Oszsza meg másokkal is

Érdekes-e egy alig mérhető támogatottságú párt országos tisztújítása? Alapjáraton aligha, ám a KDNP jövő szombaton tartandó választmányi ülése (melyen elnököt és elnökségi tagokat választanak) most mégis fontosnak tűnik. Semjén Zsolt pártelnöknek kihívója is akad: Papp Tibor történelem-német szakos tanár személyében "függetlenségi" kihívója van a KDNP első emberének.
 

Önálló arculatról beszélnek többen, s a pártban homlokegyenest ellentétes értelmezések élnek a kívánatos stratégiáról. Egyesek lelkesen beszélnek az újjáépítésről, mások vészjóslóan emlegetik Giczy György nevét. Azon politikusét, aki éppen az önállóságra hivatkozva zárta ki a pártból a túlságosan Fidesz-közelinek, "liberálisnak" érzett politikusokat, majd 1998-ban parlamenten kívülre vezette a KDNP-t.

Morcos hangulat

Abban mindenki megegyezik, hogy a pártban sokaknak morcos a hangulata. Bármennyire furcsa, a kormányoldal által megnyert önkormányzati választást kereszténydemokratáéknál sokan kudarcként élték meg. Ők úgy vélik, a képviselői helyek csökkentésének a KDNP lett a kárvallottja, mert a Fidesz a szövetségesétől vett el pozíciókat, hogy a maga embereit mentse.

Számítások szerint például Budapesten - miközben a jobboldal húsz év után megszerezte a főpolgármesterséget és szinte az összes kerület irányítását - a négy évvel ezelőtti tisztségeknek csak a hetven százalékát tudta megtartani a párt. Miközben 2006-ban még négy kereszténydemokrata jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe, idén már csak Bagdy Gábor kapott befutó helyet a Fidesz listáján - igaz, ő rögtön főpolgármester-helyettes is lett. Helyzete - bár nem pártkvóta, sokkal inkább Tarlós István bizalma miatt kapta pozícióját - a fideszesek szerint tökéletesen leírja a "KDNP-paradoxont". Miközben ugyanis a kereszténydemokraták egy része kisemmizettnek érzi magát, a nagyobbik kormánypárt szerint a KDNP-sek valódi súly nélkül élvezik e "bajtársi szövetség" előnyeit.

A Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusa zárt ajtók mögött rendszeresen hangot ad azon véleményének, mely szerint a kereszténydemokratáknak a szövetségesi lét a legkifizetődőbb. Nem kell megszakadni a munkában, csak négyévente be kell jelentkezni a "márkahasználati díjért" - azaz helyeket kérni a Fidesztől a logó használatáért. A kissé sarkított érvelés sok nyitott fülre talál a narancsosoknál.

Molnár Béla
 

A KDNP-s elégedetlenkedést a Fideszben azzal pattintják vissza, hogy a kormányban meghatározó a kis párt befolyása. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban olyan kulcsterületek, mint a szociálpolitika - Soltész Miklós államtitkár révén - vagy részint az egészségügy áll az ellenőrzésük alatt (a tárca közigazgatási államtitkára, Jávor András a KDNP-hez köthető). Az oktatás pedig némelyeknek egyenesen a fideszes Góliát elleni küzdelem színterévé nemesedett.

Budapest egyik legnépesebb alapszervezetének, a XII. kerületinek elnöksége például nyilatkozatban üdvözölte, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár szakkérdésekben vitába keveredett Pokorni Zoltánnal, a Fidesz oktatási főemberével (nem mellékesen XII. kerületi polgármesterrel). De pont ez az eset mutat rá a harcias függetlenségi politika ellentmondásosságára: Hoffmann Rózsa ugyanis egyben a Fidesz kulturális tagozatának elnöke is. Amiképpen a 37 tagú KDNP-s országgyűlési frakcióban is csak tíz körül lehet azon politikusok száma, akik nem tagjai egyben a nagyobbik kormánypártnak.

A Békejobb emléke

Első látásra tehát érthetetlen, hogy a KDNP-n belül miért pont a kettős tagság lett az elmúlt időszak legfontosabb törésvonala. Márpedig forrásaink szerint ez volt az egyik fő téma a budapesti tisztújításon. Ennek során a KDNP ifjúsági szervezetét korábban vezető Rétvári Bence - aki még belső ellenfelei szerint is a párt legtehetségesebb fiatal politikusa - ki kapott a fővárosi elnökségért vívott küzdelemben. Pedig párton belül tudták, Semjén Zsolt kérésére indult a pozícióért.

Érv volt ellene, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként túlságosan szoros a kapcsolata a tárcát vezető fideszes Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel. Ez is a magyarázata annak, hogy az ismeretlenebb újpesti önkormányzati tisztviselő, Szalma Botond lett a fővárosiak elnöke. A KDNP nélküli időkben a hagyományt a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel a Fidesz keretein belül társaival fenntartó Harrach Péter is csak nehezen tartotta meg pozícióját. A Pest megyei elnöki tisztségért folytatott csatában mindössze három szavazattal szerzett többet ismeretlen kihívójánál.

De mi a véleménye minderről a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak? "Ő békét és megegyezést akar, ezért sem lesz nyílt konfliktus. Bekerülnek tehát az elnökségbe majd a "függetlenségiek". Pedig nem értik a mai politikai mozgásokat: 1997-ben élnek, azt gondolják, ha hangosabban mondanánk a véleményünket, máris öt-tíz százalékon állnánk" - elemzi a helyzetet lapunknak a KDNP-frakció egyik befolyásos tagja.

Emberünk arra is utal, hogy a párt elnöke okult a Békejobb-leckéből. Tíz éve, az első Orbán-kormány idején az akkori MDF, MDNP és Semjén óriásplakátokon hirdetett összefogást. A kezdeményezés azonban a Fidesz rosszallása miatt elhalt; azóta Semjén tisztában van azzal, hogy Orbán Viktorék milyen érzékenyek a jobboldal politikai egységére. Forrásunk más tanulságos előzményekre is felhívja a figyelmet. Surján László, a KDNP 1990 és 1995 közötti elnöke is pacifikálni igyekezett a kritikusokat, és beemelte őket az elnökségbe - hogy aztán utóbbiak ott Giczy György politikájának leglelkesebb támogatói legyenek.
 

Rétvári Bence
 

Molnár Béla, a párt korábbi fővárosi elnöke, az irányvonal módosítását szorgalmazók egyik vezéralakja azonban elutasítja a Giczy-párhuzamot. "A KDNP újjászervezése óta senki nem kérdőjelezte meg a Fidesszel kötött szövetséget. Ostobaság lenne ezt felrúgni, mert az országot csak egy gyűjtőpárt építheti újjá, egy kereszténydemokrata, vagyis világnézeti formáció azonban soha nem lehet az. Ellenben hasznos segítséget nyújthatunk" - hangsúlyozza a Heti Válasznak a tavaszig országgyűlési képviselőként dolgozó politikus.

Szerinte nem a kettős tagság a sarkalatos probléma - neki például fogalma sincs arról, pártjában ki rendelkezik fideszes könyvecskével is. Azt is csak a frakció "kombinálgató tagjai" terjesztik, hogy konfliktusa van Semjén Zsolttal. Azt viszont leszögezi, aktívabb KDNP-s szakpolitika szükségeltetik. Pártjának a mostaninál jóval hangsúlyosabban kell - segítő szándékkal - a kereszténydemokrata elképzeléseket megfogalmaznia. Molnár szerint például hiába tette magáévá a Fidesz az általuk már 1995 óta szorgalmazott családi adózás gondolatát, ha e politikai siker nem jelentkezik a KDNP támogatottságában.

Egy tábor, sok zászló?

Molnár nem pályázik országos elnökségi tagságra a december 18-i tisztújításon, de erre már bejelentkezett a frissen megválasztott fővárosi vezető, Szalma Botond. Úgy tudjuk, az országos elnökségbe Szalmával együtt eddig kilenc politikust jelöltek a megyék: Harrach Pétert, az európai parlamenti képviselő Surján Lászlót, Simicskó István honvédelmi államtitkárt, Rétvári Bencét, Michl József tatai polgármestert, Kalmár Ferenc szegedi, Seszták Miklós szabolcsi országgyűlési képviselőket és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettest. Szalma a legkevésbé ismert, de ő számít a leginkább függetlenséginek. Tekintélyét növeli, hogy 2006-ban az Újpestért Egyesület színeiben, a fideszesektől külön jutott be a IV. kerületi képviselőtestületbe.

"Édesanyámat nem Dávid Ibolyának, édesapámat nem Giczy Györgynek hívják" - hárítja a pártütő billogot a Heti Válasznak a civilben hajózási vállalkozását irányító, 1999-2001 között a Mahart vezérigazgatójaként dolgozó Szalma. Ezután viszont az önálló arculat kialakításának szükségességéről beszél, de állítja: ezt nem a Fidesz ellenében óhajtja végrehajtani.

Alulról építkező, mindenütt jelenlévő világnézeti formációról álmodik, "a családok és a hívő emberek befolyásos pártjáról". Molnárral ellentétben azonban ő bírálja a kettős tagságot. "Megszüntetni nem lehet, de én szeretném meggyőzni a frakciótagokat, hogy egy csapatnak érdemes szurkolni. Nem kell félni a sokszínűségtől: egy a tábor, sok a zászló" - fordítja át a jól ismert jelszót.

Szalma tisztában van azzal, hogy erre a megfogalmazásra a Fideszben piros lámpák gyulladnak ki. Retorziótól azonban nem fél, mert ő is a "bajtársi szövetség" hívének vallja magát. "Hunyadi János is úgy győzött Nándorfehérvárnál, hogy mellette ott volt a diadalban hatalmas érdemeket szerzett Kapisztrán Szent János" - hoz történelmi párhuzamot a politikus. Szerinte nem kell félni annak kimondásától, hogy pártjának "tíz éven belül" önállóan is meg kell méretnie magát.

Szalma kitalációnak nevezi az elnöki vágyairól szóló híreket. "Semjén Zsoltnak nincs alternatívája. Önbecsapás volna azt gondolni, hogy alkalmas vagyok a KDNP vezetésére" - állítja. És ha a párt közvéleményét szondázóknak igazuk van, a jövő héttől alighanem már elnökségi tagként folytathatja nézetei terjesztését.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / Ablonczy Bálint


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.