Előtérben ! : A balliberális sajtó eltüntetésére készülnek |
A balliberális sajtó eltüntetésére készülnek
2010.12.04. 07:49

Teljes felhatalmazást adott a kormány a balliberális sajtó eltüntetésére - így vélekedett Vásárhelyi Mária a médiatörvény-tervezettel kapcsolatban. Szerinte ennek eszköze a napilapokra kiszabható 25 millió forintos bírság. Közben a parlamentben megkezdődött a javaslat általános vitája; a szocialisták szerint elfogadásával minden hazai médium pártfelügyelet alá kerülhet, az előterjesztés sérti az alkotmány, a demokrácia és a sajtószabadság normáit.
Oszsza meg másokkal is
A tervezet ellen üres címlappal tiltakozik a Magyar Narancs és az Élet és Irodalom, lapunk pedig holnapi lapszámával demonstrál. A kormánypárti lapokat hiába kerestük, a főszerkesztők nem mondták el a véleményüket az őket is hátrányosan érintő javaslatról.
Csak az lesz nyilvános, amit a kormány akar
Jövőre megszűnnek a minisztériumi honlapok, a kormanyszovivo.hu és a kormany.hu is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az új kormányzati portál a miniszterelnökség és a minisztériumok anyagait egy helyen, egységes szerkezetben és közös domainnév alatt teszi elérhetővé a látogatók számára, illetve új szolgáltatásokat is fog tartalmazni. Indoklásként a közleményben úgy fogalmaztak, a változásra a megváltozott kormányzati struktúra, a korábbi minisztériumi honlapok alacsony általános színvonala, és a működtetésükkel kapcsolatos pazarlás megszüntetése miatt lett szükséges.
Üres címlappal jelenik meg holnap az Élet és Irodalom (ÉS), valamint a Magyar Narancs, a Népszava ugyancsak következő lapszámával demonstrál a kormánypárti médiatörvény tervezet ellen. Szerettük volna megkérdezni a jobboldali lapok véleményét, az őket is hátrányosan érintő javaslatról, ám nem jártunk sikerrel. Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője lapunknak csupán annyit mondott, van egy újságja, abba szokta leírni, amit gondol. Liszkay Gábort a Magyar Nemzet igazgató-főszerkesztőjét és Stefka Istvánt, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét nem tudtuk utolérni, titkárságukon visszahívást ígértek, de ez lapzártánkig nem történt meg.
Pedig kiváncsiak voltunk arra, mit szólnak ahhoz, hogy a parlament előtt lévő tervezet szerint az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25 millió, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhat ki a kizárólag fideszes tagokból álló médiahatóság. Az viszont nem derül ki a tervezetből, hogy mi minősül jogsértésnek. Így egyértelmű, hogy a kormánypárti testület döntésén múlik, mit tart annak. Egy ilyen elmarasztaló döntéssel egy heti- vagy egy napilapot egyik napról a másikra tönkre lehet tenni, és szinte biztos, hogy nem a kormáánypárthoz köthető sajtóorgánumokra vadásznak majd.
A közmédiumok összevonása is a része a törvénytervezetnek. A jövőben kizárólag a nemzeti hírügynökség, vagyis a Magyar Távirati Iroda (MTI) állítja össze a híreket. A közszolgálati médiumok hírszerkesztőségeit felszámolják, így a közéleti eseményekről a Magyar Televízióban, a Duna Televízióban és a Magyar Rádió Krónika című műsorában is ugyanaz a hírösszeállítás hangzik majd el. A közmédiumok internetes oldalainak feltöltése is az MTI kezébe kerül. Így a választók kizárólag arról értesülnek majd, amit a kormány a közölni akar. Az ellenvéleményeket, az ellenzéki pártok hangjait el akarják hallgattatni.
Tegnap meg is kezdte a parlament a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló javaslat általános vitáját. Mandur László, az MSZP vezérszónoka szerint a törvényjavaslat elfogadásával minden hazai médium pártfelügyelet alá kerül. Kijelentette: az előterjesztés sérti az alkotmány, a demokrácia és a sajtószabadság normáit. A párt nem támogatja a tervezetet, amely szerintük a fenyegetettség, a totális függőség állapotába juttatja a média világát. Mandur László hozzátette: bíznak benne, hogy alkalmuk lesz visszaállítani a sajtó szabadságát. Kifejtette, a javaslat korlátlan értelmezési és szankcionálási lehetőséget biztosít. Az online-t, illetve a nyomtatott sajtótermékeket érintő, akár 25 millió forintig terjedő bírsággal kapcsolatban azt mondta, mivel fellebbezésnek helye nem lesz, bíróságra kerülhetnek az ilyen jellegű ügyek. Fennáll a veszélye, hogy mire ítélet születik az egyes ügyekben, az orgánumok tönkremennek és lehúzhatják a rolót. Az egységes hírszolgáltatásról pedig kijelentette, leginkább a "Jó reggelt Vietnám!" című filmet idézi majd, hiszen egyetlen központra kell majd figyelnie mindenkinek. A törvény miatt több száz újságíró veszítheti el állását, megalázó helyzetbe kerül a szakma és a közönség - tette hozzá Mandur. Egy sorozat végére értünk - mondta, nincs különösebben min meglepődnünk. "Óriási sebességgel számolják fel a demokrácia intézményeit".
L. Simon László a Fidesz vezérszónoka a közmédiumok hírszerkesztőségeinek összevonásával kapcsolatban az angol BBC-t említette, ahol hasonló modell működik. Nyitrai Zsolt államtitkár pedig takarékoskodást hangsúlyozta: nem lesz párhuzamos tartalomgyártás, nem lesznek hatalmas kuratóriumok és nem lesznek lobbicsoportok a közmédiumoknál.
Az ellenzéki pártok a törvénytervezettel kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy annak készítői nem egyeztettek a szakma képviselőivel. Pálffy István, a KDNP szakpolitikusa erre úgy reagált: a sajtóban már hetekkel korábban kiszivárgott a javaslat, ezt pedig akár egyfajta nemzeti konzultációnak is fel lehet fogni.
A sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának legyilkolására készül a Fidesz - jelentette ki lapunknak Vásárhelyi Mária. A szociológus a megfélemlítést 1996 óta tapasztalja, szerinte egisztenciális szorongások működtetik a sajtót. A mostani javaslattal kapcsolatban vannak optimista hangok - mondta, egyes vélemények szerint nem lehet végrehajtani a tervezetteket. Vásárhelyi szerint azonban egyértelmű a Fidesz szándéka, s meg lehet valósítani azokat. A szankciót nem a kuruc.info-ra és a barrikád.hu-ra szabták, hanem a balliberális sajtóra formálták. Vásárhelyi Mária szerint a baloldalhoz köthető lapok már ma is az ellehetetlenülés határán tengődnek, és eltüntetésükhöz a kormány most teljes felhatalmazást adott. Mint mondta, ő nem látja ennek az ellenszerét, Orbánék végre fogják hajtani azt, amire egy évtizede készülnek. Ugyanakkor kijelentette: nem hiszi, hogy ezt a problémát az uniónak kellene megoldani, ez a magyarok problémája. Itthon kell tenni ellene, különben vége a demokráciának - mondta Vásárhelyi Mária.
Gazsó már ott van a Rádiónál
Jónás István, aki a Lánchíd Rádió megbízott főszerkesztője volt, most a Magyar Rádió vezérigazgatójaként nevezte ki helyetteseit. Ujhelyi Zoltán lett a szolgáltatási, Szilágyi Gábor pedig a gazdasági vezérigazgató-helyettes. A három főadó vezetőit is megnevezte.
Az MR1-Kossuth Rádió főszerkesztője Gazsó L. Ferenc lett. Az újságíró korábban már kétszer volt a Magyar Hírlap főszerkesztője, legutóbb akkor, amikor a tulajdonos Széles Gábor a segítségével jobboldali napilappá alakította a liberális újságot. 2008 novemberében kérte felmentését Szélestől, a híresztelések szerint azért, mert elmérgesedett köztük a viszony. Állítólag nem volt hajlandó elég kemény címeket adni, és nem képviselte elég erőteljesen a tulajdonos politikai álláspontját a lapban, illetve a Magyar Hírlap vezetőjeként más médiában nyilatkozott. Gazsó L. Ferenc nyáron, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének elnökeként azt nyilatkozta, hogy támogatja a kormány elképzeléseit a közszolgálati médiumok összevonásáról. Lapunk információi szerint Gazsó már tegnap elkezdte működését és bekértette az összes munkatárs személyi adatát.
Az MR2-Petőfi Rádió főszerkesztője Koltay Gergely, a Kormorán zenekar vezetője lett. A zenész az utóbbi években elkötelezte magát a Fidesz mellett. A Magyar Rádió tervezett átalakításáról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a Petőfi Rádión már nem csak zene fog szólni, de az adó továbbra is a 18-39 év közötti hallgatókra koncentrál.
A komolyzenét sugárzó MR3-Bartók Rádió élén a főszerkesztő továbbra is Farkas Zoltán marad.
Csaknem 30 milliárd Szalainak
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 29,3 milliárd, a médiatanács pedig 194,4 millió forinttal gazdálkodhat jövőre - így döntött tegnap az Országgyűlés. A hatóság büdzséjének legnagyobb tétele az több mint 22 milliárd forint, ami a hírközlési terület várható nettó bevétele. A költségvetéstől csaknem 2 milliárd forintos hozzájárulást kapnak, és további 5 milliárd forint bevétel származhat az általános forgalmi adóból. A médiatanács működését a központi költségvetés fedezi, a tanácsnak további 5,4 milliárd forintos bevétele lehet az általa kiszámlázandó, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjak összegéből. Mindkét szervezet elnöke Szalai Annamária, akit Orbán Viktor miniszterelnök nevezett ki kilenc évre.
A Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap 63,1 milliárd forintból gazdálkodhat. Ebből a legnagyobb tétel az állam által átvállalt üzembentartási díjbevétel, amely jövőre 58,7 milliárd forint lesz. Ebből utalnak 45,2 milliárd forintot a közszolgálati médiaszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek.
"Ahol mindenkit mindig ellenőriznek"
Üdvözölte a médiában lezajló "gyökeres fordulatot" Kerényi Imre. Az Echo TV Demokrata-kör című műsorában Bencsik András vendégeként úgy fogalmazott, hogy a média az összes lehetséges bűnt elkövette a közösség ellen. "Azért kedvemre való ez a vadonatúj médiarendszer, mert én egy olyan országban szeretnék élni, ahol mindenkit mindig ellenőriznek" - mondta Kerényi.
forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava
Az eredeti írás itt olvasható
|