Oszsza meg másokkal is

A jelenlegi kormányon kívül az utóbbi húsz évben csak a Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-kormányok éltek előszeretettel azzal az eszközzel, hogy az ellenlábas, és így ellensúlyt jelentő intézményeket likvidálták vagy függetlenségüket csorbították. A második Orbán-kabinet azonban alig több mint fél év alatt sokkal messzebb jutott, mint szocialista elődei egész kormányzásuk alatt.

Az új kormány valójában a szocialista próbálkozások turbósított verzióját valósítja meg, mert bár elődei logikáját követi, olyan „eredményeket” ér el, amelyekről a szocialisták talán csak álmodozni mertek, elég csak az Alkotmánybíróság közelmúltbeli kivégzésére gondolni, vagy akár arra, hogy az államosító lendület a MAL Zrt. után a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításait is elérte.

A magyar kormányok ellenséges hozzáállása a független intézményekhez merőben eltér a nyugati kormányokétól, utóbbiak ugyanis általában azért szeretik az ilyen ellensúlyokat, mert ha nincs pénz, akkor nyugodtan mutogathatnak az érintett hivatalra, mint megfellebbezhetetlen tekintélyre. Egyes vélemények szerint Magyarországon azért nincs erre szükség, mert itt a politikai elit általában nem mond nemet azoknak, akik sorban állnak az állami pénzekért.

Megcsonkolták az Alkotmánybíróságot

Kezdetnek érdemes pár sorban újra felidézni a Fidesz egyik legdrasztikusabb lépését, az Alkotmánybíróság hatásköreinek szűkítését, mivel valószínűleg ez az eset jellemzi leginkább a párt habitusát a független intézményekkel kapcsolatban. A testület alkotmányellenesnek mondta ki a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, mire Lázár János órákkal a döntés után bejelentette, hogy a javaslatot változatlan formában megszavazzák, a taláros testület hatáskörét pedig úgy módosítják, hogy költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók és járulékok központi szabályozását érintően ne hozhasson döntést.

Az elemi erejű felháborodás hatására, és némi sajtóbeli ámokfutást követően Lázár bejelentette, hogy „nincs a zsebükben a bölcsek köve”, és hajlandóak módosítani a törvényjavaslaton, ami meg is történt. A parlamenti szavazáson azonban egy utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvánnyal Lázár János mégis az ígérthez képest jóval szűkebbre szabta az Ab jogkörét.

Lelőtték a hírmondót

Az év végén a kormány szélnek ereszti a Költségvetési Tanács majd’ negyven fős elemzői apparátusát és jövő évtől már csak a korábbi titkárság árnyéka működhet. A tanácsnak három tagja lesz: a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett közgazdász. A helyzet egyszerű: a szükséges szakembergárda nélkül az MNB és az ÁSZ nem lesz képes olyan alapos elemzéseket készíteni a kormány intézkedéseinek költségvetési hatásairól, mint az eddigi hivatal.

"Úgy néz ki, mintha a hír nem tetszene és ezért le kellene lőni a hírmondót, de a hír még ott van" – mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A kormány nemzetközi pénzügypolitikai szaktekintélyek szerint is azért szünteti meg a tanácsot, mert végezte a munkáját, vagyis rámutatott a jövő évi költségvetés és a kormány gazdaságpolitikájának kockázataira.

A tanács megszüntetésével Magyarország egyik leghasznosabb intézményét semmisíti meg a kormány, tekintve, hogy hazánk az elmúlt évtizedet éppen a szocialista kormányok fiskális alkoholizmusa és felelőtlen ígérgetése miatt vesztegette el. Ennek orvoslására szolgált a Költségvetési Tanács, ami a hivatal honlapján olvasható küldetésnyilatkozat szerint tevékenységével az ország anyagi erőforrásainak felelősségteljes kezeléséhez járul hozzá. „Feladata, hogy célzat és részrehajlás nélkül bemutassa a gazdasági folyamatok és az országgyűlési döntések várható költségvetési hatásait. A Költségvetési Tanács a hatályos törvények keretein belül nyilvánosságra hozza a rendelkezésére álló adatokat és saját elemzéseit, hozzájárulva az állampolgárok tájékozottságához és az állami pénzügyeket érintő döntések megalapozásához” - zárul a küldetésnyilatkozat. A tanács jövő évre előirányzott 835 millió forintos büdzséjét a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak adja a kormány.

Túl sokat tudott a Magyar Vasúti Hivatal

A Magyar Vasúti Hivatalt (MVH) 2008 nyarán szüntették meg egy tollvonással racionalizálás ürügyén, úgy, hogy beolvasztották a Nemzeti Közlekedési Hatóságba. A hivatal vezetőjét, Antal Dánielt, pedig – miként a Kötött pálya közlekedési blog is felhívta rá a figyelmet két éve – valószínűleg alkotmányellenesen távolították el posztjáról, hiszen a miniszterelnök nevezte ki, de Szabó Pál közlekedési miniszter mentette fel vagyis alacsonyabb szintű jogszabállyal írtak felül egy kormányrendeletet. A hivatal hamar szálka lett a MÁV vezetés és a kormány szemében, mert rendszeresen kritizálta a menedzsmentet, és azt, hogy a vasútnál semmilyen reform nem történik a takarékosabb, hatékonyabb működés, a hatalmas (egybillió forintos adósságállomány) csökkentésére.

Mivel a hivatal létrehozása uniós kötelezettségünk volt, a lépést követően az Európai Bizottság az európai vasúti reform alapvető intézkedéseinek elmulasztásával vádolta meg Magyarországot. Az unió vasútra vonatkozó alapelve szerint a tagállamok vasúttársaságait el kell választani az államtól, és az MVH missziója az lett volna, hogy felügyelete alatt a MÁV valódi vállalattá váljon és az ott kifizetett pénzek jól elkülönüljenek a költségvetéstől. A hivatal megszűntetése után helyreállt a megszokott hazai állapot, azóta sincs olyan független felügyeleti szerv, amely végigkövetheti a közpénzek útját az állam és a vasút között, illetve azon túl.
 

Rámutattak a trükkökre, menniük kell
Fotó: Bánkuti András
 

Ezt az elvet azonban sem a szocialisták, sem az SZDSZ, sem a Fidesz nem tette magáévá. A jelenlegi kormánypárt ezért nemmel szavazott a parlamentben a vasúti hivatalt létrehozó javaslatra, és azzal érvelt, hogy a közlekedési felügyeletnek valamint a versenyhatóságnak megvan a megfelelő apparátusa a hivatal feladatainak elvégzésére. Ennek ellenére, amikor megszüntették, Fónagy János törvénytelennek minősítette a lépést és úgy vélekedett a kormány világosan megüzente "ne nyisd ki a szád, ne merj ellene beszélni, ne menj Gyurcsány Ferenc érdekeivel szemben, mert pórul fogsz járni". A Fidesz politikusa egyébként akkor már méltatta a hivatal tevékenységét mint azon kevés magyar hivatalok egyikét, amely valóban az európai normáknak, a piacgazdaságnak, a nyitott egyenjogú üzleti feltételeknek megfelelően működött.

Személyes ügyek és lobbiérdekek

Ugyan a szervezet maga nem szűnt meg, de Antal Dánielhez hasonlóan személyre szabott jogszabállyal rúgták ki a Magyar Energiahivatal Vezetőjét, Kaderják Péter. Esetében az történt, hogy megváltoztatták a gázszolgáltatási törvény egy passzusát, így új pályázat kiírására „lett szükség”, egyben Kaderják megbízatása automatikusan meg is szűnt. „A felügyelet egy-egy tarifa-döntéssel, vagy más határozattal nagyon komoly lobbiérdekeket érintett, így állandó volt a nyomás” – mondta a Hírszerzőnek Kaderják László, aki szerint menesztésének pontos okát nem tudja, de az „érdekes példa”, hogy távozása után nem sokkal írták ki az első szélerőmű tendert, „korántsem transzparens módon”, és ezen jutott helyzetbe többek között Kapolyi László is.

Kovácsy Zsombor – két év szélmalomharc után – tavaly április végén távozott az Egészségbiztosítási Felügyelet éléről. A felügyeletet elvileg azért jött létre, hogy a több biztosítós egészségfinanszírozási rendszerben ellenőrizze a szabadon választható betegbiztosítók működését. A reform végül soha nem valósult meg, de a felügyelet így is létrejött, és működése két éve alatt meglehetősen aktív volt.

Emiatt azonban számos lobbiérdeket sértett, hiszen olyan vizsgálatokat publikált, melyeket korábban nem nagyon lehetett széles körben ismerni – például arról, hogy egyes kórházakban az európai átlag majd’ kétszerese a császármetszések aránya. A nyilvánosság sok kórházi vezető érdekét sértette, így két éves működése alatt a felügyelet bőven kapott támadásokat jobb-, és baloldali egészségpolitikusoktól is. Ezek után nem nagyon lehetett csodálkozni, hogy a megszüntetés ellen az MSZP sem tiltakozott hangosan. Kovácsy diszkréten „személyes okokra” hivatkozva mondott le, de nyilvánvaló volt, hogy csak azt szeretné megelőzni, hogy törvényileg húzzák ki alóla a hivatalt.

A felügyelet megszüntetését végül Szócska Miklós jelentette be a nyár elején, hatásköreit „szétosztották” más szervezetek között, a legtöbb hatáskört az ÁNTSZ kapta. A nemrég megalkotott Semmelweis Tervben ugyan szerepel egy Országos Betegjogi Központ létrehozása, ám nem szankcionálhat majd, a feladata gyakorlatilag annyi lesz, hogy összefogja a betegjogi képviselőket, és őrizze a kórlapokat.

Tavasszal eleshet az utolsó független intézmény

Nagy valószínűséggel az összes közül az utolsó független intézmény, a Magyar Nemzeti Bank és különösen az általa képviselt szigorú, inflációellenes monetáris politika szúrja leginkább az Orbán-kormány szemét. Emiatt megalakulása az első teendői között szerepelt, hogy a jegybank függetlenségét megsértve a jegybankelnök fizetésének csökkentésével nyomást gyakoroljon az MNB vezetésére.

A jegybankelnök elleni támadással Orbán Gyurcsány ötletét folytatta. A Gyurcsány-kabinet 2004 novemberében módosította a jegybanktörvényt: megnövelték a Monetáris Tanács tagjainak számát és az új tagok kinevezését a miniszterelnök jóváhagyásához kötötték. Emellett belenyúltak Járai Zsigmond fizetésének számítási módjába is. Járai tiltakozott a módosítás ellen és - ahogyan Simor András most - hangsúlyozta, hogy bármi lesz a módosítások eredménye, nem távozik.

Mára közismertté vált, hogy a jelenlegi kormány a monetáris tanácsban is Gyurcsány receptjével fog élni. Gyurcsányék még csak azt érték el, hogy a monetáris tanács távozó tagjainak helyére a jegybankelnök és a kormányfő két-két személyt jelölhet. Az Orbán-kormány ismét módosítani fogja a jegybanktörvényt, és a monetáris tanács tagjait a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelöli. Ennélfogva a monetáris tanács négy külső tagja február végi mandátumának lejárta után már a parlament dönt az új tagokról, a belső tagok, azaz az MNB elnökének és két alelnökének helyére pedig 2013-ban, mandátumuk lejárta után választhat tagokat a kormánytöbbség.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Kósa András - Máriás Leonárd


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.