még olyan templomok hazánkban, ahol azok is imádkoznak, akik nem hisznek Orbán Viktorban, de hisznek Istenben” – foglalta tömör mondatba az időszak hangulatát annak idején Bartók. Az Orbán-kormány bukása után megindult a vezetés megtorpedózása, és a kör bezárult: újra MKDSZ-es Fidesz-honatyák kerültek a párt élére, akik csak egy hosszadalmas bírósági procedúrát követően váltak a KDNP teljes jogú vezetőivé.
Dacpolitika
A Fidesz frakció múlt hét hétfői zárt ülésén terítékre került a Pokorni Zoltán, a párt oktatáspolitikusa, volt miniszter és Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár közötti vita, amelyben a képviselőcsoport Pokorni álláspontját fogadta el. Információink szerint a szakmapolitikai ellentétek azért kerültek elő ismét, mert Hoffmannék a költségvetési törvényt előkészítő úgynevezett salátatörvényben módosítani akarták az érettségi és felvételi rendszer újraszabályozásáról szóló, nyáron elfogadott törvényt. Ennek értelmében – Pokorni javaslatára – 2013-tól emelnék az érettségi és a felvételik szintjét, és a minisztérium határozhatná meg, hogy mely tárgyakból kell emelt szintű vizsgát tenni a felsőoktatási intézménybe történő felvételihez. Ehelyett azonban Hoffmannék 2014-re terveznének egy széleskörű érettségi reformot.
Fideszes forrásunk szerint az ügy mögött nem is annyira szakmai vita áll, mint inkább személyes konfliktus, Hoffmann már csak dacból sem akar engedni Pokorninak, miközben az érettségi kérdésében egyetlen komoly érve sem volt. Forrásunk hozzátette: nem arról van szó, hogy a Fidesz megfúrja a KDNP tervezetét, hanem éppen fordítva, a kereszténydemokraták akartak „hátulról”, a költségvetés farvizén semlegesíteni egy olyan törvényt, amit korábban már elfogadott a Tisztelt Ház. A frakció döntésével marad az eredeti, törvényben rögzített menetrend, vagyis 2011 őszé¬től kezdve a 11. évfolyamosok már elkezdhetnek felkészülni az új rendszerre. Forrásunk szerint azért sem lett volna jó 2014-ig kitolni az érett-ségivel kapcsolatos változtatásokat, mert egy választási évben meglehetősen kockázatosak a nagy horderejű újítások.
forrás és szerző : hetek.hu / (Sebestyén István)
Az eredeti írás itt olvasható
|